Budapest, 1980. (18. évfolyam)

4. szám április - Paizs Gábor: Városunk múltjáról — jövőjéről

emelkedő irodalomtörténeti emléke egy ablak nélküli külön­terem — ahol mindig villany égett—, itt volta nyugatosok törzsasztala, rendszeres találko­zóhelye. A kor- és pályatársak szerint Babits Mihály, Cs. Szabó László, Keresztury Dezső, Illyés Gyula, Halász Gábor, Örley Ist­ván, Szabó Zoltán, Gellért Osz­kár, Vas István, Boldizsár Iván voltak a Bristol különtermének törzsvendégei. A fényűző Ritz-szálló — a Du­na-parti szállodasor legészakibb épülete — 1913-ban nyílt meg. 1916-ban a Hungária Nagyszál­loda Rt. megvásárolta, és nevét Duna-palotára változtatta. A Az épülő szállodasor makettje Carlton-szálló a Bristolból vált ki 1926-ban, a Petőfi tér felőli részen. A második világháborúban a Duna-parti szállodasor — a Bris­tol-szálló kivételével — elpusz­tult. így 1969 szilveszteréig a nevét ,,Duná"-ra változtató Bris­tol csaknem száz szobájával egyedül őrizte a múltat — várta társait-szomszédait, azt, miként alakul az új szállodasor hely­zete. Ezenkívül még egy nemes hivatást teljesített a Duna-szálló. A nemzetközi hírű és itthon is elismert szakember, Réder György vezetésével olyan szín­vonalú vendéglátást nyújtottak, hogy az európai szállodaipar — szobájában 786 férőhely volt. A század elején egyébként Bu­dapesten 68, minőségileg kate­gorizált szállodát tartottak nyil­ván 4640 szobával és 6412 férő­hellyel. Az emlékezők, a szakmabeli­ek és leszármazottjaik úgy tud­ják, a Hungária Szálloda 1871-ben nyílt meg. Ez a reneszánsz stílusú épület volt Pest első öt­emeletes háza. A földszinten kapott helyet a nagy díszterem, az étterem és a kávéház, itt so­rakoztak a dohányzó-, olvasó-és levelezőtermek és más ele­gánsan berendezett nagyobb he­lyiségek zártkörű rendezvények megtartására. Emellett cseme­geüzlet és nyolc egyéb bolthe­lyiség szolgálta a vendégek ké­nyelmét. A félemeleten tárgyaló­szobák, irodák, szalonok szom­szédságában posta és távirda, úri és női fodrász működött, s nem hiányzott a legújabb kor igényei szerint épült „toilette­szoba" sem. A nagy étterem fö­lött, a két emelet magasságú díszterem kilenc óriási tükré­ben gusztálhatták magukat s egymást az ünneplők, bálozok, majd a vendégszobák következ­tek. A negyedik emeleten kápol­na is volt. Az épület díszudva­rát — amelyet ritka növények­kel, márványterasszal láttak el — az ország „egyik gyöngyé­nek" nevezték. A megmaradt források sze­rint a Bristol-szálló 1896-ban, a millennium évében nyílt meg. Abban az időben ez a hotel is teljesen modern, elegáns és ké­nyelmes volt. Mintaszerű étter­mét és kávéházát neves vendé­gek látogatták. A Bristolnak ki­volt. A Duna pesti partján megépült szállodasor már a századfordulón a főváros egyik ékessége szállodai szobákból, az éttermekből, a teraszokról és a Duna-parti korzóról élvezhető budai panoráma, a folyó méltó­ságteljes hömpölygése feledhe­tetlen látványt nyújtott a kül­földieknek, a hazaiakban pedig eiősítette a nemes lokálpatrio­tizmus érzését. Az európai ide­genforgalmi irodák prospek­tusai előkelő helyen jegyezték a Duna-palota — korábban Ritz —, a Hungária, a Bristol és a Carl­ton elegáns Duna-parti házait. A négy szálloda összesen 552 Épül a Forum Budapest Az egykori Duna-palota A Duna-parti szállodasor 1910 korul

Next

/
Thumbnails
Contents