Budapest, 1979. (17. évfolyam)
12. szám december - A hátsó boritón: Ország Lili: Római falak, 1976 Szelényi Károly felvétele
LAKÁSTEXTIL VÁLLALAT téssel a gazdasági egységek között az átlagosnál jelentősebb a szövetkezeti szektor aránya, továbbá általánosan jellemzi a tatai ipart a „kisüzemi" méret, aminek közvetlen következménye, hogy nem működhetnek önállóan, részei egy nagyobb méretű gazdasági szervezetnek. A gazdaság, a termelés képezi alapját a város fejlődésének. A város életében jelentős gazdálkodó egységek közül bemutatunk néhányat. A LATEX tatai gyára a hagyományos tatai iparágak közé tartozik. Ezt jelzi az utcanév is, a Csapó utca, ahol az üzem elhelyezkedik. A gyár elődjét 1875-ben alapította Pollák Sándor az akkori igényeknek megfelelően. A szőnyeggyártás az 1930-as években vált jelentőssé és elérte a 200 ezer m2-t. A cég államosítására 1948-ban került sor, a szocialista viszonyok gyorsabb fejlődést tettek lehetővé s így az 1950-es évek közepére a szőnyeggyártás elérte a 700 ezer m2 -t. Az újabb fejlődési periódus 1963-ban következett be a lakástextilt gyártó üzemek összevonásával. A gyáregység rekonstrukciója a IV. ötéves tervben megkezdődött és ezzel lehetővé vált egyben a korszerűbb termékek előállítása. Ez a technológiai fejlesztés vezet el az ún. kettősszőnyegek gyártásához, ami világszínvonalat jelent. A termékek keresettségét igazolja, hogy jelentős arányuk exportra megy. a szocialista országokon kívül rendszeresen szállítanak a Közel-Kelet országaiba is. Az 1979. évi terv 2 millió m2 szőnyeg. A gyár dolgozóinak 2/3-a nő ezért is fontos, hogy a gyártás korszerűsítése nemcsak a termelésben jelent fejlődést, hanem kihat a munkakörülményekre, a szociális feltételek javítását is jelenti egyben. A gyár szerepe — azért is, mert Tata legnagyobb üzeme — meghatározó a város életében. Társadalmi munkával, pénzeszközök átadásával hozzájárul a városi cél•»-TERMÉKEI kitűzések megvalósításához és egyúttal saját dolgozóik jobb ellátásához. Így például részt vállaltak az óvodaépítésből, lakások létesítéséből és nagyrészt társadalmi munkából készült el a város központjában felállított Szövőnő című szobor, Kalló Viktor szobrász és Skoda Lajos építész alkotása. A gazdasági tevékenységből nem maradhat ki a mezőgazdaság sem, hiszen a város és környéke jó adottságokkal rendelkezik. Napjaink mezőgazdasága azonban már mást jelent, akár csak 15—20 évvel ezelőtt is. A megállapítást igazolja a Tatai Állami Gazdaság bemutatása. A gazdaság ágazatai azért is jelentősek, mert szintén folytatója egyes ágazataiban a tatai hagyományoknak, például a haltenyésztés, a lovasiskola tartozik 3
