Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Beszélő címerek

Dabi Mihály nemesi címere Zsigmond király zápfogaival, 1430. Zemlényi Dávid fősolymász címere, 1418. Cseh Márton báni vadász cimere, 1514. ZOLNAY LÁSZLÓ BESZÉLŐ CÍMEREK A középkorban legfeljebb minden ezredik ember értett a betűvetéshez. Magasabb műveltségűnek számított, aki olvasni tudott, ha írni nem tanult is meg. Nagy Lajos, Zsigmond koráig uralkodók, főemberek sem tudták még a nevüket sem leírni. Jegyzők, diákok, klerikusnak mondott papok írták az okleveleket. S hogy azoknak hitele legyen, a király, a főúr — avagy Buda, Pest városa — ráütötte a maga címeres pecsétjét. Így hát a pecsétként használt címereknek gyakorlati szerepe volt: hitelesítettek. Érthető az is, hogy kegyetlenül büntették a címeres pecsétnyomók hamisítóit. S ha egy uralkodónak ellopták pecsétnyomóját — amint ez I. Károly királlyal megesett —, nyomban a régi pecsétnyomó ábrájától eltérő újat készíttetett. Az elhunyt uralkodók címeres pecsétnyomóit megsemmisítették, nehogy azokkal utólag hamis okleveleket adhasson ki valaki. Címert használt az uralkodó és a nemesember. De — király által adományozott — címere volt minden városnak. Később minden falunak is. Az egyházak is éltek a címerviselés jogával. Voltak címerei a polgároknak is; ezek jobbára mesterségükre — vagy az ősök mesterségére — utaló jelvényekből alakultak ki. így azután ezek a címerek — de a nemesek címerábrái is — „beszéltek"; ún. beszélőcímerek voltak. Némelyik a címerszerzőnek valamely hőstettét, kimagasló cselekedetét, virtusát — egészen novellisztikus jelképekben — mondták el. A régi nemzetségek leszármazottai közös Pethendi Buday Oszvald címere, 1514. címert viseltek hosszú századokon át. Ezek a nemzetségi címerek még úgynevezett felvett címerek voltak — néha egészen visszanyúltak a törzsi tamgákig. Nálunk, Magyarországon Zsigmond korától (a XV. század elejétől) fogva sokasodnak el a királyi adományból eredő családi címerek. Címeradomány közrendűeknek Ilyen „beszélő címer" volt — hogy csak pár példát említsünk — Zsigmond király háziorvosának, fogorvosának, Zágrábi Dabi Mihálynak a címere. Ennek zápfog-ábrái talán a császár-király valamely fogbántalma gyógyításának emlékei. Ugyancsak Zsigmondtól kapott címert 1418-ban Zemlényi Dávid. Alighanem a király fősolymásza volt. A címerábra: madárfogó háló, három sipkás sólyomfiókával. A címer sisakján strucctollas solymász-süveg. V. László egyik címeradománya Pethendi Buday Oszvaldot tüntette ki. Címerképe, a dárdával torkon döfött farkas vadász-hőstettet örökít meg. óbudai Ferenc diák, a maga korának — alacsony sorból feltört — híres ügyvédje gazdagodása okán kapja II. Ulászlótól (1499) egyik legkülönösebb nemesi címerünket. A címeralak: Midás király, két csillag között. Fején királyi korona; a királyfő két oldalán — két óriási szamárfül. Ugyancsak II. Ulászló nemesíti és címerezi Martonfalvi Cseh Jánost, Mátyás király rokonának, Geréb Mátyás horvát—dalmát Schopper Tibor felvételei