Budapest, 1981. (19. évfolyam)

5. szám május - Vörös Károly: Tüzes a bor, tüzes a lány— A Király utca története 2.

kölese végül is ellenáll acsábításnak, és emelt fővel hagyhatja el a „bűntanyát".) A kapitalista viszonyok gyors kibontakozása s nyomában a városba tóduló népesség rohamos gyarapodása csak tovább növelte az igényt efféle vállalkozásokra, és hatalmasra duzzasztotta a belőlük nyerhető hasznot is. Idézett regényében Kiss József az 1860-as évek Király utcájának elsősorban éjjeli életét emeli ki: ,,Kilenc óra után a boltok, üzletek vasajtói egymásután bezárulnak, a kirakatokban eloltják a gázlángokat, és az utca tetemesen sötétebb lesz. Annál fényesebben és annál messzebb világítanak a kávéházak, sörházak és café chantanteok színes lámpái és díszes transzparensei. Ezek a világítótornyok, melyek felé az éjjeli publikum irányozza megtépett vitorláit. A világító készülékek mellett, melyek bentről csalogatnak, az élőszó, a hívogató hang sem hiányzik. A Kék Macskában egy frivol dal frivol zársorait csattogtatja egy hangjavesztett dalénekesnő. Hál' Istennek németül zengi; a magyar szó bajosan alkalmas az effélékre, a publikumot pedig legkivált az ilyes mulattatja. Az igaz, hogy nem egy fiatal szép menyecske van a hallgatóság közt, ki kénytelen tiszta fényű szemeit lesütni, de hát majd idővel ez is megszokja. Szemben a Lau don kávéházban pedig cigánybanda működik — a hamiskártyások bandája mellett... Tüzes a bor, tüzes a lány, és ebben a'kávéházban bőviben von mindkettő. Akit a bor el nem tántorít, annak eszét veszi a leány. Odább, a hírhedt Kék Kakas utca sarkán egy lámpa üvegére fel van írva szép piros betűkkel: »Teleki kávéház«. Ennek a kávéháznak a híre bejárta nemcsak az egész országot: bejárta fél Európát. A keskeny, hosszú helyiség hátsó falán ott függött a nagy hazafi (gróf Teleki László — V. K.) olajfestett képe életnagyságban, és e kép árnyékában nem egy anya bocsátotta áruba serdülő leánykája ártatlanságát, nem egy falusi ripőknek szedték el a pénzét, nem egy mámoros agy szédült el alatta. A Teleki kávéház gyűlhelye volt a Terézváros söpredékének. .. Később a nagy hazafi olajfestményű képe lekerült a falról, de a kávéház neve megmaradt, és ma — bár kissé apasztott mérvben — ugyanazok a jelenetek játsszák le magukat, mint akkor. A helyiség még piszkosabb, a női törzsvendégek még jobban befészkelték magukat, és a billiárd asztalnál a terem legaljában oly arcokat és alakokat láthatni, melyek meghazudtolják, hogy századunk a műveltség és a népnevelés százada. Egy-egy arc, egy-egy alak, mintha az akasztófáról került volna le éppen. Itt seregük össze éjjente az a publikum, melyet legjobban a ,,facér" szóval jellemezhetünk: munkakerülő mesterlegények, hűtlenségen ért és elcsapott boltossegédek és olykor oly szerencsétlenek is, kik saját vétségükön kívül elvesztették eksistenciájukat, és a „véletlen"-bői éldegélnek ideig-óráig, míg ismét foglalkozásuk akad, vagy egészen elsüllyednek, amint a véletlen magával hozza. A törzsvendégek nem csekély része a hölgyek gráciájából tengeti hitvány életét. A hölgyeknek lovagra van szükségük, aki veszély esetén oltalmába vegye, és ezt busásan megfizetik. A lovag kötelessége egész éjjel talpon lenni hölgye mellett, szolgálni neki, táncolni vele, hazakísérni és általában érdekeit szem előtt tartani. „Strizzi"-nek hívják ezt a fajtát. Ez az emberiség legelvetemedettebb osztálya." Nem ez az egyetlen gyanús hely a Király utcában. Vele szemben, az utca másik oldalán