Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Konrádyné dr. Gálos Magda: Az Ötpacsirta utca

A Festetics-palota — ma az Országos Széchényi Könyvtár egyik részlege. Pollack Mihály tér 10 A Wenckheim család a dohányzó szobában Ma a Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye. Szabó Ervin tér 1 A Károlyi-palota. Pollack Mihály tér 3 „ ... a Zerge utca... az én gyermekkoromban egy nagy mocsáros tó partja volt. E tóban brekegő békák tanyáztak, és fölötte szúnyogok milliói zöngtek. A Sándor utca felé dűlő részén egy kis tér volt, néhány magas tölgy- és cserfával. Eme gyöpös és bokros területkén néhány kecske legelészett..." Karacs Teréz visszaemlékezései KONRÁDYNÉ DR. GÁLOS MAGDA • • Az Otpacsirta utca Pestnek a Nemzeti Múzeum mögötti része — az egykori ötpacsirta utca és környéke — alaposan megváltozott az utolsó 150 év alatt. A 19. század elején a városfalak utolsó maradványait is lebontották, hogy Pest egybeolvadhasson külvárosaival. A József-külváros az Országúméi (ma Múzeum körút) kezdődött. Az Országútig nyúló, több holdas parkosított terület előbb a kalocsai érseké volt, majd a Batthyányak birtokába került, tőlük vették meg a század elején az építendő Nemzeti Múzeum részére. A mai Pollack Mihály tér a városrendezés idejében az Ötpacsirta utca középső szakasza volt. Az ötpacsirta vendéglőről nevezték így az utcát. Az Esterházy-palota felépítése után, a múlt század utolsó negyedében Esterházy utca lett, a felszabadulás után Puskin utca, majd térré bővülő része 22 ötvenes évek végén a Pollack Mihály tér nevet kapta. Az 1900-as évek elején e környéken jobbára alacsony házak álltak, ritkán és elszórtan. Sok volt a kert, a parkosított részek mögött akadt bekerítetlen, gazos térség is. A tér mögött, vele párhuzamosan haladt az Ösz — 1887 óta Szentkirályi — utca. Itt lakott Karacs Teréz, aki visszaemlékezéseiben így ír: „Keskeny fafolyosónkról gyönyörű kilátás nyílt a budai hegyekre és kelet felé Rákos síkjára." Naplójában ezt olvashatjuk a környék állapotáról: „Párhuzamban fut az Ösz utcával a Zerge — később Horánszky, ma Makarenko — utca, amely az én gyermekkoromban egy nagy mocsáros tó partja volt. E tóban brekegő békák tanyáztak és fölötte szúnyogok milliói zöngtek. A Sándor utca felé dűlő részén egy kis tér volt, néhány magas tölgy- és cserfával. Eme gyöpös és bokros területkén néhány kecske legelészett . . ." Még régebben sűrűbben állhattak itt a fák, mert a Pester und Ofner Zeitung „ . . . a Zerge erdőcske mellett" hirdetett eladó szőlőt és gyümölcsöst. A kép még hosszú ideig nem változott. 1837-ben Rupp Jakab városleírása vidékies, csupa kert tájat idéz elénk. Blaschnak a következő esztendőben készült térképén is több a zöld terület, mint az épület, de már föltünteti a tervezett Nemzeti Múzeumot. A hajdani park fáit elmosta az 1838-as árvíz — töredezett emléktáblája ma a múzeumkerti rácson látható —, a többit az építkezés miatt vágták ki. A közeli utcákban néhány klasszicista házon kívül kevés jelentős épület akadt. A szabadságharc idején és az önkényuralom kezdeti éveiben megrekedt a fejlődés. Korabeli útikalauzok is rendezetlennek, a múzeumhoz méltatlannak mondják a környéket. Alt Rudolf 1853-ban készült litográfiáján még áll a vásár a múzeum előtt, még ott csúfoskodik közvetlenül az épület tövében a rossz hírű, pesti betyárkocsmává züllött, rozzant, földszintes Két Pisztoly. Az Ötpacsirta utca első háza — Beleznay grófné tulajdona — 1787-ben épült. Az igen szerény, klasszicizáló kastélyféle csaknem elveszett a nagy kiterjedésű kertben. A tulajdonosnő a