Budapest, 1980. (18. évfolyam)
6. szám június - Váli István: Cserépkályhák
Szétrombolt kályha a Hubay-palotából VESZÉLYEZTETETT MŰTARGYAK Cserépkályhák Sok cscrépkálvha-törmeléket láthatunk nyaranta a budapesti utcákon. Akik a szemétre vetették e kályhákat, nem is sejtették, hogy némelyikük hatvan-száz éves, egy eklektikus vagy szeceszsziós lakóház eredeti felszereléséhez tartozott, és iparművészeti értéke volt. Stílusa, kiképzése, színe igazodott az épületéhez, illetve annak belső teréhez. A XVIII. és XIX. században maga az építész tervezte a kályhákat a belső kiképzéssel együtt. így azok az épületnek nemcsak műszaki, hanem esztétikai tartozékai is. * Fővárosunk kályhaállománya erősen megritkult az utóbbi évtizedekben. A királyi palota múlt század közepi neorokokó, illetve múlt század végi eklektikus stílusú kályhái a második világháborúban pusztultak el. A korszerűbb fűtési módok megjelenésének idején épített főúri és nagypolgári paloták dekoratív funkciójú kályháit és kandallóit pedig, mivel fűteni nem lehetett velük, gyakran úgy dobták ki es semmisítették meg, hogy meg egy fényképfelvételt sem kés itettek róluk. Eltűnőben vannah a lakóházakból is a régi csépipkályhák. Többségük kiégett tönkrement a több fűtőberendezés sivárrá teszi a legszebb belső teret is. Budapesten több száz éves hagyománya van a cserépkálvha-épitésnek. Első adatunk a XIV. századból származik. Ekkor készültek azok a kályhacsempék, amelyeket a budai vár és a pesti királyi ház (a Belvárosi templom mellett állt) ásatásai során találtak. A középkorból származó csempék bizonysága szerint az első típusok átmenetnek tekinthetők a kemence és a cserépkályha között. Már a XIV. század végén készítettek a maihoz hasonló, négyzet vagy téglalap alakú csempéket, előlapjukon domborművű bibliai jelenetek, címerek, meseábrázQlások. A korongolt csempék fülkéit szabadon formált szobrocskákkal, a XV. század közepén pedig formába sajtolt, gótikus mérművekkel díszítették. Nagyon szép, több színű, mázas reneszánsz kálvhacsempék maradtak ránk a XV. század végéről. Az egyik legszebben a trónoló Mátyás király domborművű alakja. A királyi palota gótikus és reneszánsz kályhái egy részüket a II. kerületi Vörös Hadsereg útja mellett volt királyi vadaskert központjában, Nyék faluban készítették nagyrészt tönkremenévtizedes használat során. Közben elterjedt és sok helyt általánossá vált a villany- és gázfűtés, kiszorította a hagyományos fa-és széntüzelést. A műszakilag még jó állapotban lévő cserépkályhák átállítása korszerű fűtőanyagra, sajnos, elég bonyolult és Copf stílusú kályha. Úri utca 35 költséges. Ennek ellenére egyiket-másikat érdemes lenne megtartani, mert az ajtókkal, ablakokkal, a régi parkettával és a szoba méreteivel belmagasságával harmonikus építészeti egységet alkot. Az üres kályhafülke vagy az oda nem illő modern