Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Diószegi György: A Láng-Gépgyár története I.

Lokomobil-szerelőüzem a század első évtizedében Az óriás gőzgép szerelése Gyerekember az óriási gépelemek között Erőgép A szerző reprodukciói kodó, a változásokra érzékenyen reagáló, a kor szelleméhez igazodó, minden ízében „korszerű" gyáros vált. Az 1873. év fordulópontot jelentett a Láng-üzem életében. Láng László a bécsi világkiállításon akarja bemutatni, mire jutott. A sok-sok mindennapi munka, a számos javítás és kisgép mellett készítenek egy 49 lóerős, 85 percenkénti fordulatszámú „nagy gőzgépet". A mutatós gép elnyeri a kiállítás zsűrijének díját és József főherceg tetszését. Amikor a főherceg jó pénzért meg is veszi a gépet alcsuti uradalma számára, védjegyet kap a cég. A fejlődése töretlen. Az 1873. május 9-én bejelentett bécsi tőzsdeügynökségi fizetésképtelenség pénzügyi válságba juttatja az osztrák bankoktól függő, kezdetleges szinten álló, éppen hogy gyarapodni kezdő magyar ipari vállalkozások többségét, de a Láng-műhelyt nem. Láng Lászlónak szerencséje van: ő többnyire a csődtől többé-kevésbé érintetlen élelmiszeriparnak dolgozik. A gondos munka, a pontos szállítás, a megbízhatóság sok megrendelőt vonz. Az alkalmazottak száma hamarosan eléri a hetven-nyolcvan főt. A gyarapodó létszámú műhely kinövi a Váczi-körúti bérleményt. A fejlődés megkívánja a tágasabb, a terjeszkedésre módot adó gyárterületet. Lángnak kapóra jön, hogy a külső Váci úton („Váczi postaút volt egykoron) egy keményítőgyáros felszámolja az üzemét. Megegyeznek, és még 1873-ban megtörténik az átköltözés a 63 000 négyszögölnyi területre. Az ott levő épületeket az üzem céljainak megfelelően átalakítják. Négy öt év alatt gyárrá, majd hatalmas teleppé nő a kis üzem. A gyár központi telepe ma is ezen a helyen van. A hivatalos cégbírósági lajstromba 1873. december 4-én jegyzik be: „A czég birtokosa: Láng László gépgyáros Pesten". Nemcsak az üzem költözik, hanem Láng László is népes családjával, közvetlenül a gyár mellé, egy régi mérlegházból átalakított lakóépületbe. Minden idejét a gyárban tölti. Izgalmas időszak ez, megindul a Lánggyárat ismertté tevő gőzgépgyártás. A mai kor emberét mosolyra készteti az a lelkesedés, amely a gőzgép diadalútját kísérte. Marx írja a Tőke I. kötetében: „Az ipari forradalom csak Watt második, úgynevezett kettősen ható gőzgépével talált olyan motorra, . . . amely műszakilag sokoldalúan alkalmazható . .." Óriási a jelentősége az új hajtóerőforrásnak. A Láng-gyár a legkorszerűbb gőzgép gyártását kezdte el, hiszen a gőzgép „gyermekbetegségeinek" leküzdése közel száz évet vett igénybe. Az első, valóban használható gőzgépet a glasgowi egyetem pincéjében kísérletezte ki 1764-ben James Watt. Az alkalmazása nem sokáig késlekedett (pl. gőzmozdonyoknál), de viharos fejlődésnek történetünk idején, a XIX. század harmadik harmadában indult. A kezdet és a kibontakozás közötti időszakban sok-sok mérnök és kutató foglalkozott gőzgépel-HONISMERET 35 Láng László