század legelején irodalmi összejöveteleket rendezett itt. Később eladta a házat, amely nyilvános szórakozóhely lett. Kertjében többször tartottak magyar nyelvű színielőadásokat. Eleinte Balogh István társulata játszott itt, később Udvarhelyié. (Az utóbbi vitte elsőként színpadra a Bánk bánt, Kassán, jutalomjátékul. Minderről Déryné emlékezik meg Naplójában.) A reformkor derekán népszerű „mulatóhely" volt itt. Még Széchenyi István is — aki nemigen járt nyilvános szórakozóhelyre — többször eljött ide Bihari verbunkosait hallgatni. Később gyűléseket is tartottak a kertben. 1868-ban itt szervezték meg a Pest-Budai Munkásképző Egyletet. 1873-ban itt jelentették be a Magyarországi Munkáspárt megalakulását. Az 1850-es évek második felében készítette el Ybl Miklós az ötpacsirta utca Nemzeti Múzeum mögötti szakaszának beépítési tervét. A két sarokra felvázolt palota közé új, nagy lovardát és tornacsarnokot tervezett. A két utóbbi hamarabb, a ma is álló két sarokpalota később valósult meg. A Vasárnapi Újság 1858 januárjában jelentette a Nemzeti Lovarda elkészültét. Ormát bronzparipa díszítette, Fernkorn Anton bécsi szobrász alkotása. A lovaglás igen költséges sport volt, így csak az arisztokrácia és a pénzvilág leggazdagabbjai hódolhattak e szenvedélynek. A Lovarda nagytermét bérbe adták bálok, összejövetelek, gyűlések stb. céljára is. (Például 1877-ben sajtó népgyűlésről számolnak be a lapok.) 1918-ban a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete vette át az egész épületet. 1918—19-ben nagyobb gyűlések, összejövetelek színhelye volt. A második világháború alatt pusztult el a Nemzeti Lovarda. Ma a Magyar Rádió modern épülete áll a helyén. A tornacsarnok sokkal rövidebb életű volt, megbontva az Ybl alkotta épületsor egységét — lebontották. Az első palotát az Ötpacsirta és a Főherceg Sándor utca sarkára — ma Pollack Mihály tér 10. — gróf Festetics György, a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke számára építette Ybl 1862—64 között. Kora-eklektikus stílusú; széles, vasrácsos erkélye, díszes oszlopai, nagy, félköríves kapualja tiszteletet parancsoló látvány. FZlőtte vastönkökre erősített súlyos láncsor. Belső kiképzése, termei XV. Lajos korát idézik. A lépcsőkorlát művészi kovácsoltvas, a lépcsőház mennyezetén csipkefinom, galériaszerű díszítés. Pompás fogadóterme ma az Országos Széchényi Könyvtár díszterme. Szépek óriási tükrei, kápráztató velencei kristálycsillárja és a kis szalon faburkolata falaiba beépített, medaillonokba helyezett, puttókat ábrázoló olajfestmények. Gyönyörű berendezésének az a része, amit a tulajdonosa nem vitt el, amikor eladta a palotát, megsemmisült az ostrom alatt. A másik sarokpalotát — Pollack Mihály tér 3. "— gróf Károlyi Alajosnak építette Ybl. Francia reneszánsz hatású, díszes alkotás. A főhomlokzaton a kapu előtti árkádok hatalmas, kiugró erkélyt tartanak. Alatta kocsifelhajtó van. Elöl széles lépcsőzet vezet fel. Ormán a családi címer, a tetőn és az ablakok között Schaffer Károly szobrai. Híres volt üveggel fedett átriuma, ahol a palota fénykorában pazar estélyeket tartottak. Károlyi halála miatt csak a 80-as években készült el az épület teljes berendezése. Termeit több Lotz-freskó díszítette. Nagy értékű képgyűjteménye századunk elején tűzvész áldozata lett. A palotát a harmincas években az olasz követség vásárolta meg. 1944-ben bombatalálat érte, alaposan megsérült, belseje teljesen kiégett. Most eredeti alakjában építik újjá: a Magyar Rádió és Televízió reprezentációs épülete lesz. A négy alkotással megvalósult Ybl terve; har-31