Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - A főváros válogatott bibliográfiája IX. - A Budapest postája

A FŐVÁROS VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA IX. Közigazgatás. Közrend Rothermel Erika, Cs.: A személyi igazolvány történeti előzményei. Állam és Igazgatás 1980. 3. sz. 229 — 234. 1. Útlevelek, személyi okmányok; Pest városa idevágó gyakorlatáról is. Brem Judit: Hogyan dolgozik a körzeti megbízott? Lakók és lakások 1980. márc., 6. 1. Rendőrségi körzeti megbízottak a VII. kerületben. KULTÚRA Oktatás. Tudomány. Közművelődés Kétyi Andrásné: A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megalakulása. Bp. Főváros Levéltára Közleményei '78. 1979. 217 — 249. 1. Jogelődei, tevékenysége, fejlődése. Mészáros István: Az EL+E bölcsészkar neveléstudományi tanszékének története 1814—1900 között. M. Pedagógia 1980. 1. sz. 38-57- L Vigh József: Kutatómunka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Felsőoktatási Szemle 1980. 3. sz. 129 — 137. L Harsányi István: Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Elméleti Tömb. M. Építőművészet 1979. 5. sz. 10—13. 1-Építészeti ismertetés. Bartha Lajos, ifj.: Harangszó a Gellérthegyről. Pontos idő Pest-Budán. Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980. 164—170. 1. Időmérés, időjelzés, megfigyelések. Ungár Péter: Magyar Híradástechnikai Egyesülés számítóközpontja M. Építőművészet 1979. 5. sz. 14—17. 1. II. Bég u., építészeti ismertetés. Könyvtárak. Múzeumok Benda Mária: Visszapillantás és előretekintés. A hazai orvostudományi információ-és könyvtárügy három évtized tükrében. Könyvtáros I980. 1. sz. 13 — 16. 1. Simay Norbert: Bemutatjuk az Állami Balett Intézet szakkönyvtárát. Könyvtáros 1980. 1. sz. 44 — 46. 1. Tóth Mária: Bemutatjuk az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárát. Könyvtáros 1980. 2. sz. 97 — 100. 1. Esti Béla: A Munkásmozgalmi Múzeum tervei. Pártélet 1980. 2. sz. 55. 1. Nyelv. Sajtó. Irodalom Fonyó Ilona: Jellemző nyelvi mozzanatok Budapesten dolgozó szakmunkások beszédében. Kultúra és közösség 1980. 1. sz. 50-55- 1-Csorba Csaba: A 125 éves Vasárnapi Újság. Honismeret 1979. 5 — 6. sz. 65 — 57. 1-Kemény István: Szinnyei József, a „Gőzhangya". M. Sajtó 1980. 3. sz. 84 — 85. 1. Könyvtáros, bibliográfus, a magyar sajtótudomány és sajtótörténet kimagasló egyénisége. Építészet. Képzőművészet Zádor Anna: Építészettörténeti és képzőművészeti bibliográfia 1973- 1974- 1975. Építés—Építészettudomány 1979. 1—2. sz. 113 — 136. 1. Entz Géza: Gótikus építészetünk településalakító szerepe. Építés — Építészettudomány 1979. 1 — 2. sz. 17 — 21. 1. Sinkovits Péter: Jubileum a Kassák Klubban. A Szürenon tíz éve. Művészet 1980. 2. sz. 40 — 42. 1. A művészcsoport megalakulása, programja, alkotói, jeles művei. Filmművészet Vörös Károly: A Karády-jelenség. História 1980. 1. sz. 18 — 19. 1-Karády Katalin filmjei, hatása a kor fővárosi tömegkultúrája, ízlése. Összeállította: Csomor Tibor 1076 GARAY UTCA 5. A Budapest postája Örülünk, ha lapunkkal meg vannak elégedve, olvasóink. Megelégedéssel nyugtázzuk levelezőink dicséretét, hiszen az munkánkat minősíti. Ezért köszönjük többek között Krecsmari Lászlóné budapesti olvasónk megjegyzését: „A lap így jó, ahogy van." Köszönjük, de nem elégszünk meg vele. Mi sokkal kritikusabban nézzük önmagunkat, nem hisszük, hogy a lap így jó, ahogy van. Különösen ellene vagyunk minden megállapodottságnak, statikus állapotnak. Ha ma olyanok vagyunk, mint tegnap voltunk, az legtöbb esetben megállást, visszafejlődést jelent. Kérjük tehát olvasóinkat, elsősorban Krecsmari Lászlónét, mivel levele elküldése óta nem kis idő telt el, írják, írja meg most véleményüket lapunkról. Minden elemző szót, kritikát hálásan fogadunk, minden hasznos tanácsot igyekszünk megvalósítani. Lapunk keretei tágulnak, lehetőségei nőnek. Ma már orosz, lengyel és német nyelven is megjelenik a Budapest a Szovjetunióban, Lengyelországban és az NDK-ban. így a magunk módján mi is hozzájárulunk