Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Dr. Beck Béla: Mérleg

A kispesti lakótelep helyzetével, és megfelelő határozatokat hozott a terület-előkészítés gyorsítására, a fővárosi építőipari kapacitás fejlesztésére, vidéki kivitelezők átirányítására stb. Az erőfeszítések eredményeként a fővárosi lakásépítés az 1976—1980. években a terv alsó határához közel, a tényleges lakásszaporulat pedig azt meghaladóan alakult. A felépült 85,6 ezer lakáson belül a telepszerű magánerős lakásépítés lemaradt, amit az egyedi társasház- és családiház-építés túlteljesítése 3—4 ezer lakással, közel 50 százalékban ellensúlyozott. A telepszerű lakásépítés kapcsolódó létesítményei lakásarányosan, illetve valamelyest afölött valósultak meg. Egyes lakótelepek között is vannak eltérések. Emellett az új lakótelepekre zömmel fiatal nagycsaládosok költöznek, ezért még ott sincs elegendő férőhely a gyermekintézményekben, ahol azok a célcsoportos normatívák szerint, idejében fölépültek. A lakásépítés fajlagos költségei valamelyest meghaladják az ötödik ötéves tervidőszakra tervezett mértéket. A nettó lakásköltségeknek a tervezettnél nagyobb növekedése részben az áremelkedések következménye volt. Növelő tényezőként hatott a vidéki házgyári termékek és kivitelezői kapacitás igénybevétele, továbbá (egyes években) külföldi építőipari munkások foglalkoztatása is. A kapcsolódó létesítmények fajlagos költségnövekedésében szerepet játszik a drágább technológiák (például a Clasp-rendszer) részarányának növekedése. A meglévő fővárosi lakások állagának megóvására, felújítására 16 milliárd forintot irányozott elő a terv, amelyből mintegy négymilliárdot — a felszabadulás óta első ízben — több évtizedes elmaradás pótlására fordítottak. A megnövekedett feladatok nagyobb építőipari kapacitást igényeltek. Ezért az ötödik ötéves terv 1320 millió forintot irányzott elő az ingatlankezelő vállalatok és a tanácsi építőipari vállalatok fejlesztésére. Az öt évre szóló lakásfelújítási feladatokat és fejlesztést az alábbi táblázat szemléleteti: Megnevezés Tervelőirányzat Tényszám 976-1980 Teljesicés %-a Felhasznált összeg milliárd forint 16,0 16,5 103 Lakáskorszerűsítés (komfortfokozat növelés) ezer lakás 4,5 6,8 151 Időszerű felújítás ezer lakás 25,0 25,0 100 Fokozott karbantartás ezer lakás 19,0 20.0 105 Az ingatlankezelés fejlesztésére, tevékenységének javítására a tervidőszak során hozott központi és fővárosi tanácsi intézkedések meggyorsították a lakásfelújítások ütemét. Az ötödik ötéves tervidőszakra biztosított 16 milliárd forintos lakóházfelújítási keret 16,5 milliárdra nó> kedett a főváros saját eszközeiből történt átcsoportosítással és pótlólagos eszközök felhasználásával. Az eredeti terv menynyiségi célkitűzéseit minden vonatkozásban túlteljesítették. Teljesen felújítottak 25 ezer lakást, az elmúlt ötéves tervidőszaknál 9 ezerrel többet. Több mint a kétszeresére — 6,8 ezerre — emelkedett a korszerűsített lakások száma. Részben terven kívüli többletfeladatként jelentkezett a főútvonalakon és a metró csomópontoknál a homlokzatok sortatarozása. Ezek közül a Rákóczi út. Szent István körút és a Mártírok útja sortatarozása valósult meg, és 1980-ban elkezdődött a Bajcsy-Zsilinszky úté. Örvendetesek a tervidőszakban elért mennyiségi eredmények, de ezek a több évtizedes lemaradásnak csak egy részét pótolják. A budapesti ingatlankezelési és felújítási tevékenység még sok gonddal és fogyatékossággal terhes. A közműellátás fejlesztésére a jóváhagyott ötödik ötéves terv — a vállalati fejlesztési pénzeszközöket nem számítva — mintegy 8 milliárd forintos tanácsi fejlesztési alappal számolt. Az általános építőipari kapacitásnál is szűkebb a mélyépítőipar keresztmetszete a fővárosban. Ez különösen a közműhálózat fejlesztésében okozott nagy gondokat. Az infrastrukturális hálózat fejlődése Teljesültek a közmű és kommunális ágazat legfontosabb céljai — a már említett mélyépítőipari kapacitáshiány ellenére. A tervidőszakban megvalósult beruházások eredményeként mind a lakosság, mind az ipar strukturális ellátottsága számottevően javult. A közmű kapacitások dinamikus mennyiségi fejlődésén túl a tervidőszak beruházásainak jelentős része már a közműszolgáltatások minőségi javítását, mindenekelőtt az ellátás biztonságának növelését is szolgálta. 300 ezer köbméter napi bruttó víztermelő kapacitás létesült, a víztároló kapacitás pedig — 117 ezer köbméter új víztároló belépésével — közel kétszeresére emelkedett. Különösen említésre méltó a kétszer 40 ezer köbméter kapacitású, csaknem 600 millió forintos költséggel épült gellérthegyi tározó. Ez a létesítmény jelentősen emeli a víznyomást, és ezzel javítja az egész főváros, de különösen az észak-budai körzet vízellátását. A vízcsőhálózat a lakásépítési szükségletekkel csaknem arányosan 264 kilométerrel, a csatornahálózat pedig mintegy 226 kilométerrel bővült. Új gyermekintézmény Zuglóban A metró Kőbánya-Kispest végállomása