Budapest, 1980. (18. évfolyam)

6. szám június - Marthy Barna: Szállást keresünk

A Hilton-szálló is beletartozik a városképbe. A szerző reprodukciói és felvétele bák nagy számát, inkább találhatunk legalább ideiglenes hajlékot. A magyar nyelv nem tudása senkit ne riasszon. Németül a legutolsó háziszolga is beszél, a portásokkal pedig rendszerint az összes világnyelveken érintkezhetünk. Borravalóra persze mindegyik igényt tart és annak nagyságára — a teljesített szolgálatokon kívül — a szálloda előkelősége és a vendég egyénisége a mérvadó. A nagyobb szállodákban író-, olvasó- és társalgószobák állanak a vendégek rendelkezésére, ahol azok esetleg látogatóikat fogadhatják. Hogy fürdőszoba és lift minden valamire való szállodában található, az az elmondottakból magától értetődik. A legtöbb szállodának jó konyhájú étterme és kellemes kávéháza van. úgy, hogy a vendég a penzió kényelmét élvezheti anélkül, hogy a penzió szűkös formáihoz hozzá volna kötve. Hosszabb tartózkodás esetén célszerű hónapos szobát bérelni. Már havi 30 koronától feljebb tisztességes lakások kaphatók. Penzió-életről Budapesten nem igen beszélhetünk. Csak egy nagyobbszerű vállalkozás van, amely úgy az idegenek, mint a családtalan budapestiek érdekét szolgálja. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül az újabban gombamódra szaporodó garni szállodákat, de e rosszhírű helyek igénybevételétől minden vendégünket óva intünk, ezeket fel sem soroljuk." A részletesen ismertetett hét nagyszálloda: Angol királynő (itt lakott Deák Ferenc annak idején), Bristol, Continental, Hungária, Pannónia, Royal és Vadászkürt. Általában 100—100 szobásak, a Hungária 300 szobás. Árak: 3,60-tól 50 koronáig. (A szoba-konyhás kislakások évi bére 230 korona volt akkortájt. — M. B.) A ma is álló és szállodaként működő Royal 1909-ben már 13 éves, ,,rengeteg" vendégszobával, ,,számos" díszteremmel, itt van a függetlenségi és a 48-as párt helyisége, a nagy díszteremben ,,egymást érik a hangversenyek", farsang idején a bálok. Több étterme és két kávéháza van, ezenkívül ,,az egész épület villammal van világítva és központi fűtéssel berendezve, az emeletekre több lift szállítja a vendégeket". Felsorol a könyv 19 elsőrendű és 7 másodrendű szállodát is. Az Aggteleki utca 7. sz. jaiatti Deák Ferenc szállodában ,,amerikai önműködő mosdóasztalok" (?) vannak, az Erzsébet körúti 120 szobás Meteorszálló külön ,,szállodai automobillal" büszkélkedik, a Metropolban Banda Marci és zenekara játszik. 1930 Ez a könyv 28 budapesti szállodát sorol fel — az árak egészen ,,tisztességesek". Az Astoriában például egy kétágyas szoba 14—30 pengő, a Rákóczi út végén, az Imperial nagyszállóban 9—22 pengő, a Metropolban 8,30—21 pengő, Budán a Zsigmond utcai Esplanade-ban 7—16 pengő, a Royal nagyszállóban 10 —18 pengő. Persze a Dunapalotában — régebben Ritz — 26—35, a Gellért-szállóban 16—42 pengő a tarifa! A világgazdasági válság kellős közepén, amikor sokaknál főfoglalkozássá lépett elő a guberálás — nem a pénztárcában — és a hólapátolás. Csillaggal jelöli a könyv azoknak a szállóknak a nevét, amelyekről bővebbet a hirdetések között lehet olvasni. Nézzük csak. A Carltonról kiderül, hogy 150 szobája és csak 80 fürdőszobája van. Hinnénk? A Dohány utcai Hotel Continentalnak 180 szobája van („P 5-től feljebb"), részben fürdőszobásak és telefonosak, ezenkívül: garázsa. A Grand Hotel Imperialban 150 szoba, hideg-meleg folyóvíz, liftek, interurbán telefonok a szobákban (így!). Ezenkívül ,,3 nap Budapesten" jegyfüzetek elfogadtatnak. „A Pannoniában. amely az előkelő családok régi, jóhirnevű találkozóhelye, a város szivében, a két legnagyobb pályaudvar és a hajóállomások közelében, a villamosvasutak csomópontjában", van: ,,Központi fűtés. Lift. Állami telefon". A Svábhegyi Nagyszállóban, nyári idényben minden délután és este hangverseny. A pálmakertben tánc. A Vadászkürt sürgönyeimé: Jagerhorn, Budapest; eszerint nem püspökladányiakat, de nem is londoniakat várt. 1961 ,,Fővárosunk vendég- és idegenforgalmának fejlődését nagymértékben korlátozzák az elhelyezési nehézségek, a szállodák számának meglehetősen kicsiny volta. Ezt a szomorú örökséget a fasiszta rombolás idejéből kapta a főváros; közismert dolog, hogy a világhírű Duna-parti szállodasor a második világháború során csaknem teljesen megsemmisült. További súlyos veszteségeket szenvedett szállodaiparunk az 1956-os ellenforradalom idején. 1955-ben az összes szállodai férőhelyek száma 2168 volt, ez a szám 1956-ban 1877-re esett vissza, s két évbe telt, míg az 1955-ös színvonalat elértük. Nagy ütemben folyik a szállodák bővítése, korszerűsítése. Budapestnek jelenleg 16 szállodája van. Mindaddig, míg a távlati tervekben szereplő szállodák meg nem oldják az elszállásolás terén mutatkozó szűkösséget, nagy feladat hárul a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal által megszervezett fizetővendéglátó szolgálatra." Mi tagadás, azóta szépen gyarapodott a szállodák száma — legalábbis az akkori állapothoz, s részben a külföldi igényekhez képest. A Duna-parton, a Várhegyen, Ferihegyen, Budaörs felé vagy a Városliget környékén sétálva láthatjuk is. Igaz, inkább csak kívülről szemlélődhetünk. Egyelőre. i) szálló 41