Budapest, 1980. (18. évfolyam)

4. szám április - Marthy Barna: Kezünkben útikönyvvel I.

tonna összsúlyt is meghaladó építőanyag beszerzésének, szállításának, raktározásának munkáját ilyenkor szervezik és készítik elő a szakemberek. A felhasznált anyagok skálája hihetetlenül sokrétű: a bitumentól a kő, kavics, homok és mészkőliszten stb. át a vasbetonépítéshez szükséges anyagokig terjed. Az útépítő vállalatok központjában a műszaki, gazdasági irányító szervezetek éves tervkészítése közepette az építési szerződések megkötésén dolgoznak, megteremtve a kivitelezés feltételeinek alapjait: a munkaerőt és felszerelést. A hatmilliárd forintot meghaladó termelési értéket több száz kisebb-nagyobb építkezésen hozza létre a tröszt kollektívája. A legkisebb önköltségi, népgazdaságilag hasznos termelési tevékenység programozására, irányítására az Útépítő Tröszt igénybe veszi a legfejlettebb szervezési, termelésirányítási módszereket, a számítógép adta lehetőségeket is. Az építési költségek megtervezésénél — ma már nagy részben — az elő- és utókalkulációs munkát is a komputerekre bízzák, éppúgy, mint az állóeszköz-nyilvántartást vagy az anyagelszámolást. Az építőiparban korszerűnek számító hálóprogramos kivitelezési ütemtervek óráról órára, napról napra megszabják, hogy a legfontosabb munkákon — a munkaerő és a gépi eszközök felhasználásával — hogyan lehet a kitűzött célokat a legésszerűbben és optimális idő alatt megvalósítani. A kivitelezésszervezés modern módszereinek sikeres alkalmazását bizonyítják például azok a fővárosi munkák — a Margit-híd korszerűsítése, a Mártírok útja átépítése vagy a Petőfi-híd rekonstrukciója —, amelyeken a tröszt vállalatai több hetes, sőt, hónapos előnyre tettek szert az eredeti átadási határidőhöz képest. Ezzel nemcsak a kivitelezés költségeit csökkentették, hanem a forgalom korábbi megnyitása igen jelentős népgazdasági megtakarítást hozott azzal is, hogy megszűntek az oly sok üzemanyagot és munkaórát felemésztő közlekedési dugók. A hatékonyabb munkát serkentő, egyre szigorúbbá váló gazdasági szabályozók és a kedvezőtlenebb piaciberuházói helyzet miatt a tröszt és vállalatai mind fokozottabb mértékben azon munkálkodnak, hogy korszerű piackutatással megismerjék a pénzügyi fedezettel rendelkező építtetői igényeket. Széles körű termelési, gazdasági vizsgálatokat folytatnak az új körülményekhez igazodó vállalkozáspolitika kialakítása érdekében. Ez nemcsak az építtetői piac anyagi lehetőségeit és a központi elhatározások jobb megismerését segíti elő, hanem kijelöli azt az utat, amelyen haladva sikerrel összeegyeztethetik az egészséges, hatékony és jó minőségű útépítő tevékenységet a népgazdasági és társadalmi követelményekkel. A tröszt műszaki szakemberei például számos új — energiát és anyagot megtakarító — építési technológia kidolgozásával kísérleteznek, melyek életrevalóságát csak a gyakorlat próbája bizonyíthatja. Ez pedig a beruházók és úthasználók kölcsönös megelégedésére végzett úthálózat-korszerűsítési tevékenység lehet. E folyamat során válik el, hogy a külföldről importálható és a hazai szakemberek által kidolgozott technológiák közül melyeket lehet és érdemes alkalmazni az ország különböző területein és városaiban. Megemlítenénk egyet a tröszt műszaki fejlesztési terveinek széles köréből, mégpedig az öntöttaszfalt-technológia alkalmazását. Szakmai körökben még ma is vita folyik, hogy ezt a Magyarországon még újnak számító burkolattípust vagy a hagyományos hengerelt aszfaltot használják-e a városi utak átépítésénél, korszerűsítésénél. Kétségtelen, hogy a tröszt által javasolt öntöttaszfalt-technológia valamivel drágább a jobban gépesíthető hengerelt aszfalténál, de jó tulajdonságai alkalmazhatósága mellett szólnak. A városi, a budapesti nagy forgalmú utak ugyanis tele vannak szerelvényekkel — a víz-, a gáz-, a postahálózat fedőlapjaival —, melyek ütést mérnek a gépkocsik futóműveire. s ezáltal a hatás-ellenhatás törvénye alapján — hamarabb rongálódik az útburkolat. Mivel az öntött aszfalt rugalmasabb felületet ad, hosszabb élettartamú a városi utakon. A szakemberek körében folyó vita még nem dőlt el, de az utakat használók könnyen választhatnak a két lehetőség közül, ha például összehasonlítják a tröszt által épített Üllői utat — amelynek Kálvin tér—Nagyvárad tér közötti korszerűsített szakasza hengerelt — és a Mártírok útját, amely öntött aszfaltból készült. A főváros egyre növekvő