Budapest, 1980. (18. évfolyam)

3. szám március - Néray Katalin: Vilt Tibor „beszélő" emlékműve Csepelen

Az emlékmű makettje A csepeli HÉV és a Nagy-Duna közötti mezőgazdasági területen állt egykor a „Csepeli Magyar Királyi rádiótelegráf állomás". Ez volt az a nevezetes szikratávíró, melyen keresztül Pór Ernő 1919. március 22-én a Magyar Tanácsköztársaság létét tudatta Leninnel; és amely vette Lenin német nyelvű táviratát. A 120 méter magas egykori adó 1914-től 1933-ig működött, amikor a korszerűbb lakihegyi állomás kiszorította helyéről. Az antennát elbontották, a történelmi nevezetességű műszaki berendezés egy része múzeumba került. A régi épületnek pedig már csak egy része áll a meglehetősen hozzáférhetetlen terepen. A csepeli vezetők koncepciója világos és határozott volt: emléket állítani a Tanácsköztársaságnak, a szikratávírónak, illetve bemutatni az ezzel kapcsolatos dokumentumokat úgy, hogy az emlékmű egyben működőképes rádióadó legyen, és vizuálisan hatásos plasztikai egységgel fogadja a Csepelre érkezőt. Vilt Tibornak nem ez az első kapcsolata Csepellel; egy régebbi szobra áll a csepeli strandon. Ennél is fontosabb azonban az a kiállítás, melyet Tér és forma címmel Kass Jánossal és Gulyás Gyulával együtt a Csepeli Galériában rendezett. A szobortervek legfontosabb gondolata a budapesti lakótelepek képzőművészeti animálása volt iparilag előállított, betonelemekből szerkesztett szobrokkal. Viltnek volt egy olyan, eddig kivitelezetlen terve is, hogy Csepel szimbólumaként egy óriási satut készít a belefogott vasdarabbal. — „E-« szembe jutott egy kommersz dolog is, egy nagy tűre húzott földgömb" — mondta. # így találtak egymásra a csepeli vezetők és Vilt Tibor; így lett a beszélgetések, hirtelen felvázolt skiccek vitája nyomán a tűre szúrt földgömbből kockára ültetett antenna (a párttitkár EMLÉKMŰVE CSEPELEN