Budapest, 1980. (18. évfolyam)

11. szám november - Cs. Szabó László versei

fővárosban CS. SZABÓ LÁSZLÓ VERSEI Városom Mondd, megvan-e romban a rakpart, ahonnan komppal keltünk át zöldár ideién, mulatoznak-e még pimaszul fejedelmi patkányok a roncs hidfőnél, megvan-e, mondd a vadászgép, kölyök óriások röppentyűje, orral a padlásban az volt ám a dobásuk! — bevonta farát cukormázzal a iég, de megvakított házak előtt már piroskockás abroszszal teritettek batyuzóknak a járdán, lencseleves és borosflaska alá. Űjsággal letakarva megvan-e még harisnyában a kislány, a szétlőtt arc vörös monogramiát fölitta papír szemfódelén a győzelmi jelentés. Vannak-e lóhullák. temetni lovat nehezebb, mint elesett katonákat, megvan-e még akna-ragyás aszfalton a tócsa, amelyben elcsúsztál és sustorgó lángnál az éjjeli gesztenyeárus, szemben a kórház üszkös hüvelyével? Enyém az a város, csak az a csonka varos az enyém, mint trópusi doktoré, aki eszeveszettje tíz csonkkal leprás betegének. Megvan-e még. Marianne az ezüst a szemedben ? Hajléktalanok Üjlakról időnként állítólag indul a téglagyár mögül egy helyiérdekű. Többen is mondták, ki tudja, igaz-e, mások is mástól vették, bolyokba gyűlve beszélik, bár utast, aki Újlakról jött csakugyan, még senki se látott. Ha megbénul a közlekedés, egymásra hagnak a kósza hírek, ez is, az is tudni vél titokzatos ábrázattal egv mentő jaratról. De hátha igaz? Meniünk ebből a dögszagú talponállóból. Mondják: tiporja, tapossa egvmast a rengeteg átfagyott várakozó, ha ázott emberfül tökkel a lépcsőn. már tömve kitámolvog a kásás havas esőből az a helyiérdekű. Van-e nálad valami pénz. elég az envémmel a jegyre? Nagy az út gyalog Újlakig s utana mennvit ácsorgunk még jégcsuklyában a lucskos peronon, lyukas teteie alatt. Ha igaz a hír, hogy a teglagvartól... A hídfőtől aztán megint kutyagolhatunk végig a budai Duna-parton, jó szerencsével sem érünk be hajnal előtt. Hogv a kulcsom?.. . Napok óta nincs nálam, elvitte vidékre a bátyád, ki vagyunk zárva. S mit érne, ha volna is kulcsom, váltogatva két szótlan ember várja éjjel-nappal a kapu alatt, hogy visszalopozzunk. Hajlékot keresek a szemedben, elfordul, máshol keres menedéket. Menjünk Újlakra, sötét lesz. 19