Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Császár Nagy László: Kifizetődik-e a műszaki könyvtár?

A Ganz-MÁVAG 4500 dolgozója közül csupán ötszázan látogatják a gyár műszaki könyvtárát. A műszaki értelmiségnek mintegy a fele tanulmányozza rendszeresen a legújabb szakirodalmat, Mint mondják: sem erkölcsi, sem anyagi hasznuk nem származik belőle. És a fejlesztesi tervek úgyis előírják feladataikat. Szántai Lászlóné könyvtáros Prepok Ferencné könyvtárvezető Csigó László felvételei CSÁSZÁR NAGY LÁSZLÓ Kifizetődik-e a műszaki könyvtár? Prepok Ferencné, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár műszaki könyvtárának vezetője mintha nem akarna hinni a fülének. Inkább visszakérdez a telefonban. — Biztos, hogy a műszaki könyvtárról szeretne írni? Biztosítom szándékom komolyságáról, és sebtében sorakoztatom az érveimet. Azt is elmondom, hogy a felgyorsult technikai fejlődéssel egyidejűleg megnőtt a műszaki könyvújdonságok iránti érdeklődés is. Gyárnak és embernek egyaránt érdeke ez — érvelek tovább —, hiszen a világpiacon csak a legkorszerűbb termékeinkkel vehetjük fel a versenyt. Megtoldom azzal, hogy nem a magyarázatok és nem a fogadkozások érdekelnek, hanem a tények. Tények a könyvtárról. A vonal túlsó végéről mély sóhajtás a válasz. A megbeszélt időpontban a portán vár Prepok Ferencné. Miközben agyár macskaköves utcáin gyalogolunk: elmeséli, hogy hét esztendővel ezelőtt jött a gyárba, ahol szerette volna temérdek ötletét megvalósítani. A tények azonban nem tűrik az ábrándokat. Két évvel később kinevezték csoportvezetővé. Mesél a munkájukról, és hamarosan kibukkan a hétköznapok sajátos humora. Igaz, ez néha tán fanyarabb a kelleténél, de akkor is mosolyt fakasztó. Nyilván egyetért ezzel a könyvtár vezetője is, aki hovatovább önmaga csoportvezetője lesz, mert a közeljövőben munkatársainak egyike szülési szabadságra megy, a másik pedig nyugdíjba. Könyvtárügyekben járatlan ember is megállapíthatja egy pillanat alatt, hogy igencsak szűkösen fér el a 40 ezer kötet és a 10—10 ezer külföldi és magyar folyóiratszám a két szobából álló könyvtárban. A lapok jelentős hányadát és a könyvek egynegyedét raktárban helyezték el. Az üres polcok pedig hamar megtelnek, mert havonta száznegyven új folyóiratból tanulmányozhatják a MÁVAG-osok a mozdonygyártással kapcsolatos új technikai eljárások, gyártási technológiák leírását. Megismerhetik ezekből a kereskedelem híreit, a minőség biztosításának eszközeit. Megtudhatják azt is, mi újság a vezetéstudományban, és elméletben is áttekinthetik az üzemi demokrácia fejlesztésének legjobb módszereit. Természetesen csak azok, akik úgy érzik, hogy szükségük van erre. Kevesen vannak. Mint a könyvtár vezetője elmondja, 4500 dolgozó vehetné igénybe a könyvtár szolgáltatásait, azonban mindössze ötszázan látogatják rendszeresen a műszaki tudományok tárházát. Elég nagyvonalúan számol, mert azokat is a rendszeres olvasók közé sorolja, akik két-három havonként nyitják rájuk az ajtót. Azt hinné az ember, örülnek ennek, mert így kevesebbet kell dolgozniuk. Szó sincs erről, mert enélkül is sokat kell adminisztrálniuk és intézkedniük, hogy mielőbb a polcokra kerüljenek az új kiadványok. így aztán már évek óta nincs idejük pontos kimutatást vezetni a kölcsönzött könyvekről és az olvasók rétegződéséről. Azt azonban emlékezetből is tudják, hogy mindössze öt-tíz munkásolvasó kartonja található a kölcsön-28