Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

Harmadik feleségével, Mária Dorottyával és gyermekeivel volt. Ugyancsak II. József rendelte el a falaktól távolabb eső tüzérségi laktanya, a hatalmas Újépület — Neugebäude — építését, a mai Szabadság tér helyén. Ennek volt építésvezetője kezdetben Hild János, aki maga is az épületben lakott. Már akkor javasolták az utcák szabályozását, derékszögű vonalvezetését. Ennek eredményeként alakult ki az V. kerület utcahálózata. J-nádor csak 1808 októberében kapta meg a választ az uralkodónak átnyújtott memorandumára. Ennek alapján megalakult a Szépítő Bizottság, amelynek a nádor lett az elnöke, és amely 1808. október 25-én ült össze első ízben. A bizottság pénzügyi alapjához a városi pénztár évi ötezer forinttal járult hozzá. A Szépítő Bizottság elrendelte, hogy aki építkezni szándékozik Pest határain belül — akár újat akar építeni, akár egy meglevő épület homlokzatát akarja megváltoztatni — annak előbb a terveket be kell mutatnia a Szépítő Bizottságnak. A tervek elbírálására szűkebb bizottság alakult, amelynek tagja volt Hild János is. A bizottság munkáját azonban megzavarták a napóleoni háborúk — 1809-ben Napóleon már Győrbe érkezett — ezek másfajta feladatokat helyeztek előtérbe. A következő évben, 1810. szeptember 5-én leégett a Tabán. A mentési munkálatokat és a fedél nélkül maradottak elhelyezését a nádor személyesen irányította. A háborús pénzromlás lassította az építési munkákat. Hild János 1811-ben meghalt. Fia, Hild József pedig elsősorban építész volt és nem városrendező. Helyette időnként Széchenyi István kedvelt építészét, Pollack Mihályt vonták be szakértőnek. A Szépítő Bizottság időközben mégis elkészített egy hat évre szóló tervet, amelynek 24 pontja közül megemlítünk néhányat, jellemzőül: új színház létesítése; a régi városfalak és kapuk végleges lebontása; a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utca kiszélesítése; a vágóhidak kihelyezése; sóhivatal és dohányhivatal építése; a hóhér házának és a pellengérnek a kihelyezése; a vesztőhely kihelyezése (ez a mai Rákóczi út 66. sz. ház udvarán állt). A 24 pont közül sok megvalósult, későbbre maradt viszont a Duna-part szabályozása, az utcák burkolása és csatornázása, az Üllői út fásításának folytatása és a Városliget rendezése. Érdekes, hogy a városi parkok létesítésének ügye csak lassan haladt előre. Ennek egyik oka az volt, hogy József nádor, aki egyébként szívesen kertészkedett, azt tartotta, hogy a fák nem a városba, hanem az erdőbe valók. Széchenyi István, aki támogatta a nádor törekvéseit, ezzel nem értett egyet, sőt, később megbotránkozott A Ludoviceum. Alt Rudolf kőrajza