Budapest, 1981. (19. évfolyam)

3. szám március - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások A főváros VI. ötéves terve Viták és állásfoglalások. A március hónap legfontosabb városházi eseménye: a Fővárosi Tanács megtárgyalja a VI. ötéves fejlesztési tervet. A testület azonban nemcsak a következő tervciklus munkáiról határoz, hanem mintegy nyolc-tíz évre előre kijelöli a fejlődés alapvető irányait. Évekig tartó munka készítette elő a Fővárosi Tanács vezetőinek javaslatát. A legfőbb elképzeléseket már tavaly ősszel megvitatták a tanácstagok, amint erről lapunkban már beszámoltunk. A téli hónapokban tartott újabb eszmecserék is elősegítették a javaslat teljes, még alaposabb kidolgozását. Hogyan válaszoltak a különféle szintű viták a legérdekesebb kérdésekre? Vagyis: hogyan fejlődik majd a főváros 1981 és 1985 között ? Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978-ban úgy határozott: folytatni kell a főváros nagyarányú fejlesztését. Időközben — ez közismert — a gazdasági feltételek nehezebbek lettek, mégis olyan támogatást kap a főváros az államtól, hogy a nyolcvanas években is lehetősége lesz újabb beruházásokra, és így mód nyílik az elért eredmények megszilárdítására, sőt, arra is, hogy javuljanak az életkörülmények több fontos területen. A rangsor. A legutóbbi öt év tapasztalatai egyértelműen igazolták: helyes volt rangsort megállapítani a fejlesztésben, vagyis megjelölni, hogy — a társadalmi igényeknek megfelelően — mire fordítsák a legnagyobb erőt. A hetvenes évek második felében a lakásépítkezésre fordítottak legtöbb pénzt, s tekintélyes összeg jutott közművesítésre és a közlekedés fejlesztésére is. Milyen rangsort állapítottak meg a következő öt évre? Változatlanul továbbra is első helyen áll a lakásépítkezés. A második helyre viszont az egészségügy fejlesztése került. A következő években nagyobb anyagi fedezet lesz arra is, hogy meggyorsítsák a lakóházak és a közintézmények felújítását. S kiemelt feladat az általános iskolai oktatás feltételeinek megteremtése. A viták egyöntetű állásfoglalása: továbbra is a legfontosabb tennivaló, hogy minél több lakást építsenek a fővárosban. Ez társadalmi követelmény. A legutóbbi húsz évben befejezett építkezések hatása érezhető a lakáshelyzet javulásában, de még most is igen nagy a lakásigénylők, illetve a lakáscserére várók száma. A fővárosban 1976 és 1980 között 85 500 új lakás épült. A cseréket is számítva, mintegy négyszázezer ember költözött jobb, megfelelőbb lakásba. A legtöbb új negyed a peremkerületekben található. Óbudán, Újpesten, Kőbányán, Lőrincen, Csepelen és másutt. Mivel új lakásokat többnyire elavult, lebontott házak helyén építettek, és az új negyedekben a lakások átadásával együtt megnyíltak a gyermekintézmények, ABC-áruházak, orvosi rendelők — az építkezések eredményeként megújultak a munkáskerületek. Tanácsi beruházásban 53 300 lakás készült el. A telepszerű, magánerős építkezéseken a tervezett 20 000 új lakásból — sajnos — csak 12 000 valósult meg. Ezt részben az előkészítésben tapasztalt hibák-hiányosságok magyarázzák, de kevés volt az építő is. Társasházból és családi házból viszont 4—5 ezerrel több lakás épült a tervezettnél. Lakásépítési tervek. A következő öt évre is a mennyiségi gondok enyhítését jelölték meg alapvető feladatként. Csökken a tanácsi beruházásban tervezett lakások aránya és nő a magánerős építkezéseké. Tanulságos a számok összehasonlítása. A legutóbbi tervidőszakban — mint említettük — 85 500 új lakás készült, a következő öt évben — úgy számítják — 88—93 000 építhető. A tanácsi beruházásban tervezetteké 62 százalékról 56—53 százalékra mérséklődik. Csökken a bontások száma. Ennek jelentőségét bizonyítja: a lakásállomány az előző tervciklusban 62 500-zal nőtt, 1981 és 1986 között pedig 68—76 000-rel gyarapodhat. A tanácsi beruházásban épülő lakások átlagos alapterülete valamelyest nagyobb — 54 négyzetméter — lesz. Minden új otthon fürdőszobával épül, korszerű fűtéssel látják el, mindegyiket felszerelik beépített szekrényekkel és konyhabútorokkal. Az egyik legérdekesebb változás: több kislakást terveztetnek, hogy több nagy lakás épülhessen. Az előző tervidőszakban készült lakások nagyobbik fele kétszobás volt vagy egy szoba két fél szobával. Most majd nő az egyszobások és a három-négy szobások aránya. Az ok: több nagyobb lakásra van szükség. De mivel megvannak a pénzügyi-műszaki keretek, építtetnek több kis lakást is. Szükség van ezekre. Számolni kell azzal, hogy több lesz az egyedülállók aránya az idősek, sőt, a fiatalok között is. Az új negyedekben épült, jól felszerelt, egyszobás lakások elősegíthetik, hogy a magánosok kisebbre cseréljék több szobás lakásukat. Hol épülnek az új tanácsi lakások? A legtöbb a már elkezdett negyedekben. Ez gazdaságos, hiszen itt a közműhálózatot és a közlekedést már korábban felújították, kiépítették, illetve megoldották. Jelentősen felgyorsul Dél-Pest fejlődése. Erre részben a dél-pesti metró és a Dél-pesti Kórház átadása hat serkentőleg, továbbá az is, hogy itt sokáig késett a nagyobb építkezés. Kispest központjában 6400, Erzsébeten 2400, Lőrincen 1500, Csepelen pedig 4500 lakás épül. Továbbra is nagy építkezések helye Észak-Buda és Észak-Pest. A békási negyedben még 2700 lakás épül. Megkezdődik a Szentendrei út mentén a Kaszás-dűlő beépítése is 3200 lakással. A Bécsi út mellett újabb ezer lakásba költözhetnek be majd lakók. Az Árpád-híd szélesítése, a metró Váci úti szakaszának építése nemcsak Óbudán, hanem Angyalföldön és Újpesten is megkönnyíti a további terjeszkedést. A XIII. kerületi Vizafogón 2680, a Szegedi út mentén 2000, Újpest központjában 7000 lakás készül. Káposztásmegyeren is megkezdődik a munka. Az első szakaszban 5600 otthont adnak át. Két, számításba vett távoli nagy építkezés: Rákoskeresztúron 4700, a XI. kerületi Gazdagréten pedig 5000 lakást terveznek. A magánerős építkezések felölelik szinte az egész várost. Telepszerű magánerős építkezéseken körülbelül 20 000 lakás felépítésével számolnak. A Fővárosi Tanács ehhez, akárcsak az egyedi társas- és családiházépítkezéseknél, nagyarányú támogatást nyújt; egyebek között közművesítéssel segíti az építkezőket. A nagy építkezések meggyorsítják a különbségek megszüntetését a külső és a belső városrészek között; elősegítik a kerületi helyi központok és a városrészközpontok kibontakozását. A szerkezeti változások jól láthatók Óbudán és Újpesten. Mindkét helyen az új városrészközpontok körül vannak a legjelentősebb beruházások. Szinte nyomon követhető, hogyan lesz Kispest, Lőrinc és Erzsébet egységes városrésszé. Lőrincen és Erzsébeten fejlődik a helyi központ. Kispesten, a metró és a Munkás körút találkozópontjánál kibontakozó dél-pesti városrészközpont válik majd mindhárom kerület fő bevásárlóhelyévé. A főváros a következő öt évben mintegy 50 százalékkal többet költhet felújításra. Helyesnek bizonyult, hogy az elmúlt két évtizedben főként új lakásokat építtetett a tanács. Mind több és több otthonra volt szükség, s különben is Óbuda vagy Újpest elavult, földszintes házait — viskóit — fölösleges lett volna tatarozni. Új negyedek tervezése volt itt a legjobb megoldás. De már a hetvenes években feszültséget keltett a lakóházak felújításának és javításának lassúsága, elmaradása. A legutóbbi ötéves időszakban már változott a helyzet, most pedig a korábbinál is jóval nagyobb összeg áll rendelkezésre. A felújítás kiemelt feladat lett, és a tanács külön tervet készít az új lehetőségek kihasználására. Népességi változások. A vitákban úgy határozták meg a fejlesztési terv jellegét, hogy a javaslat a családot állította a tervezés középpontjába. Ezt bizonyítja a négy kiemelt feladat: új lakások építése, a lakóházak felújítása, a gyermekintézmények hálózatának bővítése és az egészségügy fejlesztése. 27