Budapest, 1980. (18. évfolyam)
7. szám július - Dr. Buza Péter: Túléllek én, „Nájgebáj"!
... és lépcsőháza bálja megoldani a főváros vízellátásával összefüggő technikai kérdéseket. Pucher József a Németországban, Ausztriában szerzett tapasztalatairól 1889-ben, könyvecskében számol be. A vita akkoriban akörül folyt, hogy a békásmegyeri kútrendszer kiépítése során — mivel a város már régen kinőtte a mai Kossuth téren állt vízművet — mesterséges szűrőblokkokat építsenek-e a víz tisztítására, vagy a lényegesen olcsóbb természetes szűrést alkalmazzák. Pucher József így summáz tanulmányában: „.. .ha rohamosan gyarapodó városunk vízkérdését sikeresen és véglegesen megoldani és amellett kevésbé jóízű, de mindenesetre jó, s az egészségnek nem ártalmas vízzel akarjuk beérni, úgy az egyetlen ésszerű megoldás a folyóvíz használatában központi homokszűréssel (mesterséges szűréssel) áll. Csigó László reprodukciói és felvételei Ha azonban a valamivel jobb vizet még néhány évig élvezni akarjuk, és csak akkor áttérni a mesterséges szűrőre, amidőn a természetes szűrő a szolgálatot felmondja, vagyis ha bizonytalan jobbat választunk bizonyos jó helyett, úgy Wein úr terve mellett kell nyilatkoznunk... Ily esetben... emellett el lehetünk készülve arra, hogy a jövőben megint oly vizkalamitásaink lesznek, mint a fogyasztók kínjára éppen most is." Az érdemdús férfiúnak első munkája lehetett a Strelisky-ház terve. Néhány szép öntöttvas erkélyelem és szolid díszítőmotívum a Rosenberg házaspár útcára néző homlokzaton — de semmi különös. Bár a Pogány Frigyes szerkesztette Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei (1959) kötet „eklektikus lakóház" megjelöléssel műemlékként említi, aligha te-Évfolyamtalálkozó az építészeti karon (1894—1943). Állnak: Kotál Henrik, Darmstetter Gyula, Ráner János, Mellinger Artúr, Német Aladár. Ülnek: Ludwigh János és Pinkay Károly kintnető annak. Aminthogy a korábban és később keletkezett monográfiák meg sem említik ezt a minősítést a házzal kapcsolatban. Vannak azonban Pucher Józsefnek műemléknek minősülő házai Budapesten. A Királyi Pál utca 18. szám alatti ház homlokzatát szintén 1871-ben alakította át s toldotta meg két emelettel. Neoreneszánsz stílusjegyeket hordozó műemlékünk a Pucher építette házcsoport a Népköztársaság útja és Eötvös utca sarkán. 1880 körül épült. Az egykori Sugár úton még egy műemléképület dicséri tehetségét (Népköztársaság útja 59. szám). 1875-ben készítette el a Rózsák tere 6—7. szám alatti, ugyancsak neoreneszánsz stílusjegyeket viselő, iskolaépület terveit, három évvel később pedig a Makarenko utca 13. szám alatti eklektikus lakóházét. 1871-ben — a ház építésének évében — Strelisky Lipótnak két műterme működött a városban. Az egyik a Waitzergasse 4-ben (ma: Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám), a másik a Dorottya utca 11-ben. Jóval később — ekkor már nem volt tulajdonában a „keskeny homlokzatú" Hold utcai épület — áthelyezte műtermét a Vörösmarty térre. Egy teljes emeletet foglalt el a híres atelier a mai Vörösmarty cukrászda épületében. 1905-ben, közel százévesen halt meg Strelisky Lipót. Fia, Sándor örökölte az üzletet. Kétszer nősült. Első feleségének halála után — Béni Irmának hívták, a Népszínház karénekese volt — egy tönkrement pozsonyi kesztyűgyáros lányát vette el. 1924-től — Strelisky Sándor halála után — 1940-ig az özvegy igazgatta az üzletet. Az alapító dédunokájának szavaival: „tönkrevezette". Akkor, a 40-es évek legelején, fennállásának kereken századik évfordulóján ért véget az egyik első — vagy talán a legelső — pesti fotográfusműhely tündöklése. * Hosszú évtizedeken át szegények kvártélya a Strelisky-ház. Az egyszobás hajlékokat csak a hatvanas évek végén — az épület tatarozásával egyidőben — alakították át kétszobás, komfortos szükséglakásokká. Azok költöznek ide — átmeneti szállásra —, akik tatarozás vagy födémcsere miatt kénytelenek egy-két évre elhagyni otthonukat. A Streliskyt követő tulajdonost Birkl Máriának hívták. Az 1890-es években adta el a házat Stosz Lídiának. Tőle 1900 táján Felsenburg Ödön és dr. Révész Dezső vásárolták meg. 1908-ban már csak egy tulajdonost jegyeznek az annálék: Felsenburg Ödönt. 1912-től ismét új tulajdonos tűnik fel, de kitartóbb az eddigieknél. Dr. Hollós Edéné egészen a negyvenes évek elejéig pénzelt a háznak minden bizonynyal az igénytelenségig szegény alkalmi és állandó lakóiból. Közben — már a húszas években — bormérést nyitnak a Lechner tervezte szép postaépületre néző bolthelyiségben. Ezt az üzletet veszi át 1942-ben Babucs Vince vendéglős. Később Frank Vilmával és Franciskával — feleségével, és sógornőjével — közösen a házat is megvásárolja. A jól menő vendéglő tulajdonosa az utolsó háziúr az államosításig. A ház gondnoka és egyben történetünk utolsó szereplője Mellinger Artúr építészmérnök. Nyugdíjasként vállalta — nyilván más ingatlanok ügyeivel együtt — a ház körüli teendőket: a lakbérek behajtását, az adó nyilvántartását, egyszóval mindazt, amit a „bérház-háztartás" megkíván. Aktív korszakában két szálloda tervezését bízták rá. A Nagymező utcai Európa-szállóét (a 11. szám alatt, ma ebben a házban működik a Radnóti Színpad) és a Zichy Jenő utca 13-ban a húszas évek végén felépült Keitner Hermina-féle szállodáét. Akkoriban, amikor Babucs Vince megbízásából járta hónapról hónapra a lakásokat, már csak — ahogy mondani szokták — „jól tartotta magát". Akárcsak az a hat kollégája, akikkel együtt ünnepelték hivatásuk gyakorlásának félszázados jubileumát, a hét élő az egykori népes műegyetemi évfolyamból. Ők, akik megmaradtak, hogy a fotográfus elé álljanak, mind a múlt században születtek. Ifjak még, amikor a dacból épült Strelisky-házra árnyékot vető Neugebaudét lebontják, hogy helyét benője a város. Első kalauzunk, Hevesi Lajos önmagát kereső régi Pestje: ,.Utunk irányát el nem hagyván, csakhamar a Széchenyi sétányra érünk, melyet gróf Széchenyi István undok mocsár helyén alapított. .. Az ültetvényen túl az 1786-ban József császár által épített óriási terjedelmű újépület egyik oldala... terjed... Az újépület tömegei, melyek a Lipótvárosnak észak felé szükségelt kiterjeszkedését gátolják, le fognak romboltatni, és egészen új városrész fog helyökre lépni..." Le fognak romboltatni! Túléltünk, „nájgebáj"! 23