Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - Dr. Buza Péter: Az a novemberihajnal...

A mi környékünkbeli csendőrök voltak ottan! És azok kérdezik tűlem, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét meg a Kiss Jánost meg valaki harmadikat, hogy nem hallottam-e, három valakit keresnek ők! Aztán, hogy ott ácsorgunk, én meg lestem, mi történik, közben a Bajcsyt lehqrták... így, meghajolva... a kezét a hátához összekötve... ment kifele ... de az arcát nem is láttam, hiszen meg volt görnyedve. Nem szólt semmit. Két csendőr kísérte." DR. BUZA PÉTER Elfe,ejteti épülete* Az a novemberi hajnal... Az egykori vadászkastély ma — és immár 130 esztendeje — a Füvészkert igazgatósági épülete. Sűrű repkény rejti egyszerű, nyugodt harmóniájú homlokzatát. 1803-ban építtette Festetics Antal, az akkori Pest határában, az Orczy-kert és a nevezetes lllés-kút tőszomszédságában. Korábban a birtoktest túlnyomó része a Szent Rókus és Rozália kápolna tulajdona — majorsága — volt. Házhelyekre osztva 1796-ban adták el magánszemélyeknek, akiktől Festetics 1799. február 13-án vásárolta meg. Egy évtized kellett ahhoz, hogy ligetté varázsolja a homoksivataggal váltakozó szántóföldet. De sikerült. A kortársak dicsérik a házat. Képét közli Leyer 1803-as útikönyve. Rössler, a Kalender für Ofen und Pest című, 1808-ban megjelent városkalauz szerzője így ír: A Festetics majorban nevezetes a kerti lak, amely kifelé nemes épitőművészetet, belül művészi elrendezést mutat." Mások — így Franz Schams — észreveszik a kert szépségét is: „Közvetlenül az Orczy-kert előtt található Festetics birtoka, ezt amattól csak egy út választja el. Már sok évvel ezelőtt kialakult terv szerint a valamikori pusztaságot tulajdonosa különleges ligetté formálta át. S e varázslathoz hasonlóan lenyűgöző az a pompás és igényes épület, amely azonnal feltűnik a kertbe lépőnek..." Amikor — jóval később — József nádor kérésére Festetics Antal megválik birtokától, és az átvevő, az egyetem „leltárt" készít a kertről, a jelentés újra csak az épület kiválóságát hangsúlyozza: „A megvett telek egy egyenetlen hepe-hupás terület volt, három oldalán — kivéve a délit — deszkapalánkkal bekerítve; volt középen egy forrásokban bővelkedő tó, amely azonban, nem lévén lefolyása, tavaszonként nagy tócsává terebélyesedett. Hanem a telken lévő ház, amely a legjobb anyagból épült, s összesen 13 szobával, egy nagyobb teremmel, márványkő lépcsővel, kővel kirakott padlóval, elegendő kályhákkal és kandallókkal, jó pincével, kúttal és vasajtókkal van ellátva, majdnem mindjárt használható..." Valóban szép, kényelmes nyári palota lehetett a városszéli Festetics-rezidencia. Gondozott parkjának közepén három egymásba nyíló tó, kis szigettel. A parkhoz erdőnyi liget csatlakozott. Királyi lehetett a kényelem: a városban és mégis a városon kívül. Mert akkor bizony jókora járóföld volt az út Pesttől idáig, valóságos utazás porban, sárban. * A villa terveit — bár ez okmányokkal nem igazolható — minden bizonnyal Pollack Mihály készítette. Kiváló klasszicista építészünk monográfusa, Zádor Anna is erre az álláspontra helyezkedik. „Az emeletes, téglány alakú, zárt épülettömb jó arányai, enyhén kiemelt, jóleső könynyedségű ablakos oldalrészei és a félköríves falmélyedéssel hangsúlyozott középső tengely együttese, egészében és részleteiben beilleszkedik mind a Leopoldo Pollack (Pollack Mihály fivére!) képviselte milánói klasszicizmus, mind Pollack Mihály lassan szaporodó műveinek sorába... a Festetics villát első fontosabb világi alkotásának kell tartanunk.. . Pollack szerzőségét valószínűsíti az a látszólag külsőleges körülmény is, hogy a Festetics családnak mind dégi kastélyát, mind pesti palotáját ő építi.. ." Festetics Antalt szoros szálak fűzték a neves építészhez. Elég erre talán bizonyítéknak egyetlen adat: amikor a város a József fiúárvaház részére telket kért a kertből, Pollack is tagja volt a delegációnak. Elsősorban az ő személyes kérésére, és kettőjük jó kapcsolatára való tekintettel, engedte át ingyen a területet: „Pest szabad királyi városba létesítendő árvaház önkéntes adakozásból történő létrehozására vonatkozó felhívás a legmélyebb hála és tisztelet érzését váltja ki, amely érzéseknek maradandó emlékműve lesz ez a szép mű... Mindezt mérlegelve, amennyiben az Üllői úton... fekvő 3000 négyszögöl nagyságú telket kisajátítanák, az aláíró kész erre a célra arról lemondani, és amint az intézmény létrejön, az adományozó levelet kiállítani, hogy az átadás és átírás megtörténhessék, melyre e levélben kötelezi magát és örököseit.. . Anton Festetics von Tolna..." t * Tolnai Festetics Antal... Személyéről vajmi keveset tudunk. Nem tartozott a nevezetes főrangú família „jegyzett" tagjai közé. A Horvátországból a XVII. században Magyarországra települő főrangú család „szegény" ágának tagja. Viszonylagos szegénységének oka, hogy apját, Lajost a nagyapa, a hétszemélyes tábla bírája — a nagy birtokszerző — igencsak mostohán kezelte végrendeletében. Festetics Kristóf „aranysarkantyús vitéz" meg is indokolja döntését: „Hogy pedig Lajos fiamnak több jószágot nem adhattam, okát önön magában feltalálja, ha meggondolja mennyit kértem s intettem, hogy kemény és hirtelen természetét letévén szelídségre adja magát, emberbecsülő és tisztelő légyen, az öregebbekkel ujjat ne vonjon, magameghittségét tegye le, és inkább, mind testvéreivel, mind úri szomszédaival magát szerettesse s alázatosságban foglalja magát, amint tovább is atyai módon intem, sőt kérem..." Lajos testvére: Pál, az elsőszülött, az alkalmazkodóbb és tehetségesebb, alapította meg a család keszthelyi ágát. Mária Terézia kancellárjaként szerzett érdemeket. Számos országos jelentőségű tervezet, köztük a magyar társadalom fejlődésére döntő hatást gyakorló úrbérrendezés értelmi szerzője. Fiát, Györgyöt, a keszthelyi Georgicon alapítóját pedig nem kell bemutatni, érde.v.ei ismertek és elismertek. Lajos meg kellett hogy elégedjen a toponári hitbizománnyal, amelynek ő volt az 18 Festetics Antal