Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"

— Tudjuk, hogy egyeseknek kifi­zetődőbb „maszek haknikon" fel­lépni, mint az ORI-műsorokon, mert kevesebb adót kell fizetniük. Ugyan­is, ha ORI-műsorban lép fel az előadó, akkor 20 ezer forintig hat százalék, azon fölül 20—55 százalék adót kell fizetnie. A hakninál csak 80 ezer forint fölött ugrik az adókulcs. Csakhogy a „maszek" műsorok színvonala ellen­őrizhetetlen művészileg, sőt, pénz­ügyi visszaélésekre is lehetőség van. — Az ORI rangos, világhírű együt­teseket, szólistákat, a magyar művé­szeti élet legjobbjait és neves külföl­dieket léptet fel. Tevékenységét köz­művelődési határozat szabályozza, és olyan előadások fémjelzik, mint pél­dául az Ady centenáriumi központi ünnepség és a Nemzetközi Gyermek­év gálaműsora. Az egyik legszínvonala­sabb ORI „műhely" a Korona Pódi­um. A hangulatos Vár-beli Korona cukrászdában kétezer előadást tar­tottunk eddig, amelyeknek 250 ezer nézője volt. A műsort a Magyar Rádió és a televízió hangszalagra, illetve filmre rögzíti, hiszen nem egy — már most is bizton állíthatjuk — színház­történeti jelentőségű. A Korona mű­sorai eljutnak a gyárakba, a SZOT-üdülőkbe, de még a börtönökbe is. Külföldi turnékon ugyancsak sikerük van. — Nagy jelentőségű az ORI, a Lap­kiadó Vállalat és a Radnóti Színpad közös produkciója: az Érzékeny lélek­kel, a Szovjet Irodalom című folyóirat „élő" melléklete. Jelentős sikerrel mutatják be országszerte. Meg kell említenem a KISZ építőtáboraiban rendezett műsorokat, a gyermekév 327 előadását, a balatoni üdülőhelye­ken tartott szezononkénti 8—900 mű­soros estet és a beat- és rock-zenei hangversenyeket. Ez utóbbi rendez­vények serkentőleg hatottak a sajá­tosan magyar könnyűzenei nyelv ki­alakulására, a legifjabb zenebarátok ízlésvilágának formálására. De ma­radjunk a fővárosban. — Budapest könnyűzenei program­jának megtervezése az Országos Ren­dező Iroda egyik legjelentősebb fel­adat;. A külföldi szólisták és együtte­sek zöme a fővárosban lép föl. A Kis­stadionban szerepelnek a nagy töme­geket vonzó előadók. Ugyancsak itt lépnek föl a hazai élvonalba tartozó együttesek, mint például az Omega és a Piramis. Az Erkel és az Operett Színház színpada nyáron a külföldi és hazai jazz-, balett-, operett-együtte­seké. Szívesei, emlékezünk például Koncz Zsuzsa. Korda György, Ko­vács Kati önálló estjére, Fényes Sza­bolcs szerzői estjére és nem utolsó­sorban Kun Zsuzsa szólóestjére. — A külföldi turisták elismerően nyilatkoznak a Maxim Varieté és a Moulin Rouge műsoráról. A magyar népművészettel a Hiltonban és a Vörös Csillag-szállóban ismerkedhet­nek meg a hazánkba látogató kül­földiek. Van ORI-rendezvény a Ther­mál-szállóban, a Margitszigeti Nagy­szállóban, a keszthelyi Helikonban, valamint a Savoy, az Astoria és az Éden lokáljában is. — Magyarországon ma háromezer­nél több előadónak és zenésznek van működési engedélye. De el kell mon­dani, hogy ma már nem felelnek meg mindannyian a követelményeknek. Ép­pen ezért az ORI vezetősége — a szín­vonal emelése érdekében — a jövő­ben még szigorúbb vizsgakövetelmé­nyeket támaszt, és megfontolás tár­gyává teszi a régi engedélyek szakmai fölülvizsgálatát. Meg akarja szüntetni az ilyen-olyan kiskapukat, amelyeket mindig megtalálnak azok, akik ki akar­nak bújni az adózási kötelezettségek alól. Mindezek az intézkedések még nívósabb műsorok rendezését teszik lehetőve. Az Országos Rendező Iroda kultúr­missziót betöltő gazdasági vállalkozás. Az ORI 1969—1979 között több mint 47 millió forintot fizetett be az Állami Kulturális Alapba, és ebből fontos kul túrpolitikai célokat támogattak. (x) 1 millió 642 ezer néző tekintette meg tavaly az Országos Rendező Iroda ren­dezvényeit. Az ORI évek óta fogalom kulturális körökben. Olykor dicsérik, olykor szidják, de közreműködése nélki>' elképzelhetetlen központi kultúr­rendezvény, illetve egy-egy irodalmi kávéház programja. A belvárosban, a Vörösmarty téri kultúrcentrum hatodik emeletén, né­hány apró szobában van az igazgatóság. Bali György igazgatóval beszél­getünk aki tömören összefoglalja az ORI feladatait: — Nemcsak a könnyűzenei és más szórakoztató műsorok rendezését, szervezését bízták ránk még 1958-ban, hanem hatósági jogkört is kap­tunk: működési engedélyeket adunk ki, fellépti díjakat állapítunk meg. Fegyelmi jogkört is gyakorolhatunk. Ezen kívül tájékoztatjuk az illetékes tanácsi szerveket, segítjük műsoros előadásokat engedélyező munkájukat. Az ORI önfenntartó, nem részesül állami támogatásban, kiadásait a bevé­teleiből fedezi, sőt, jelentős összeg­gel járul hozzá az Állami Kulturális Alaphoz, illetve költségvetéshez. Miközben az igazgató szabatosan megfogalmazza az intézmény rend­kívül hasznos és felelősségteljes mun­káját, a riporternek az jár az eszében, hogy mennyi felületesen összecsapott ledarált „műsorról" hallott mostaná­ban. Bali György tiltakozik: — Igaz, hogy tavaly több mint 5600 előadást, műsoros estet rendez­tünk országszerte, de a partizánkodó, úgynevezett „haknizó" művészcso­portok, zenekarok műsoraiért nem mi vagyunk felelősek. Nem vagyunk monopol helyzetben. A megnöveke­dett igények miatt a tanácsok kényte­lenek több előadást engedélyezni, mint amennyit az ORI szervezni tud. Néhányan visszaélnek azzal hogy sen­ki sem ellenőrzi a munkájukat. Tevé­kenységükkel rontják a becsületes művészek jó hírét, sok bosszúságot okoznak az igényes népművelőknek és a közönségnek. Az ország legnagyobb színháza: az ORI

Next

/
Thumbnails
Contents