Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Mozaik a főváros múltjából

nálisan előnye, hogy a margitszigeti Ther­mal-szállóhoz viszonylag közel van, és így annak egy fokkal — csillaggal — alacso­nyabb kategóriájú létesítményeként mű­ködne, de ugyanakkor a szigeti gyógyá­szati részleg kihasználtságát is igencsak növelné. Forgalmi vonatkozásokban ez a szálló az Árpád-híd és a Flórián tér kiépítése után igen kedvező helyzetben lehetne. Voltaképpen Duna-parti szálloda, remek ki­látással minden irányban; a szobákból a budai hegyvonulatokban, a Margitsziget­ben, a mozgalmas Árpádhídban lehet gyö­nyörködni. A híd és a szálló között értékes római kori maradványok vannak, amelyek feltárás, kiegészítés után kapcsolhatók len­nének a szálló kerthelyiségéhez is, bizto­sítva egyiknek a bemutatásból származó előnyt, a másiknak pedig a karbantartás, megóvás révén a fennmaradást. Hasonló meggondolásból lehetne hasznosítani a zsi­nagóga épületét is, a szálloda épületéhez való kapcsolással. Az ország egyetlen ilyen stílusú imaházának jelenleg nincs valódi gazdája, mindennemű ideiglenes célra szol­gál. jobb sorsot érdemelne, felhasználása rendezvényterem vagy hasonló célra életet lehelne a halódó házba. Q ^/zállodavendégeink vonattal, repülővel vagy közúton érkeznek a fővárosba. A leg­közelebbi években — előreláthatólag 1983-ban — átadják a hajóforgalomnak a Duna-Rajna-Majna vízi országutat, és ezt követően több nyugati országból számít­hatunk olyan vendégekre, akik vízi úton, yachtokon, motorcsónakokon érkeznek Budapestre. Mindez, persze, akkor érvé­nyes, ha fogadni is tudjuk őket, és így mó­dunk lehetne hívni is a turistákat. Bécsből lefelé jövet a hajós jelenleg nem tud kiköt­ni, hajóját biztonságba helyezni, élelmet, üzemanyagot tankolni, hajója közelében megszállni. 1983 közel van, és egy nagy lehe­tőséget ragadnánk meg, ha idegenforgalmi propagandánkban ilyen előnyökkel is ke­csegtetnénk a külföldieket. De hol legyen a yachtkikötő? Két vál­tozat látszik elfogadhatónak: a Római­part és az óbudai hajógyári sziget. Ez utób­binál a Duna-kiság különösen alkalmas a kikötés, lehorgonyzás feltételeinek meg­valósítására. Mi tartozhat egy „hajós-mo­tel"-hez? A kikötés biztonságán túl üzem­anyag, élelem beszerzése és szálláshely. Akár hajóskempingnek is nevezhetjük, az­zal a különbséggel, hogy az autós kempin­gező saját maga oldja meg közlekedését, míg hajó esetében biztosítani kell a helyi közlekedési kapcsolatot. A két javasolt helyen ez nem jelentene gondot. Lehet, hogy van még megvizsgálandó terület, de 1983-ig már kevés idő van hátra, ideje lenne tehát elkezdeni. A /\mikor a vonat volt a legfőbb távol­sági közlekedési eszköz, automatikusan épültek a pályaudvarok közelébe, körze­tébe szállodák. A pyugati országokban ma sem olcsók ezek a szállodák, jóllehet a vendégeket általában zavarja az erős forga­lom. Mégis találunk viszonylag drága há­zakat Kölnben, Stuttgartban, Rómában egy­aránt. Valaha nálunk is így volt, a Keleti és Nyugati pályaudvarnál, vagy közvetlen közelükben több szálloda működött. Euró­pában ma bizonyos reneszánszát éli a vasút; az NSZK-ban például úgy hirdetik, hogy „városközpontból városközpontba szállít", utalva azokra a nehézségekre, amelyek a repülőterek és városközpontok közötti for­galmi gondokból erednek. Ma egyedül a Keleti pályaudvar közelében levőSzabadság­szálló nevezhető pályaudvarinak, a többi közeli ház — avultságánál fogva— megérett a lebontásra. Olyan gazdasági struktúrák­ban, ahol egy jó fekvésű teleknek igen magas értéke van, ezeket az épületeket már régen szanálták volna annak ellené­ben, hogy a helyükre korszerű, nagyobb kapacitású épület kerülhessen. Nálunk két ilyen lehetőség is adott, egyelőre egyik sem volt realizálható. A Baross téri Park­szálló mellett egy évek óta szanálásra ítélt lakóház, amellett pedig a Mosonyi utcába is áthúzódó üres telek van. A Park-szálló lebontásával vagy éppen új komplexumba való beillesztésével építhető lenne itt egy 350—400 szobás olyan szálloda, amelynek megközelítése, autóforgalma, de még par­kolóhelyigénye is megoldható volna a Mo­sonyi utca felé — tehát a nagy forgalmú Baross tér zavarása nélkül. Az üres telekre azonban egy OTP-lakóházat terveznek, pe­dig ezzel sem a Park-szálló, sem a szaná­landó lakóépület sorsát nem oldják meg, ellenben építhetnek olyan lakásokat, ame­lyekről aligha lehet majd elmondani, hogy ideális környezetben vannak. ' lasonló a helyzet az ugyancsak gyenge műszaki állapotú Palace-szállónál. A szom­szédos Rákóczi úti ház, az Autóker el­avult egyemeletes épülete, raktárakkal, irodákkal, réges-régen megérett a kitelepí­tésre. A mögöttes részen, a Csokonai ut­cában két, több mint évszázados épület áll, ugyancsak megérett a csákányra. Az így felszabadítható területre korszerű, 400 szo­bás szállodát telepíthetnénk, amint ezt a Kereskedelmi Tervező Iroda egy tanulmány­tervben is bizonyította. A szobák egy része a belső udvarra nyílt volna, ezek külö­nösen nyugodt, zajmentes környezetet nyújthatnának a város egyik legforgalma­sabb főútvonalán. Ma már nehéz számolni szanálásmentes, belvárosi telekkel; érde­mes volna még egyszer napirendre tűzni ennek a két igen értékes szállodatelepítésí lehetőségnek a kérdését. Talán éppen az előző két telepítés átme­neti megfeneklése hozta előtérbe a volt Tattersall területét. A lovasok készséggel elköltöznének, hiszen ők is tudják, hogy az istállók már kissé idejétmúltak a Kele­ti pályaudvar és a Baross tér nyüzsgő, modern forgalma mellett. Egyébként is a törekvés egyezik az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elgondolásával, mely sze­rint az öttusa sportágak részére célszerű volna olyan helyet keresni, ahol mind az edzések, mind a versenyek nagy része helyben lebonyolítható. Az ide telepíthető szállodaegyüttes, mely akár 600—800 szobás is lehetne, esetleg aluljáróval közvetlen kapcsolatba kerülhetne a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. A terület amellett ar­ra is elegendő, hogy a már több helyre elképzelt új budapesti áruház is — megfe­lelő méretű parkolóhellyel — ide elhelyez­hető legyen. Az elmondottak csak részei a fejlesztési programnak, amelynek aktualizálására most már múlhatatlanul szükség volna, mivel to­vábbra is szándékunk az idegenforgalom fejlesztése, korszerűsítése, a devizabevé­tel növelése. A javaslatokkal talán nem mindenki ért egyet, de bizonyára minden újabb, ésszerű javaslatot szívesen vesznek az e kérdésben illetékes hatóságok, intéz­mények, vállalatok, (x) 45

Next

/
Thumbnails
Contents