Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Borsos Károly: Kegyelmet a Széchenyinek!

Kegyelmet a Széchenyinek! A múlt év decemberében jelent meg a hír az újságokban arról, hogy hamarosan elkezdik a Széchenyi fürdő helyreállítását. A Magyar Nemzet december 29. számaközölte annak a díjazott pályamunkának a távlati képét, amely a további tervezés alapjául szolgál. A terv szerint az 1913-ban épült, Czigler Győző, Dvorzsák Ede és id. Francsek Imre által tervezett gyógyfürdő megmaradna, míg az 1930-ban épült, ifj. Francsek Imre tervezte gyógyfürdőt és strandépületet, a medencékkel együtt, lebontanák. Ez utóbbi létesítmény építészeti értéke vitatható, de annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a közönség kedveli és megszokta a fürdőt. Épülete kifejezi a kor ízlését, amelyben tervezték. Mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy van. S ez nem kevés, ha arra gondolunk, hogy a Gellért hullámfürdő átépítése körülbelül egy évtizede tart, és befejezésének időpontja még mindig bizonytalan. Jogosan feltételezzük, hogy ez a nagyobb arányú építkezés talán az ezredforduló táján zárulna le teljesen, csak akkor, a kisebb és nagyobb javítások elvégzése, a felvonulási épületek elbontása, a parkterületek rendezése után vonulnának el az építők. Húsz év pedig nagy idő. Ha valaki hatvanéves korában hagyta el a lezárt strandot, az nyolcvanéves korában térhetne oda vissza. Mondhatják sokan, hogy a húsz év túlzás. Mondani lehet, de a valóság ezt a feltételezést igazolja. Nem tudunk ugyanis fürdőt építeni. A közelmúltban Pápán jártam. Az ottaniak nevetve mutatták legújabb „műemléküket", az uszodaépületet. Hatalmas tetőszerkezetét nem fejezték be, s „jótékony" gaz nőtte be az alacsonyabb épületrészeket. Majdnem bizonyos, hogy a pápaiak soha nem úsznak benne. Egerben is épült uszoda. Azt most még lehet használni. De ez a város sincs „fürdőügy" nélkül. A Magyar Hírlap június 20. száma számol be az 1617-ben üzembe helyezett török fürdő korszerűsítéséről és avatásáról. A helyzet az, hogy egyelőre víz helyett vizsgálat folyik benne. Szegedi legendák szerint tornacsarnokuk eredetileg uszodának épült, de mielőtt a víz nagyobb bajokat okozhatott volna, áttértek benne a „víztelen" műfaj ra. A sérült és részben lebontott Rácz fürdő közelében sem épül a tervezett gyógyfürdő és szálloda. Ez a sportolókat és a strandolókat nem érinti ugyan, de a környék betegeit, öregeit annál inkább. Milyen érvek szólnak a Széchenyi strandfürdő átépítése mellett, és milyenek ellene? Mellette szólna, ha megnyílna az ötezer személyt befogadó Paskál fürdő az Egressy út—Vezér út— Rákos-patak által határolt területen. S az ellenérv: az új fürdő elhelyezése és tervezett befogadóképessége miatt azonban csak a XIV. és XVI. kerületi lakókat tudná megfelelően ellátni, ezért semmi esetre sem pótolhatná a pesti oldalon levő, belterületi strandot. Az átépítést szükségessé teheti az, hogy a fürdő szűkös, állandó benne a zsúfoltság. Gyógyvíz viszont bőven van ezen a területen. A probléma megoldható lenne, ha a Városliget mögött, a Hungária körút, a vasútvonal, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró és az Erzsébet királyné útja által határolt területen strandot és fürdőt építenének. Új létesítmény költségei amúgy is lényegesen kisebbek, mint egy bontásé és átépítésé. Borsos Károly 31 A díjazott pályamunka távlati képe