Budapest, 1980. (18. évfolyam)

4. szám április - Marthy Barna: Kezünkben útikönyvvel I.

tonna összsúlyt is meghaladó építő­anyag beszerzésének, szállításának, raktározásának munkáját ilyenkor szervezik és készítik elő a szakembe­rek. A felhasznált anyagok skálája hi­hetetlenül sokrétű: a bitumentól a kő, kavics, homok és mészkőliszten stb. át a vasbetonépítéshez szükséges anya­gokig terjed. Az útépítő vállalatok központjában a műszaki, gazdasági irányító szerveze­tek éves tervkészítése közepette az építési szerződések megkötésén dol­goznak, megteremtve a kivitelezés feltételeinek alapjait: a munkaerőt és felszerelést. A hatmilliárd forintot meghaladó termelési értéket több száz kisebb-nagyobb építkezésen hozza lét­re a tröszt kollektívája. A legkisebb önköltségi, népgazdaságilag hasznos termelési tevékenység programozásá­ra, irányítására az Útépítő Tröszt igénybe veszi a legfejlettebb szerve­zési, termelésirányítási módszereket, a számítógép adta lehetőségeket is. Az építési költségek megtervezésénél — ma már nagy részben — az elő- és utókalkulációs munkát is a kompute­rekre bízzák, éppúgy, mint az álló­eszköz-nyilvántartást vagy az anyagel­számolást. Az építőiparban korszerű­nek számító hálóprogramos kivitele­zési ütemtervek óráról órára, napról napra megszabják, hogy a legfontosabb munkákon — a munkaerő és a gépi eszközök felhasználásával — hogyan lehet a kitűzött célokat a legésszerűb­ben és optimális idő alatt megvalósí­tani. A kivitelezésszervezés modern módszereinek sikeres alkalmazását bi­zonyítják például azok a fővárosi mun­kák — a Margit-híd korszerűsítése, a Mártírok útja átépítése vagy a Pe­tőfi-híd rekonstrukciója —, amelye­ken a tröszt vállalatai több hetes, sőt, hónapos előnyre tettek szert az ere­deti átadási határidőhöz képest. Ezzel nemcsak a kivitelezés költségeit csök­kentették, hanem a forgalom korábbi megnyitása igen jelentős népgazdasá­gi megtakarítást hozott azzal is, hogy megszűntek az oly sok üzemanyagot és munkaórát felemésztő közlekedési dugók. A hatékonyabb munkát serkentő, egyre szigorúbbá váló gazdasági sza­bályozók és a kedvezőtlenebb piaci­beruházói helyzet miatt a tröszt és vál­lalatai mind fokozottabb mértékben azon munkálkodnak, hogy korszerű piackutatással megismerjék a pénzügyi fedezettel rendelkező építtetői igé­nyeket. Széles körű termelési, gazda­sági vizsgálatokat folytatnak az új kö­rülményekhez igazodó vállalkozáspo­litika kialakítása érdekében. Ez nem­csak az építtetői piac anyagi lehetősé­geit és a központi elhatározások jobb megismerését segíti elő, hanem kije­löli azt az utat, amelyen haladva si­kerrel összeegyeztethetik az egész­séges, hatékony és jó minőségű útépí­tő tevékenységet a népgazdasági és társadalmi követelményekkel. A tröszt műszaki szakemberei például számos új — energiát és anyagot megtakarí­tó — építési technológia kidolgozásá­val kísérleteznek, melyek életrevaló­ságát csak a gyakorlat próbája bizo­nyíthatja. Ez pedig a beruházók és út­használók kölcsönös megelégedésére végzett úthálózat-korszerűsítési tevé­kenység lehet. E folyamat során válik el, hogy a külföldről importálható és a hazai szakemberek által kidolgozott technológiák közül melyeket lehet és érdemes alkalmazni az ország külön­böző területein és városaiban. Megemlítenénk egyet a tröszt mű­szaki fejlesztési terveinek széles köré­ből, mégpedig az öntöttaszfalt-tech­nológia alkalmazását. Szakmai körök­ben még ma is vita folyik, hogy ezt a Magyarországon még újnak számító burkolattípust vagy a hagyományos hengerelt aszfaltot használják-e a vá­rosi utak átépítésénél, korszerűsíté­sénél. Kétségtelen, hogy a tröszt ál­tal javasolt öntöttaszfalt-technológia valamivel drágább a jobban gépesíthe­tő hengerelt aszfalténál, de jó tulaj­donságai alkalmazhatósága mellett szólnak. A városi, a budapesti nagy forgalmú utak ugyanis tele vannak szerelvényekkel — a víz-, a gáz-, a postahálózat fedőlapjaival —, melyek ütést mérnek a gépkocsik futóművei­re. s ezáltal a hatás-ellenhatás törvé­nye alapján — hamarabb rongálódik az útburkolat. Mivel az öntött aszfalt ru­galmasabb felületet ad, hosszabb élet­tartamú a városi utakon. A szakembe­rek körében folyó vita még nem dőlt el, de az utakat használók könnyen vá­laszthatnak a két lehetőség közül, ha például összehasonlítják a tröszt által épített Üllői utat — amelynek Kál­vin tér—Nagyvárad tér közötti kor­szerűsített szakasza hengerelt — és a Mártírok útját, amely öntött asz­faltból készült. A főváros egyre növekvő közúti for­galmának