Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

vonalak építését. Az első, a váci vonal megnyitása 1846. július 15-én zajlott le a nádor és családja jelenlétében, akikkel Széchenyi együtt utazott Vácra — 55 perc alatt. Széchenyi ekkor már távolabbi, Pest táros határait jóval túllépő terveken törte a fejét. Hozzáfogott a balatoni hajózás megszervezéséhez, és a szolnoki vasútvonal építésének tervével foglalkozott. A nádor a Szépítő Bizottság élén csak kisebb jelentőségű eredményeket ér el. Ahogy mondták: „A Lánchíd hatalmas állványai akkor már beárnyékolták a Szépítő Bizottságnak kisebbedő vonalú tevékenységét.'" Az idősödő nádor egyre ritkábban elnökölt a bizottság ülésein, amelynek munkája egyre adminisztratívabbá vált. 1847. január 13-án reggel József nádor meghalt, miután — mint Kossuth Lajos 25-én a róla tartott emlékbeszédében mondotta: „magát annak ős királyi lak ablakához viteti, miszerint Pestet mégegyszer lássa". Koporsóját a Várkápolna alatti főhercegi sírboltban helyezték el, ahol már második felesége, Hermina is nyugodott, és ahová később harmadik feleségét, Mária Dorottyát is temették. Utódjául az akkor 30 éves István fiát választották, aki azonban már nem vett részt a Szépítő Bizottság ülésein. Széchenyi olykor még feltűnt az üléseken, sőt, olykor elnökölt is. A szabadságharc után, az abszolutizmus korában, a Szépítő Bizottság elvesztette erejét, és Bécsből irányított hivatallá degradálódott, bár 1856. november 19-i feloszlatása után egy „Verschönerungs-Bau-Amt-ot" állítottak. Csak az 1867-es kiegyezés után, 1870-ben alakulhatott meg utóda, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, gróf Andrássy Gyula, majd Tisza Lajos, majd Podmaniczky Frigyes irányításával. Ez a második világháború végén megszűnt, hogy szerepkörét az Országos Építésügyi Hivatal és Építészeti Tanács vegye át, dr. Trautmann Rezső elnökletével. Ez a hivatal 1957-ben megszűnt. * József nádor szobrát 1867. április 25-én leplezték le a mai József nádor téren. Alkotója Halbig János müncheni szobrászművész volt. A régi Nádor utca (ma Münnich F. utca) róla kapta nevét, míg feleségéről nevezték el a Dorottya utcát. István nádor 1867-ben 50 éves korában meghalt. Holttestét kívánságának megfelelően ugyancsak Budán helyezték el a nádori kriptában, mint ahogy József nádor kiterjedt rokonságának halottait is ide temették. Lehet, hogy József nádor szeme előtt a bécsi augusztinusok templomának képe lebegett, amikor ezt a nádori kriptát a budai Vár Várkápolnája alatt a Habsburgok magyarországi ágának nyughelyéül választotta. A kriptát ismereden tettesek a második világháború után kifosztották. Ahogyan Kiss Károly, a Magyar Nemzet 1979. nobember 19-i és december 8-i cikkében írt a sírrablásról: „ . . .a szarkofágok hatalmas kőlapjait elforgatták és a bennük levő érckoporsókat hidegvágóval, nagy szakértelemmel, s nyilván ráérősen bontották ki a sírrablók. A tetemekre huzalokat kötöttek, s úgy rángatták elő a síri álmukból valamennyit. Még a gyermekeket is ..Tudósok lelkes csapata, történészek, antropológusok, orvosok és a mikrovilágig hatoló technikai szakértők dolgoztak együtt, vizsgálva, kutatva mindazt, ami a múltból itt még megmaradt, a leletekből még kiolvasható volt. A -Z JL nádori kripta a Várkápolna alatt egy három részből álló térsorozatot képez, hoszsza mintegy 25 méter. Építője Franz Anton Hillebrandt volt, aki a palotát tervezte. A kriptát kezdetben alig használták temetkezés céljára, csak a harmadik feleségétől, Dorottyától származó kisgyermeket, Erzsébet Karolinát temették ide, ő volt a „nádori kripta" első lakója. Később ide került a nádori család többi tagja is, maga a nádor, és az 1855-ben meghalt harmadik felesége, Mária Dorottya és a 1867-ben meghalt István nádor. A palotát a múlt század végén Hauszmann Alajos terve szerint átépítették, ekkor alakították ki a kriptát mai formájában. Az érckoporsókat kőszarkofágokba helyezték, és azokat neves szobrászaink, Zala György és Stróbl Alajos szobraival díszítették. A kripta hátterében áll Zala György kiterjesztett szárnyú angyalszobra, a nádor szarkofágján pedig József nádor alakja látható. A halottak tudományos módszerekkel összeválogatott csontjai a vizsgálatok befejezése után kettős tüllfátyolba burkolva ismét visszakerültek eredeti nyugvóhelyükre, a szarkofágokat pedig helyreállították. Ma már nincs akadálya annak, hogy a Mária Terézia-kori királyi palotának ez az egyetlen megmaradt belső tere carrarai márványból készült nagyszerű szobraival együtt ismét megnyíljék a nagyközönség előtt. 41 A feldúlt sírok egyike