egymás megismeréséhez, népeink barátságához. Ugyanígy vélekednek külföldön élő magyar vagy nem magyar olvasóink is, akiknek a levele mindig tanulságos. M. I. Fridman (Odessza) olvasónknak és kedves levelezőnknek üzenjük: sorait megkaptuk, örülünk ragaszkodásának, s üdvözletünkkel együtt azt kérjük, maradjon továbbra is hű barátja a Budapestnek. Érdekes, hogy az olvasói vélemények legtöbb esetben nem egy írást, cikket, tanulmányt vesznek kereszttűzbe, dicsérnek vagy marasztalnak el, hanem általában beszélnek lapunkról, esetleg egy-egy témakörről, rovatról, sorozatról mondanak ismét az általánosság szintjén maradó véleményt. Ennek kétségtelenül az az előnye, hogy a lényeget ragadja meg, viszont visszhangtalanok maradnak közérdekű írások. A szerzők nem öncélúan foglalkoznak témájukkal, hanem el akarnak érni valamit, tovább akarnak adni olyat, ami gazdagíthatná a közösséget, esetleg a mindennapi életünket is segíthetné. Ezért jogos a szerzők érdeklődése, van-e valami visszhangja írásuknak. Ezt kérdi Mezei Ottóné is, aki az 1979. decemberi számunkban Hadüzenet a vegyszereknek című cikkében a mezőgazdaságon, kertgazdálkodáson is túlmutató kérdést vetett fel, illetőleg kereste a megoldást. A cikkre hozzánk, a szerkesztőségbe nem érkezett megjegyzés, vélemény. Ám ez nem jelenti sem a jelen esetben, sem más írás kapcsán, hogy az hatás nélkül maradt. Nem mindig az írásos visszajelzések érzékeltetik, igazolják a szándék megvalósítását, az eredményt. A szellemi hatás tetté érésének a folyamata bonyolult, ahogy az irodalomban, nevelésben is az, a hatásfokot lemérni előre majdnem lehetetlen, de hogy van haszna a nagyobb közösséget érintő javaslatnak, tanácsnak, gondolkodásra ösztönző kérdésfelvetésnek, az biztos. Lantos Ákos (Budapest) írja: „Szívesen olvasnék több cikket az infrastruktúra (víz, csatornázás, villany, gáz, útépítés stb.) budapesti történetéről, problémáiról, az ez irányú törekvésekről." Kéréséhez hozzáfűzzük, egy város értékét jórészt a „láthatatlan" részei adják. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Tanács költségvetésében első helyen szerepel az<

infrastruktúra, amelynek a kiépítése, helyes üzemeltetése és karbantartása nélkül nincs városi élet. Eddig is súlyának megfelelően foglalkoztunk lapunk hasábjain az infrastruktúra kérdéseivel, a továbbiakban is hozunk e témakörbe vágó írásokat, akár történeti visszapillantással is. Egyébként a globális terveket bemutató cikkekben is mindig fontos helyet kap ez a fontos terület. Dr. Csillag Imre budapesti olvasónk egyebek között „több, eddig teljesen hiányzó sporttárgyú cikket" kér. Levelének írása óta már jelentek meg írások a sportról lapunkban. De itt is utalunk az összefüggésekre. Amikor az iskolai tantermekről van szó, az új lakótelepek ellátottságáról, a szabad idő kihasználásáról, ha áttételesen is, mindig ott szerepel a testkultúra, az egészség, ugyanúgy, mint amikor „csak" a sportról írunk, akár a tömegsport lehetőségeit latolgatva, akár egy világbajnok pályájának, nézeteinek a bemutatására vállalkozva. Természetesen tiszteljük a kiemelkedő eredményeket, de mindazokkal a bajnokokkal együtt, akik példát mutatnak az ifjabb és idősebb nemzedéknek, valljuk: a sport nem öncél, hanem a fizikumnak, akaraterőnek, a jellem formálásának, tehát a közösséghez kapcsolódó tulajdonságoknak elengedhetetlen eszköze és fejlesztője, ezért is igen fontos, és mindig ebből az alapállásból írunk róla, vizsgáljuk helyzetét. Újházy László (Budapert) technikatörténeti írásokat kér. Megtalálhatók ezek a Budapestben, sőt, a jövőben az üzemtörténeti tanulmányok keretében is igyekszünk kitérni a technikatörténeti vonatkozásokra. Köszönjük Kapcsos János budapesti olvasónk javaslatát, melyben azt kéri, mutassuk be a pesti és vidéki múzeumokat, arborétumokat. Bár a megvalósítás nem látszik könnyűnek (vállalkozó szerző h'ánya, hozzáértéssel, élvezetes stílusban megírt, lényeglátó tanulmányoknak lenne csak értelmük), a bogarat a fülünkbe dugta. 48