Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Dr. Beck Béla: Mérleg

A kispesti lakótelep helyzetével, és megfelelő határozato­kat hozott a terület-előkészítés gyorsítására, a fővárosi építőipari ka­pacitás fejlesztésére, vidéki kivitelezők átirányítására stb. Az erőfeszítések eredményeként a fővárosi lakásépítés az 1976—1980. években a terv alsó határához közel, a tényleges lakás­szaporulat pedig azt meghaladóan ala­kult. A felépült 85,6 ezer lakáson belül a telepszerű magánerős lakásépítés le­maradt, amit az egyedi társasház- és családiház-építés túlteljesítése 3—4 ezer lakással, közel 50 százalékban el­lensúlyozott. A telepszerű lakásépítés kapcsolódó létesítményei lakásarányosan, illetve valamelyest afölött valósultak meg. Egyes lakótelepek között is vannak eltérések. Emellett az új lakótelepekre zömmel fiatal nagycsaládosok költöz­nek, ezért még ott sincs elegendő férő­hely a gyermekintézményekben, ahol azok a célcsoportos normatívák sze­rint, idejében fölépültek. A lakásépítés fajlagos költségei va­lamelyest meghaladják az ötödik öt­éves tervidőszakra tervezett mérté­ket. A nettó lakásköltségeknek a ter­vezettnél nagyobb növekedése részben az áremelkedések következménye volt. Növelő tényezőként hatott a vidéki házgyári termékek és kivitelezői kapa­citás igénybevétele, továbbá (egyes években) külföldi építőipari munkások foglalkoztatása is. A kapcsolódó lé­tesítmények fajlagos költségnöveke­désében szerepet játszik a drágább technológiák (például a Clasp-rend­szer) részarányának növekedése. A meglévő fővárosi lakások állagának megóvására, felújítására 16 milliárd forintot irányozott elő a terv, amely­ből mintegy négymilliárdot — a fel­szabadulás óta első ízben — több év­tizedes elmaradás pótlására fordítot­tak. A megnövekedett feladatok na­gyobb építőipari kapacitást igényeltek. Ezért az ötödik ötéves terv 1320 mil­lió forintot irányzott elő az ingatlan­kezelő vállalatok és a tanácsi építő­ipari vállalatok fejlesztésére. Az öt évre szóló lakásfelújítási fel­adatokat és fejlesztést az alábbi táb­lázat szemléleteti: Megnevezés Terv­előirányzat Tényszám 976-1980 Teljesicés %-a Felhasznált összeg milliárd forint 16,0 16,5 103 Lakáskorszerűsítés (kom­fortfokozat növelés) ezer lakás 4,5 6,8 151 Időszerű felújítás ezer lakás 25,0 25,0 100 Fokozott karbantartás ezer lakás 19,0 20.0 105 Az ingatlankezelés fejlesztésére, tevékenységének javítására a tervidő­szak során hozott központi és fővárosi tanácsi intézkedések meggyorsították a lakásfelújítások ütemét. Az ötödik öt­éves tervidőszakra biztosított 16 mil­liárd forintos lakóházfelújítási keret 16,5 milliárdra nó> kedett a főváros saját eszközeiből történt átcsoporto­sítással és pótlólagos eszközök fel­használásával. Az eredeti terv meny­nyiségi célkitűzéseit minden vonatko­zásban túlteljesítették. Teljesen fel­újítottak 25 ezer lakást, az elmúlt öt­éves tervidőszaknál 9 ezerrel többet. Több mint a kétszeresére — 6,8 ezer­re — emelkedett a korszerűsített laká­sok száma. Részben terven kívüli többlet­feladatként jelentkezett a főútvonala­kon és a metró csomópontoknál a hom­lokzatok sortatarozása. Ezek közül a Rákóczi út. Szent István körút és a Mártírok útja sortatarozása valósult meg, és 1980-ban elkezdődött a Baj­csy-Zsilinszky úté. Örvendetesek a tervidőszakban el­ért mennyiségi eredmények, de ezek a több évtizedes lemaradásnak csak egy részét pótolják. A budapesti in­gatlankezelési és felújítási tevékenység még sok gonddal és fogyatékossággal terhes. A közműellátás fejlesztésére a jó­váhagyott ötödik ötéves terv — a vál­lalati fejlesztési pénzeszközöket nem számítva — mintegy 8 milliárd forintos tanácsi fejlesztési alappal számolt. Az általános építőipari kapacitásnál is szűkebb a mélyépítőipar keresztmet­szete a fővárosban. Ez különösen a köz­műhálózat fejlesztésében okozott nagy gondokat. Az infrastrukturális hálózat fejlődése Teljesültek a közmű és kommunális ágazat legfontosabb céljai — a már említett mélyépítőipari kapacitáshi­ány ellenére. A tervidőszakban meg­valósult beruházások eredményeként mind a lakosság, mind az ipar struk­turális ellátottsága számottevően ja­vult. A közmű kapacitások dinamikus mennyiségi fejlődésén túl a tervidő­szak beruházásainak jelentős része már a közműszolgáltatások minőségi javí­tását, mindenekelőtt az ellátás bizton­ságának növelését is szolgálta. 300 ezer köbméter napi bruttó víztermelő kapacitás létesült, a víztároló kapacitás pedig — 117 ezer köbméter új víztá­roló belépésével — közel kétszeresére emelkedett. Különösen említésre mél­tó a kétszer 40 ezer köbméter kapaci­tású, csaknem 600 millió forintos költ­séggel épült gellérthegyi tározó. Ez a létesítmény jelentősen emeli a víz­nyomást, és ezzel javítja az egész fő­város, de különösen az észak-budai körzet vízellátását. A vízcsőhálózat a lakásépítési szükségletekkel csaknem arányosan 264 kilométerrel, a csator­nahálózat pedig mintegy 226 kilomé­terrel bővült. Új gyermekintézmény Zuglóban A metró Kőbánya-Kispest végállomása

Next

/
Thumbnails
Contents