Budapest, 1980. (18. évfolyam)

3. szám március - Dr. Buza Péter: „Szegények, de elégültek vagyunk.

Mutschenbacher Alajos DR. BUZA PÉTER „•••szegények „Vagy te barátom? Az vagyok. Én szegény vagyok, te gazdag vagy. Láttad B. asszonyt? Ő a legjobb asszony a világon, neki sok jósága van atyám iránt. Ezen kesztyűk kerülnek öszvesen két és fél tallérba. Hol vettétek ezt a kalapot? Ezen posztó igen finom, hanem amaz durva. Te mindig beszélsz ruhákról és látogatásokról, de ritkán feladatokról s üzletekről. Én nem szeretem azokat, kik csak gyönyöreikről beszélnek, és a kik sohasem gondolkoznak kötelességeikről és dolgaikról. Mi szegények, de elégültek vagyunk. A ki szerény és szorgalmas, annak mindig van pénze és barátja." Nyelvgyakorló mondatok 1851-ben kiadott francia nyelvkönyvből. Szer-zője: Mutschenbacher Alajos, a „leg-újabb időkben annyira szükségessé vált franczia nyelv tanításának megkönnyítésére felállított tanmodorok közt legméltóbb elismerést érdemlő" Ahn-féle nyelvtan „megmagyarítója". Kellő önbizalommal lép a közönség elé. Régi pesti polgár. Hosszú évek óta tanítja a francia nyelvet. Fiúnevelő intézete több éven át működött a Belvárosban, s miután a rövid életű József Ipartanoda megszűnt — ahol szintén tanított — 1850-től a Központi Egyetem bölcsészeti karán találjuk. Itt a március utáni ifjúság barátkozik a francia nyelvvel. Európa immár újra csendes. Régi fényükben ragyognak a polgárerények: országot épít, nemzetet ment és önbizalmat nevel a tisztes ipar s a tisztesüzlet. Sokan újra el mond hatják: elégültek vagyunk, sőt, nem is szegények. S a címben idézett nyelvtani gyakorlómondat álszent kacsintását azoknak szánják sovány vigaszul, akik másfajta rend másfajta indulatait hordják szívükben. * A fiúnevelő intézet első — alkalmi — otthona az akkori Gránátos, ma Városház utcában volt. A későbbi években a Zöldfa és a Kalap, azaz a Veres Pálné és az Irányi utca sarkán levő házban működött. „A vállalat czélja — fogalmaz az alapító a közönségnek szánt 1843-ban kelt röplapjában — a nevendékek vallásos érzetének gerjesztése mellett, morális és physical nevelésüket olly módon eszközleni, hogy a tehetségek ébresztése, kifejtése és czélirányos vezérlése által, folytonos felügyelés mellett, a nevendékeknek olly irány adassék, miszerint a nevelés bevégeztével az anynyira szükséges további önkikébzés annál sikeresebb legyen, és belölök hasznos honfiak váljanak... Különös gond fordittatik arra, hogy egészséges, tiszta lakás, elegendő és jóízű eledel és gyakori kijárás által, a tiszta levegő élvezhetése mellett, a test ép maradjon, és az erők fejlődjenek. Mire nézve midőn az idő engedi, gymnastikai testgyakorlatok is tartatnak a vállalkozónak saját kertjében.. . Azon kívül, hogy mindegyik nevendék a vallásosság- erkölcs- és munkásságra folytonos felügyelés által ébresztetik, minden iskolai tanolmányokban oktattatnak. Továbbá pedig minden különdíj nélkül mindegyik nevendék — magában értetvén, hogy a főnyelv a magyar — tanul franczia és német nyelvet, valamint szinte rajzolást is... Minden nevendék hoz magával 1-ör ágyneműből 1 madráczot, 1 paplant, 1 vánkost, 4 vánkoshajat, 6 lepedőt. 2-or elegendő felső ruhát, fehérneműből pedig 12 inget, legalább 8 gatyát, 12 pár kapczát, 12 zsebkendőt, 6 törölközőt és a házi használatra 2 rövid bő öltönyt (Mouse-t) vitorlavászonból.. . Minden javak élvezhetéséért, ide értve a szolgálatot és mosást is, egy iskolai évre, olly nevendék, ki egészen át van adva, fizet 400 p. fr-ot..." Hogy jól ment-e az üzlet — nem tudjuk. Bizonyos azonban, hogy a vállalkozás legalább öt esztendeig tartotta magát, hiszen még 1848-ban is jelent meg hirdetés, további hallgatókat toborzandó. Ebben a magát „József ipartanodai franczia nyelvoktató"nak tituláló Mutschenbacher Alajos bőségesen hivatkozik „fi-nevelő" intézetének érdemes múltjára. A jeles nyelvtanár ekkor már valószínűleg a Zöldfa utcában lakott, és lakására költöztette át nevelőintézetét. A József Ipartanodában egyébként a Budapesti Műszaki Egyetem ősét tiszteljük. A műszaki oktatási intézmény első tanárai között ott találjuk Kruspér Istvánt, Stoczek Józsefet és tucatnyi kollégájuk egyikét, Mutschenbauer Alajost. A helytartótanácsnak címzett jelentésből az iskola céljáról és szervezetéről megtudhatunk egyet s mást. ,,A pesti királyi József-ipartanodának az a legfelsőbbleg kitűzctt rendel tetése, hogy a reáltudományok alapos tanítása által a honi ipar-érteimesség kifejlesztessék, az ifjúságnak alkalom szolgáltassék oly esméretek szerzésére, hogy az iparnak bármely ágát választaná pályául, azon eredményesen működhessék. A tanoda három osztályra szakad, ugyanis gazdászati, műtani és kereskedelmi osztályra, amelyeknek mindegyike 2—2 évi tanfolyamra terjed. Ezen osztályokat megelőzi az egy évi folyamú előkészítő. .. Rendes növendékek közzé csak olly ifjak vétethetnek fel, kik legalább a 13-ik életévet meghaladták, s a felsőbb elemi tanodát elvégezték..." Az ipartanoda rövid, néhány éves működés után műegyetemmé alakult, és átköltözött a Duna másik oldalára. De a francia nyelv tanára Pesten maradt, s a tudományegyetem bölcsészkarán folytatta az oktatómunkát. A tudományegyetem — tudjuk — Mária Terézia intézkedésére 1777-ben költözött fel Nagyszombatról Budára. Hét év múlva Pest a székhelye. 1784-től 1805-ig a Ferenciek terén álló — a múlt század végén lebontott — régi királyi kúria épülete ad otthont a bölcsészkarának. Az 1806-os tanév azonban már a mai Egyetem téren kezdő-20