van a gorombaságáról hírhedt Sauwirth vendéglője. A Sauwirth, mint neve mutatja, összfoglalatja minden disznóságnak, de egyúttal az élelmesség netovábbja: ,,... rosszabb sört drágábban nem mérnek sehol, és ha történetesen valaki arra a luxusra vetemednék, és itt vacsorálni akarna, jobb lett volna soha meg sem éheznie!" A Hajós utca sarkán még egy nevezetes kávéházat ismer a publikum. A Telekinél kisebb és elegánsabb volt ez, a demi monde legalsóbb rétegeinek gyűlhelye. Murgátsnak hívták. A rendőrség előtt éppoly jó hírben állt, mint a Teleki, és éppoly kevéssé zaklatták, mint amazt. De ki tudná számát azon kisebb intézeteknek, melyek az itt elősorolt nevezetességek mellett még szerepeltek, anynyi kocsma, kávémérés, sörház, lebuj és másnemű titkos helyiség, mint amaz időben a Király utcában és mellékutcáiban gombaként tenyészett, nem akad egyhamar egy városnegyedben. Kávéházak, sörcsarnokok A 90-es évekre a Király utca némileg megváltozott: a rossz hírű házakat és a legnyíltabb prostitúciót a rendőrség a terjeszkedő város külsőbb negyedeibe száműzi. De a kávéházak továbbra is megmaradtak, igaz, némileg változó, polgáriasodó profillal. Az utca legelején, a Gyertyánffyházban a Herzl-féle kávémérés várja a látogatót. Házilag frissen pörkölt babkávéból és a gödöllői koronauradalomból szállított teljes tejből készített. kéthüvelyknyi tejszínhabbal koronázott kávéjához (melyet egyiccés poharakban öt kockacukorral szervíroztak) mazsolával és fahéjjal fűszerezett, omlós tekercs sütemény járt, s az egész mindössze 16 krajcárba került. A kávézó, szolid jellegének megfelelően, a városnegyed hivatásos házasságközvetítőinek is kedvelt helye volt: itt hozták össze, ismertették meg egymással az egymásnak szánt párokat a hjuzgó ,,schadchen"-ek. Az utcában továbbhaladva, egyre új és új kávéházak bukkannak elénk: „Az utca nevezetességeihez tartozik a Grand Café Kohn négykrajcáros fagylaltporciójával. A 80-as években, amikor a „Budapest bei Nacht" (az éjszakai Budapest) tombolva központosult s a hosszú Königsgasséban, egymás mellett nyílnak a gyanús éjjeli mulatók, a vurcnikra (balekokra — V. K.) pályázó különféle szálák: Laudon, Viktória, Flóra, Diána, Ámor terem, a fess Berger Málcsi pincéje stb." Azután következik szépen sorjában a négy Macska: a fekete, kék, vörös, tarka — mindegyik más-más jellegű sörház. A Három Grádicshoz van címezve Löffelmann kávéháza: ezt előszeretettel látogatják az artisták, alatta van Löffelmann úr púpos öccsének pincekorcsmája, mely később Három Holló néven az Andrássy útra fog átköltözni, és Ady Endre éjszakai borozásainak lesz egyik kedvelt színhelye. A templom oldalában, az egykori Valero gyár udvarában, ahol 1848-ban a „reformált" izraeliták rendezték be templomukat, majd később fényképészműhelyek szállták meg szobáit, a nyolcvanas évek végére a Reinitz-féle tánciskola meg a két Freund „táncakadémiájának" zenéje hallatszik ki. A templommal szemközti sarkon a Már 1869-ben is szűk volt a Király utca POMPÁS MŰSOR Rendr/o Harmath Imre H Inn ithoi előadá sok !tj.izc*tó Dmmafura Harmath Imre Harmath Imre Kezdete harmathfét órakor MŰSORt ÓsHarmath után. Irta: Harmath Imre Énekli; Harmalhszty Mici Utolsó darab Endrey Jenő eszméjéből irta Harmalh Imre D'Arrigó Comél _ Harmath Imre Tisza Imre ... _„ Balogh Imre ... Sziklay Jóska Legutolsó darab Irta Harmath Imre. jAtsza Harmath Imre Harmath Imre Harmath Juci Harmath Imre Helyárak: I. hely 1 harmath, I!. hely 2 harmath, III. hely I harmath korona