követelményei az elmúlt években új helyzet elé állították az Útépítő Trösztöt, melynek vállalatai, továbbá ezek építésvezetőségei behá­lózzák az egész országot. A Fővárosi Tanács illetékes vezetőivel és a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium al­ágazatának irányítóival közös egyetér­tésben a tröszt a budapesti úthálózat fejlesztésének programját kiemelt po­litikai feladatként kezeli. A műszaki nehézségek — anagyrészt háború előt­ti közműhálózat, az elavult tervdoku­mentáció, a pénzügyi gondok — miatt komoly problémákat okozott a meg­rendelők, a lakosság jogos igényeinek kielégítése. A közös erőfeszítések nyo­mán azonban a budapesti munkákon 1979-ben jelentősebb határidő-elcsú­szás vagy minőségi kifogás nem volt. A termelési sikereket jelzik a tröszt kebelén belül dolgozó Aszfaltútépítő Vállalat, a Pest megyei KÉV és a Köz­úti Gépellátó Vállalat kooperációjá­ban határidő előtt átadott Margit-hí­di. Mártírok útjai korszerűsítés vagy a fővárosi metróhálózat fejlesztésé­ben elért eredmények. A tröszt mindhárom vállalata az idén is részt vesz a legkiemelkedőbb fővárosi munkákban. Mint közismert, a Petőfi-hídon az építők kéthónapos előnyre tettek szert, s ezt — reméljük — tartani is fogják egészen az átadás­ig. Megkezdődnek az előkészületek az Árpád-híd átépítésére. E nagy mun­kát — bármily hihetetlen — még a várható dunai vízállás is jelentősen be­folyásolja majd, mivel az első fázisban a III. kerületi Duna-parti út építése a feladat. Ez a szakasz a Margit-hídtól az Árpád-híd alatt a Mozaik utcához ve­zeti a Flórián teret is mentesítő for­galmat. Az észak—déli metró építé­sével kapcsolatos Üllői úti és Határ úti munkákat a kivitelezők befejezik márciusban, miközben tovább folyik az M1-es, M7-es autópálya fővárosi be­vezető szakaszának Osztapenko-szo­bor és Nagyszőlősi út közötti részének teljes burkolatfelújítása, illetve kiszé­lesítése. Az M3-as autópálya budapesti be­vezető szakaszán is tovább dolgoznak a tröszt vállalatai, és folytatódik az M5-ÖS autópálya külső szakaszain a pályaépítés előkészítése. Az Aszfalt­útépítő Vállalat — a Fővárosi Tanács 30 millió forintos megrendelésére — a külső kerületekben, elsősorban a XVI—XVII. kerületben, talajstabilizá­ciós eljárással olcsó kertvárosi utakat épít. A tröszt az elmúlt évek során jelentős áldozatok árán hozta létre hídépítő főmérnökségét, amely előre gyártott elemekből, korszerű techno­lógiákkal építette meg többek között a Csömöri úti, a Fogarasi úti, a Kör­vasút sori és a Gubacsi úti felüljárót. A hídfőmérnökség mintegy 200 millió forintos építőkapacitásának jelenleg még csak a felét kötik le a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Pest kór­nyéki és a Fővárosi Tanács kisebb hid-műtárgy építési megrendelései. A közlekedési építő alágazat gépeinek forgalmazó, javítóbázisa a Közúti Gép­ellátó Vállalat viszont a főváros acél­hídjainak korszerűsítésében jeleske­dik. Ezt a vállalatot dicsérik a Mar­git-hídon, a Gubacsi úti Duna-ágat át­kötő hídon és a Petőfi-hídon kifogásta­lanul elvégzett fémszerkezeti munkák. Az idén a KÖZGÉP megkezdi az el­öregedett Szabadság-híd acélszerkeze­tének felújítását is. A közművekkel sűrűn átszőtt váro­si közutak, terek korszerűsítése rend­kívül élőmunka-igényes feladat. A ha­gyományos útépítő tevékenységhez mérten jóval nagyobb szakmai tudást feltételező építkezések műszaki irá­nyító és szakmunkásigénye lökésszerű­en jelentkezett az elmúlt években. Az viszont közismert, hogy a nehéz kö­rülmények között dolgozó, az időjá­rás viszontagságainak kitett munkahe­lyekre szakembereket kereső vállala­tok a fővárosban nehéz helyzetben vannak. Tavaly például az év végén a Petőfi-hídon korábban megszerzett időelőny megtartása érdekében — a tröszt társvállalatai közötti segítség­nyújtási akció keretében — négy győ­ri útépítő brigádnak csaknem száz em­bere utazott fel a fővárosba. Az ilyen jellegű összefogás segít ugyan az előre nem látható kisebb-nagyobb problé­mák megoldásában, de erre nem sza­bad hosszú távon a nagy munkák ki­vitelezését tervezni. Az Útépítő Tröszt ezért jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a nehéz fizikai munkák gé­pesítésével, a szociális körülmények javításával, munkásszállás és minél több mobil étkező- és melegedőko­csi biztosításával, a szakmai tovább­képzés lehetőségének megteremtésé­vel fővárosi vagy Pest környéki mun­kaerőt toborozzon. Ehhez azonban el­engedhetetlen a főváros vezetőinek hathatós támogatása. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents