Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Szakolczay Lajos: Dr. Szaniszló József: Például a Tatai-medence

Tatabánya Csigó László felvételei ség. Az egymással csak térbeli összefüggésben álló négy községből (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya) kellett a mai, közel 80 ezer lakosú nagyvárost sziszifuszi munkával kialakítani. Egységes városképi formálásának nemcsak a kényszerszülte heterogén települési viszonyok álltak útjába, hanem azok a geológiai torzulások is, amelyek a bányaművelés természetes velejárói. Tetézte a gondokat, hogy a négy község várossá egyesítésekor lett megyeszékhely is a település. Alakításánál tehát a magasabb szintű igényeket is figyelembe kellett venni. Éppen ezért, míg Oroszlány esetében csaknem befejezett, Tata esetében pedig befejezéshez közeledik a városkép kialakulása, addig a megyeszékhelyen a végzett óriási munka ellenére is legfeljebb csak kibonakozóban van. Kommunális ellátottsága éppen elszórtsága folytán —Tatával nagyjából egyezően — szintén gyengébb, mint a vadonatúj Oroszlányé. Közintézményei hálózata azonban magasabb szintű, mint a másik két városé. Tartalmi változások A táj és az élet felszíni átalakulása magával hozta a belső: tartalmi átformálódást is. Ez a térség a korábbiaknál lényegesen magasabb iskolai ellátottságával, gazdag művelődési intézményhálózatával és a jobb kereseti lehetőségekkel hozható öszszefüggésbe. Valamikor a medencében mindössze két polgári iskola és a tatai piarista gimnázium jelentette a középfokú oktatást. Ma mind a három városban van gimnázium. Mellettük egészségügyi, ipari, kereskedelmi, közgazdasági szakközépiskolák és egy technikum képviselik a középfokú oktatást. Gazdag a medencében a szakmunkásképzés lehetősége is. A középszintű oktatási intézményekben való telítettség a lakosság műveltségi szintjének nagymérvű emelkedésében realizálódik. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők vagy ennél is magasabb végzettségűek aránya: 1941-ben 1970-ben Oroszlányon 0,8% 11,1% Tatán 5,0% 16,7% Tatabányán 1,4% 12,7% Meghaladja a fejlődés az országos átlagot, amelynek mutatói: 1941-ben 3,2 százalék, 1970-ben pedig 12,6 százalék. Különösen feltűnő Tata kiugrása, ami alighanem központi fekvésével és patinás múltjával áll összefüggésben. Ez a város a térség Rózsadombja. A műveltségi szint eredményeként átalakult az emberek élete. A társadalom átrétegeződött. Foglalkozási szerkezetében ipari jellegűvé vált, a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen magasabb életnívóval. Az egy főre jutó ipari termelés és nemzeti jövedelem ezen a területen a legmagasabb az országban. A városegyüttes közigazgatási szerepe S míg a városi tanácsok tették, amit kell, tevékenységük ,,melléktermékeként", spontán módon kialakult a Tatai-Medence városegyüttese. Ez — csakúgy, mint a többi szerte az országban — új jelenség a magyar településhálózatban, éppen ezért a közigazgatás legfőbb vezetése nem is talált még szerepet a számára. A településfejlesztési koncepció szerint ugyanis minden egyes településnek megvan a testre szabott feladata és e feladathoz igazított — pénzben meghatározott — anyagi bázisa. A városegyütteseknek viszont nincs még központilag kiszabott feladatköre. Annál nagyobb az érdeme Oroszlány, Tata és Tatabánya tanácsának, hogy városegyüttesében meglátta a jövő közigazgatásának egyik ígéretét, s az 1980. március 14-én kötött együttműködési megállapodással az eddig csak földrajzi jelenséget képviselő együttest a közigazgatás cselekvő szervévé avatta. Az együttműködés alapvető célkitűzése a lakosság életkörülményeinek további javítása. Ennek érdekében a megállapodás félszáznál több olyan területet rögzít, ahol a három város térségében az együttműködéssel biztosított munkamegosztás, tapasztalatcsere, gondoskodás és együtt gondolkodás célszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teheti a lakossági igények kielégítését. Különösen széles skálán jelentkezik ez a lehetőség az egészségügy, az oktatás, a művelődés, valamint a környezetvédelem területén. Néhány példa a sok közül: az egészségügyi és oktatási intézmények, valamint a kiszolgáló egységek (javítóműhelyek) munkájának koordinálása vagy összevonása. Például: az orvosi körzeteket a lakóhely közelsége, nem pedig a közigazgatási határok szerint állapítják meg; a sportolók közös szakszövetségeket hoznak létre; közös irat-és nyomtatványmintákat rendszeresítenek — általában törekednek az anyagi és szellemi integrációra. Figyelmet érdemel a együttműködés elvei közül a mellérendeltség, önállóság, hatásköri elkülönültség és a saját felelősség megtartásának hangsúlyozása. Ebből kitűnik, hogy a településhálózati hierarchiában másmás szinten álló három város az együttműködés területén azonos súllyal szerepel, nem érvényesül tehát sem alá-, sem fölérendeltségi viszony. Nyilván a ,,jó szerződések biztosítják a jó barátságot" elv diktálta a megállapodásnak ezeket a precíz kikötéseit. A térség környezetvédelmében eddig is kiemelkedő jelentősége volt az együttműködésnek — különben aligha válhatott volna a KGST-országok környezetvédelmi modelljévé. Az e területen érvényesülő együttműködés azonban nemcsak a tanácsok dolga, számtalan más szerv is részt vesz benne. A városegyüttes tanácsainak együttműködése ennél messzebbre mutat. Olyan önálló, független helyi kezdeményezés, amely a jövő közigazgatási szerkezetének egyik meghatározó tényezőjévé fejlődhet. Tata. Arany János utca T?ta. November 7. tér