Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"

— Tudjuk, hogy egyeseknek kifizetődőbb „maszek haknikon" fellépni, mint az ORI-műsorokon, mert kevesebb adót kell fizetniük. Ugyanis, ha ORI-műsorban lép fel az előadó, akkor 20 ezer forintig hat százalék, azon fölül 20—55 százalék adót kell fizetnie. A hakninál csak 80 ezer forint fölött ugrik az adókulcs. Csakhogy a „maszek" műsorok színvonala ellenőrizhetetlen művészileg, sőt, pénzügyi visszaélésekre is lehetőség van. — Az ORI rangos, világhírű együtteseket, szólistákat, a magyar művészeti élet legjobbjait és neves külföldieket léptet fel. Tevékenységét közművelődési határozat szabályozza, és olyan előadások fémjelzik, mint például az Ady centenáriumi központi ünnepség és a Nemzetközi Gyermekév gálaműsora. Az egyik legszínvonalasabb ORI „műhely" a Korona Pódium. A hangulatos Vár-beli Korona cukrászdában kétezer előadást tartottunk eddig, amelyeknek 250 ezer nézője volt. A műsort a Magyar Rádió és a televízió hangszalagra, illetve filmre rögzíti, hiszen nem egy — már most is bizton állíthatjuk — színháztörténeti jelentőségű. A Korona műsorai eljutnak a gyárakba, a SZOT-üdülőkbe, de még a börtönökbe is. Külföldi turnékon ugyancsak sikerük van. — Nagy jelentőségű az ORI, a Lapkiadó Vállalat és a Radnóti Színpad közös produkciója: az Érzékeny lélekkel, a Szovjet Irodalom című folyóirat „élő" melléklete. Jelentős sikerrel mutatják be országszerte. Meg kell említenem a KISZ építőtáboraiban rendezett műsorokat, a gyermekév 327 előadását, a balatoni üdülőhelyeken tartott szezononkénti 8—900 műsoros estet és a beat- és rock-zenei hangversenyeket. Ez utóbbi rendezvények serkentőleg hatottak a sajátosan magyar könnyűzenei nyelv kialakulására, a legifjabb zenebarátok ízlésvilágának formálására. De maradjunk a fővárosban. — Budapest könnyűzenei programjának megtervezése az Országos Rendező Iroda egyik legjelentősebb feladat;. A külföldi szólisták és együttesek zöme a fővárosban lép föl. A Kisstadionban szerepelnek a nagy tömegeket vonzó előadók. Ugyancsak itt lépnek föl a hazai élvonalba tartozó együttesek, mint például az Omega és a Piramis. Az Erkel és az Operett Színház színpada nyáron a külföldi és hazai jazz-, balett-, operett-együtteseké. Szívesei, emlékezünk például Koncz Zsuzsa. Korda György, Kovács Kati önálló estjére, Fényes Szabolcs szerzői estjére és nem utolsósorban Kun Zsuzsa szólóestjére. — A külföldi turisták elismerően nyilatkoznak a Maxim Varieté és a Moulin Rouge műsoráról. A magyar népművészettel a Hiltonban és a Vörös Csillag-szállóban ismerkedhetnek meg a hazánkba látogató külföldiek. Van ORI-rendezvény a Thermál-szállóban, a Margitszigeti Nagyszállóban, a keszthelyi Helikonban, valamint a Savoy, az Astoria és az Éden lokáljában is. — Magyarországon ma háromezernél több előadónak és zenésznek van működési engedélye. De el kell mondani, hogy ma már nem felelnek meg mindannyian a követelményeknek. Éppen ezért az ORI vezetősége — a színvonal emelése érdekében — a jövőben még szigorúbb vizsgakövetelményeket támaszt, és megfontolás tárgyává teszi a régi engedélyek szakmai fölülvizsgálatát. Meg akarja szüntetni az ilyen-olyan kiskapukat, amelyeket mindig megtalálnak azok, akik ki akarnak bújni az adózási kötelezettségek alól. Mindezek az intézkedések még nívósabb műsorok rendezését teszik lehetőve. Az Országos Rendező Iroda kultúrmissziót betöltő gazdasági vállalkozás. Az ORI 1969—1979 között több mint 47 millió forintot fizetett be az Állami Kulturális Alapba, és ebből fontos kul túrpolitikai célokat támogattak. (x) 1 millió 642 ezer néző tekintette meg tavaly az Országos Rendező Iroda rendezvényeit. Az ORI évek óta fogalom kulturális körökben. Olykor dicsérik, olykor szidják, de közreműködése nélki>' elképzelhetetlen központi kultúrrendezvény, illetve egy-egy irodalmi kávéház programja. A belvárosban, a Vörösmarty téri kultúrcentrum hatodik emeletén, néhány apró szobában van az igazgatóság. Bali György igazgatóval beszélgetünk aki tömören összefoglalja az ORI feladatait: — Nemcsak a könnyűzenei és más szórakoztató műsorok rendezését, szervezését bízták ránk még 1958-ban, hanem hatósági jogkört is kaptunk: működési engedélyeket adunk ki, fellépti díjakat állapítunk meg. Fegyelmi jogkört is gyakorolhatunk. Ezen kívül tájékoztatjuk az illetékes tanácsi szerveket, segítjük műsoros előadásokat engedélyező munkájukat. Az ORI önfenntartó, nem részesül állami támogatásban, kiadásait a bevételeiből fedezi, sőt, jelentős összeggel járul hozzá az Állami Kulturális Alaphoz, illetve költségvetéshez. Miközben az igazgató szabatosan megfogalmazza az intézmény rendkívül hasznos és felelősségteljes munkáját, a riporternek az jár az eszében, hogy mennyi felületesen összecsapott ledarált „műsorról" hallott mostanában. Bali György tiltakozik: — Igaz, hogy tavaly több mint 5600 előadást, műsoros estet rendeztünk országszerte, de a partizánkodó, úgynevezett „haknizó" művészcsoportok, zenekarok műsoraiért nem mi vagyunk felelősek. Nem vagyunk monopol helyzetben. A megnövekedett igények miatt a tanácsok kénytelenek több előadást engedélyezni, mint amennyit az ORI szervezni tud. Néhányan visszaélnek azzal hogy senki sem ellenőrzi a munkájukat. Tevékenységükkel rontják a becsületes művészek jó hírét, sok bosszúságot okoznak az igényes népművelőknek és a közönségnek. Az ország legnagyobb színháza: az ORI