Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Theodor Beregi: Budapest védelmében

MTI archívum lizált világ előtt. Az együttműködés politikája csak Németország érdekeit szolgálta: hogy ágyútöltelékre tegyen szert, és Magyarország gazdaságát, iparát saját céljaira fordíthassa. Amióta a Wehrmacht megszállta Magyarországot, a harmadik birodalom módszeres és rendszeres fosztogatással teljesen tönkretette ezt a nemrég még gazdag és virágzó országot. Néhány napja a rádió hírül adta, hogy a hitleristák „átszállították" Németországba Magyarország sokmilliárd pengőt kitevő aranytartalékát. Hitler Németországa démonikus önzésében még menthetetlenül sarokba szorítva sem riad vissza a legnagyobb gaztettől. Szétszórja és elpusztítja a nagy és kis nemzeteket, amelyek hazafias felbuzdulásból fellázadnak a hitleri brigantizmus ellen, és nem akarják elfogadni a német hegemóniát. A magyar nép szabadon szeretne élni: szabadsága visszahódításáért kelt fel a német megszállók ellen. Budapest a civilizációk keresztútján Az elragadó főváros, a Duna két partjára épített Budapest a XIX. században, a viszonylagos szabadság légkörében bontakozott ki és fejlődött. Bár életerejét kimerítették a pusztító XVI—XIX. századi háborúk, Magyarország, ez a kis nemzet virágzó civilizációt és intellektuális kultúrát hozott létre. Franciaország iránti csodálata befolyásolta irodalmát és művészetét, filozófiáját és természettudományát. Pontosabban Budapest képviseli mindazt a szellemet és találékonyságot, amit a magyar ízlés létre tudott hozni. Ez a pompás és vidámságra hajlamos város agya és szíve Magyarországnak, büszkesége és önérzete a magyaroknak, jelképe az egész nemzet nagyságának. Eltűnése egyenlő volna egy évezredes kultúra megsemmisülésével. A középeurópai kultúra fontos központja, a Duna-menti népek politikai és gazdasági kulcspontja. Technikai zsenije a Dunát átívelő hídjainak Európában egyedülálló konstrukciójában nyilvánul meg. A vén Buda festői dombjára épített Mátyás-templom a gótikus építészet csodája. Múzeumaiban római feliratos kövek, képtáraiban felbecsülhetetlen értékű festmények, Benczúr és Lötz monumentális freskói. Az Akadémia fényűző palotájában az Esterházy képtár. A Nemzeti Múzeumban található Széchényi könyvtárnak gazdag eredeti középkori kéziratgyűjteménye van. Végül, mert nem idézhetjük fel e helyen csak a legfontosabb műemlékeket, a Parlament, az építészet remek alkotása. Ökölbe szorul a kezünk, ha arra gondolunk, hogy mindezek a művészeti értékek egyetlen nagy törmelékhalommá válhatnak. A német főparancsnokság megtagadta Budapest nyílt várossá nyilvánítását. Belgrád, Coventry, Varsó után Magyarország fővárosát is a lerombolás veszélye fenyegeti. Ha a jelenlegi háború körülményei között van még egyetemes lelkiismeret, minden erejével tiltakoznia kell a fékeveszett hitlerista barbárságnak ezen új megnyilvánulása ellen. Budapest elpusztítása az európai civilizáció ellen elkövetett bűn lesz. Théodore Beregi (Gavroche, Paris, 1944. november 30.) * Budapest felszabadulásának évfordulója alkalmából közöljük Théodore Beregi párizsi újságíró kollégánk írását. Cikkét a felszabadult Párizsban tette közzé, 1944. november 30-án. Mondatain nemcsak a nyugtalanság és aggodalom érezhető fővárosunk jövőjéért, hanem az őszinte segítőkészség is. Olyan város sorsáról írt, amelyet a franciák korábban is kevéssé ismertek, s amelyet a háború, a német megszállás még jobban elzárt a párizsi közvéleménytől. A Théodore Beregi cikkében felsorakoztatott érvek közül néhányat nem erősített meg a történetírás. De ma már, harminc év elteltével, maga a cikk is történelmi dokumentum, e szerint értelmezzük. A szerkesztő 11