Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Helytörténeti pályázati felhívás - A Budapest postája

1076 Garay utca 5. A Budapest postája Paizs Gábor, szerkesztő bizottságunk tagja, a MSZMP Budapesti Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője tartott előadást 1980. július 7-i klubestünkön, az Osvát utcai Új Tükör Klubban a várospolitika időszerű kérdéseiről. Az előadás őszinte képet adott a következő ötéves tervben előttünk álló feladatokról, s az igények és a gazdasági lehetőségek kiegyensúlyozásának nem csekély nehézségeiről. Az információkban gazdag előadást több mint kétórás élénk vita követte, amelynek fontosabb témáira visszatérünk. Zombory György (I., Úri utca 27.) figyelmeztet 80/4. számunk 38. számának téves képaláírására. Bár lapunk nyomdai átfutási ideje (Zelk Zoltán epés megjegyzése szerint helyesebb volna átcammogási időt írni) igen nagy, mégis már 1980. 6. számunk 48. oldalán közöltük a helyreigazítást; a képen nem indóház látható, hanem a Nemzeti Múzeum. Nem is mentegetőzésképpen térünk vissza erre, hanem hogy olvasóink képet alkothassanak a lapkészítés nehéz vetésforgójáról. Mindenekelőtt: a műnyomó papír behozatalának késése miatt júliusi és augusztusi számunk erősen megkésve jelent meg. Zombory György július 3-án, mikor levelét megírta az áprilisi szám hibájáról, esetleg még a júniusi számunkat sem látta, ezért kérte, hogy helyesbítsünk „ha kicsit késve is". Mire Zombory György levelét megkaptuk, augusztusi számunk már elő volt készítve nyomtatásra, így levelére csak most, a szeptemberi számban tudunk válaszolni. Olvasónk arra is választ kért, hogy lapunk elődjének, a Lestyán Sándor szerkesztette BUDAPEST-nek 1946-ban hány száma jelent meg. Mivel szerkesztőségünkben megvan az „előd" minden megjelent száma (és utalni is fogunk egy-egy érdekes közleményre), pontos választ adhatunk: 1945-ben három, 1946-ban tizenkettő és 1947-ben szintén tizenkét szám jelent meg. Tehát egy csonka és két teljes évfolyama volt a felszabadulás utáni BUDAPEST-nek. Zombory Györgynek és esetleg más hűséges olvasónknak, aki hozzá szeretne jutni a régi BUDAPEST számaihoz — a Központi Antikvárium folyóirat-osztályát ajánlhatjuk. Mi is ott vettük meg a teljes sorozatot. Makovetz László VI., Bajza utca 55. szám alatt lakó olvasónk két budapesti szobor sorsáról érdeklődik. Az egyik a Csikós szobor, ifj. Vastagh György alkotása, amely az 1900-as világkiállításon aranyérmet nyert. A Várban állt egykor, a volt udvarlaki őrség épülete és a Krisztina város felé eső szárny között. Olvasónk csak a talapzatát látja a szobornak, ezért tette fel az aggódó kérdést. Buza Rarna szobrászművész, szerkesztő bizottságunk tagja adott a kérdésre illetékes és megnyugtató választ. Elmondta, hogy a szobor túlélte a Vár ostromát, s ma is látható a XII. kerületi Csipke út 13-as számú ház udvarán. Hogy miért itt és miért nem az eredeti helyén, arra is feleletet kaptunk. Az eredeti szobor domborított (trébelt) technikával készült 0,6 mm-es vörösréz lemezből. A vékony lemezt a kéntartalmú, agresszív budapesti levegő 0,4 milliméterre vékonyította, szükségessé vált a helyrehozása. A szakszerű restaurálást négytagú munkacsoport végezte, amelynek Buza Barna volt a szobrász tagja, Kótoi József, Pölöskei József és Tótfalusi László az ötvösművész tagjai. A munkát a Csipke úton Pölöskei József műtermében végezték. S mikor a Vár e részének végleges helyreállítása megvalósul, vissza is kerül majd a szobor az eredeti helyére. A becsomagolása és elszállítása kényes és izgalmas akció lesz, de időpontját még nem tűzték ki. A másik szobor, amelyről Makovetz László érdeklődik, a Népköztársaság út 2. számú ház szobordísze, amelynek a ház restaurálása óta csak a tartóvasai láthatók. Rajna György, a budapesti műemlékek önkéntes őrangyala, akinek írásait rendszeresen közöljük, már „nyomozott" a szobor után. Közölték vele, hogy megvan, s hamarosan visszakerül a helyére, mégpedig helyrehozva, a felújított épülethez illő állapotban. FELHÍVÁS Budapest Főváros Tanácsa Művelődésügyi Főosztálya, a Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Budapest című folyóirat hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet A pályázaton részt vehetnek általános és középiskolás tanulók, helytörténeti szakkörök, klubok, honismereti és történelemszakkörök. A pályázat témái: Általános iskolák számára: 1. Tárgyi emlékek gyűjtése (az elmúlt 35 év történetének emlékei: plakátok, újságok, röpcédulák, tanácsi és egyéb íratok, képes levelezőlapok, eddig nem közölt fényképek a felszabadulás utáni gazdasági, politikai, kulturális és sporteseményekről; 1945, 1946, 1949-es első kiadású könyvek a kor divatjáról, életmódjáról stb.). A gyűjtött anyagot rövid ismertető szöveggel kérjük. Ügyelni kell arra, hogy az összegyűjtött tárgyak múzeumi kiállításra alkalmasak maradjanak! 2. Iskolám története a felszabadulás óta. 3. Kulturális változások kerületemben, lakóhelyemen a 35 év alatt. 4. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett Budapest két évezrede című kiállítás anyagának szakköri feldolgozása. Szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák: 1. Szakmánk története a felszabadulás után. (Kiállítás készítése a szakma felszabadulás utáni történetéből az iskolában. A helyszínen zsűrizi a kiállítást a bíráló bizottság. 2. A 35 év alatt épült. . . (Építészeti változások kerületünkben). Gimnáziumok számára: 1. Iskolánk története a felszabadulás óta. 2. Kulturális változások kerületemben, lakóhelyemen az elmúlt 35 év alatt. 3. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett Budapest két évezrede című kiállítás anyagának szakköri feldolgozása. A pályaművek beküldési határideje: 1981. március 1. Eredményhirdetés 1981. április elsején a Budapesti Történeti Múzeumban. A pályaműveket a Fővárosi Pedagógiai Intézet címére kell beküldeni. Ugyanitt kell bejelenteni a kiállítások elkészültét is. (Budapest, Horváth Mihály tér 8. 1082) A pályázat díjai valamennyi iskolatípusban : I. díj 6000 forint (az iskola történelem szaktantermének felszerelésére) II. díj 4000 forint (az iskola történelem szaktantermének felszerelésére) III. díj 2000 forint (könyvutalvány történelmi könyvek vásárlására) Az egyéni pályázók díjai valamennyi iskolatípusban: I. díj 1500 forintos könyvutalvány II. díj 1000 forintos könyvutalvány III. díj 500 forintos könyvutalvány Az eredményes szakkörök vezető tanárai is jutalomban részesülnek. A legjobb pályaműveket a Budapest című folyóirat közli. 48