Budapest, 1981. (19. évfolyam)

3. szám március - Schulek János: Épül a város északkeleti kapuja

művek szétosztása különböző irányokba, illetve a város különböző pontjairól érkező járművek összegyűjtése az autópályára csak úgy lehetséges fennakadás, torlódás nélkül, ha minden irányba folyamatosan, tehát jelzőlámpa nélkül és külön szinten halad a forgalom. Ennek a gyaoldással megtartották és szervesen beépítették az új forgalmi rendbe. Figyelembe vették az ugyancsak átépülő Hungária körút jövőbeni pályaelrendezését, valamint a térség alatt közlekedő Millenniumi Földalatti Vasút nyomvonalát is. Jelentős mértékben befolyákészülnek. A hídszerkezet tartópilléreinek elhelyezését a vasúti vágányok, az alsó szint útpályái és a Millenniumi Földalatti nyomvonala határozta meg. A „kis földalatti" födémszerkezete nem bírta volna el a fölé épített híd terhét, ezért itt két sor cölöppel gondoskodnak a terhelés elosz-A fölüljáró a Hősök tere felöl Széles körű vizsgálatok és gondos előkészületek előzték meg a Hungária körúti forgalmi csomópont tervezésétépítését. 'gen nehéz és sokrétű feladatot kellett megoldania a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat kollektívájának. Mindenekelőtt igen jelentős forgalommal kellett számolni. Itt van az ország északkeleti részének forgalmát lebonyolító M3-as autópálya kezdete, illetőleg végpontja. Budapest és Hatvan közötti első szakaszát a közelmúltban már megnyitották. A Felszabadulás útjától a Hungária körútig terjedő városi bevezetése még csak most bontakozik ki az építés kusza állapotából. Az autópálya járműfolyama itt, a Hungária kőrútnál csatlakozik majd a főváros külső körútgyűrűjének forgalmához. Az autópálya felől érkező járkorlati követelménynek a szem előtt tartása vezetett a bonyolult geometriai alakzatot mutató fölüljárórendszer megalkotásához. Ez lesz az első, egymás fölé, illetve alá bújtatott hidakból álló fölüljáró Budapesten. A MÁV ceglédi vonala, a Vidám Park és más meglevő épületek által határolt terület szűkössége is ezt a megoldást sugallta. A járművek nagy ívű kanyarodása az M3-asról a Hungária körútra, illetve a körútról az autópályára két, egymástól független fölüljáróhídon történik. A Hungária körutat és a vasúti vágányokat átívelő két hídból egy-egy forgalmi sáv ágazik el a Városliget felé tartó, illetve az onnan érkező járművek számára. Kis ívben kanyarodni a mintegy tíz évvel ezelőtt épült Kacsóh Pongrác úti fölüljárón lehet. A fölüljárót ezzel a megsolta a csomópont kialakítását a Városliget közvetlen közelsége. A legrövidebb út az M3-as autópályáról a Belvárosba a Városligeti-tó hídján át vezet. Ennek ellenére helytelen lett volna a népszerű pihenőhely csendjét zavarni, levegőjét a nagy járműforgalommal szennyezni. Ezért csak korlátozott személygépkocsi-forgalmat és az 1-es autóbusz átahaladását engedélyezték a Városligeten. A járművek zömének, köztük a nehéz gépjárműveknek, el kell kerülniük a Ligetet; az Ajtósi Dürer soron, illetve a Vágány utcán át közlekedhetnek a Belváros felé. A fölüljáróhidaknál kétféle szerkezeti megoldást alkalmaznak. A vasútvonalat átívelő, viszonylag egyenes, nyújtott ívű hídelemek előre gyártott gerendás felszerkezetek lesznek, míg a kis sugarú ívek monolitan tásáról. A többi helyen, a talajtól és a hídszerkezettől függően, kétféle pilléralapozás készül. A monolit hidak alatt tőzegrétegek vannak, itt a híd vasbeton cölöpalapon áll majd. Az előre gyártott gerendás hidak alá — itt homokos, kavicsos a talaj — elegendő síkalapozást készíteni. A Hungária körúton közlekedő 1-es villamos megállóját a fölüljárók által közrefogott területre helyezik. Alatta gyalogosaluljáró épül. Mindkét Hungária körúti kijáratának lépcsősora mellé 10 százalékos meredekségű rámpát terveztek a mozgássérültek és a babakocsik számára. A várhatóan forgalmasabb följárókba, amelyek az 1-es villamos peronjára vezetnek, később mozgólépcső építhető. A Hungária körúti csomópont előreláthatólag 1982-ben készül el. 3