közúti forgalmának követelményei az elmúlt években új helyzet elé állították az Útépítő Trösztöt, melynek vállalatai, továbbá ezek építésvezetőségei behálózzák az egész országot. A Fővárosi Tanács illetékes vezetőivel és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alágazatának irányítóival közös egyetértésben a tröszt a budapesti úthálózat fejlesztésének programját kiemelt politikai feladatként kezeli. A műszaki nehézségek — anagyrészt háború előtti közműhálózat, az elavult tervdokumentáció, a pénzügyi gondok — miatt komoly problémákat okozott a megrendelők, a lakosság jogos igényeinek kielégítése. A közös erőfeszítések nyomán azonban a budapesti munkákon 1979-ben jelentősebb határidő-elcsúszás vagy minőségi kifogás nem volt. A termelési sikereket jelzik a tröszt kebelén belül dolgozó Aszfaltútépítő Vállalat, a Pest megyei KÉV és a Közúti Gépellátó Vállalat kooperációjában határidő előtt átadott Margit-hídi. Mártírok útjai korszerűsítés vagy a fővárosi metróhálózat fejlesztésében elért eredmények. A tröszt mindhárom vállalata az idén is részt vesz a legkiemelkedőbb fővárosi munkákban. Mint közismert, a Petőfi-hídon az építők kéthónapos előnyre tettek szert, s ezt — reméljük — tartani is fogják egészen az átadásig. Megkezdődnek az előkészületek az Árpád-híd átépítésére. E nagy munkát — bármily hihetetlen — még a várható dunai vízállás is jelentősen befolyásolja majd, mivel az első fázisban a III. kerületi Duna-parti út építése a feladat. Ez a szakasz a Margit-hídtól az Árpád-híd alatt a Mozaik utcához vezeti a Flórián teret is mentesítő forgalmat. Az észak—déli metró építésével kapcsolatos Üllői úti és Határ úti munkákat a kivitelezők befejezik márciusban, miközben tovább folyik az M1-es, M7-es autópálya fővárosi bevezető szakaszának Osztapenko-szobor és Nagyszőlősi út közötti részének teljes burkolatfelújítása, illetve kiszélesítése. Az M3-as autópálya budapesti bevezető szakaszán is tovább dolgoznak a tröszt vállalatai, és folytatódik az M5-ÖS autópálya külső szakaszain a pályaépítés előkészítése. Az Aszfaltútépítő Vállalat — a Fővárosi Tanács 30 millió forintos megrendelésére — a külső kerületekben, elsősorban a XVI—XVII. kerületben, talajstabilizációs eljárással olcsó kertvárosi utakat épít. A tröszt az elmúlt évek során jelentős áldozatok árán hozta létre hídépítő főmérnökségét, amely előre gyártott elemekből, korszerű technológiákkal építette meg többek között a Csömöri úti, a Fogarasi úti, a Körvasút sori és a Gubacsi úti felüljárót. A hídfőmérnökség mintegy 200 millió forintos építőkapacitásának jelenleg még csak a felét kötik le a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Pest kórnyéki és a Fővárosi Tanács kisebb hid-műtárgy építési megrendelései. A közlekedési építő alágazat gépeinek forgalmazó, javítóbázisa a Közúti Gépellátó Vállalat viszont a főváros acélhídjainak korszerűsítésében jeleskedik. Ezt a vállalatot dicsérik a Margit-hídon, a Gubacsi úti Duna-ágat átkötő hídon és a Petőfi-hídon kifogástalanul elvégzett fémszerkezeti munkák. Az idén a KÖZGÉP megkezdi az elöregedett Szabadság-híd acélszerkezetének felújítását is. A közművekkel sűrűn átszőtt városi közutak, terek korszerűsítése rendkívül élőmunka-igényes feladat. A hagyományos útépítő tevékenységhez mérten jóval nagyobb szakmai tudást feltételező építkezések műszaki irányító és szakmunkásigénye lökésszerűen jelentkezett az elmúlt években. Az viszont közismert, hogy a nehéz körülmények között dolgozó, az időjárás viszontagságainak kitett munkahelyekre szakembereket kereső vállalatok a fővárosban nehéz helyzetben vannak. Tavaly például az év végén a Petőfi-hídon korábban megszerzett időelőny megtartása érdekében — a tröszt társvállalatai közötti segítségnyújtási akció keretében — négy győri útépítő brigádnak csaknem száz embere utazott fel a fővárosba. Az ilyen jellegű összefogás segít ugyan az előre nem látható kisebb-nagyobb problémák megoldásában, de erre nem szabad hosszú távon a nagy munkák kivitelezését tervezni. Az Útépítő Tröszt ezért jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a nehéz fizikai munkák gépesítésével, a szociális körülmények javításával, munkásszállás és minél több mobil étkező- és melegedőkocsi biztosításával, a szakmai továbbképzés lehetőségének megteremtésével fővárosi vagy Pest környéki munkaerőt toborozzon. Ehhez azonban elengedhetetlen a főváros vezetőinek hathatós támogatása. (X)