Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Konrádyné dr. Gálos Magda: Az Ötpacsirta utca

monikus épületsort hozott létre a múzeum mögött. A hatvanas években fásították a Múzeumkertet, s több szobrot állítottak fel benne. Megnőtt a környék vonzereje, a kulturális és a politikai élet egyik központja lett. A múzeum dísztermében Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és még sok neves egyénisége a zenevilágnak hangversenyezett. Tartott itt közgyűlést a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság. Márkus Emília — Pulszky Ferenc főigazgató menye — költői hangú — Múzeumi éj című — emlékezésében beszámol a nagy ünnepségek, estélyek egyikéről. A pazar fogadáson a francia küldöttséget ünnepelték. A vendégek között ott volt Lesseps Ferdinánd, a Szuezi-csatorna építője, Guerard és Clairin festők, a zenei világból Delibes, Massenet és a költő: Francois Coppée. Többször is itt ülésezett a felsőház, 1861-ben pedig a képviselőház. 1865 augusztusában elhatározták, hogy a rozzant Sándor-laktanya helyére felépítik az ideiglenes országházát. Ilyen gyorsan sem azelőtt, sem azóta nem hoztak tető alá középületet Pesten. Ybl Miklós 48 óra alatt elkészítette a költségvetést és utána villámgyorsan a részletes terveket. Diescher építész irányításával hat-, időnként nyolcszáz munkás dolgozott éjjel-nappal, így hónapok alatt elkészült, és századunkig szolgálta eredeti rendeltetését. Az új parlamentet sokféle célra használták. 1919-ben a katonatanács székhelye, de volt filmszínház és statisztikai hivatal is. 1941 óta az Olasz Intézet működik a neoreneszánsz épületben. A Nemzeti Múzeumnak és az ideiglenes Országháznak köszönhető elsősorban, hogy a Józsefvárosnak ezen a részén felgyorsult a városiasodás, s a környék — különösen az arisztokrácia körében — divatba jött: palotanegyed alakult ki. Pest város tanácsa 1871-ben foglalkozott Esterházy Pál gróf építési engedélyével, hogy a „József-külvárosban az ötpacsirta utcában a testgyakorló iskola helyén — ma Pollack Mihály tér 8. — kétemeletes palotát építhessen". Az 1874-re felépült palota a lapok bírálatának pergőtüzébe került. Támadták, hogy hatalmas tömegével megbontja az Ybl tervezte egységes utcaképet. Eklektikus, masszív építmény, oszlopos kapuval, konzolos főpárkánnyal. Sorsa olyan változatos, mit egy kalandos életrajz. Volt az Egységes Párt székháza; tartozott a Nemzeti Múzeumhoz Kandalló a Kossuth Klub egyik termében. Fölötte Bugát Pál arcképe. Múzeum utca 7. (Liszt-, Erkel-, Reményi-ereklyéket őrzött); 1946-tól 1949-ig a köztársasági elnök palotája. Ma itt működik a Magyar Rádió zenei osztálya. A Károlyi- és a Festetics-sarokpalota vonalába még két Ybl-alkotás került. Az utca végére — ma Dienes László u. 2. 1867-ben építette, a megbízó kívánságára francia reneszánsz stílusban, gróf Pálffy Pálnénak emeletes, sarokkertes palotáját. A nemes vonalú, aránylag egyszerű külső nem sokat árul el a hajdani belső fényűzésről. A főbejárat a hajdani ötpacsirta utcáról nyílt, de a sarokkertből is vezet föl faragott kőlépcső. A földszinti ablakokat oroszlánfejes zárókövek díszítik. Későbbi tulajdonosa még a háború előtt ápolónőképző céljaira adta el. Napjainkban kollégium. A Pollack Mihály tér és a Pálfiy-palota közötti telken 1876-ban emelt épület Almássy, majd Andrássy gróf tulajdona volt. A ház bejárata melletti szoborcsoport a római mondavilágból vette tárgyát. Szép mintájú mozaikkövekkel kirakott udvarán kőből faragott falikút, amelyet római nőt, illetve férfit ábrázoló mellszobor fog közre. Mindez és az előcsarnokban Giovanni Emanueli szobra — a vízből kilépő nimfa — még a régi palotából maradt. Az épület belsejét átépítették, korszerűsítették. Az ötvenes évek óta a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza. A Múzeum utcában szorosan egymás mellett sorakoztak a paloták. Más rendeltetésű ház, mint például Bókay János gyermekgyógyász tanár Ybl építette bérháza (9. sz.), melyben a professzor is lakott, alig akadt. Kút a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának udvarán. Dienes Lajos utca 4. 32