Budapest, 1979. (17. évfolyam)

12. szám december - Czagány István — Gábor István: Dísz tér 3.

Thurzó Elek aranygyűrűje Elszorul az ember szíve, ha megtekinti akár a Nemzeti Múzeumnak, akár a Budapesti Történeti Múzeumnak pest-budai eredetű aranykincseit, beleértve koronázási ékszereinket is. Bizony, alig tükrözik ezek az aranykincsek a hajdani magyar eldorádó fővárosának gazdagságát! Szerencsére a királyi kincstartóknál megbízhatóbb kincsőrzőnk a föld. A síkság homokjából, a Pilis porából itt-ott napvilágra kerül valami kevéske emlékeztető a régi Aranyalma — a Kizil Elma — föld alatti tezauráriumából. (Ad vocem: Kizil Elmának, Aranyalmának a törökök nevezték a budai királyi palotát, amelynek még tetőcserepeit, oromdíszeit is aranyfüst ékesítette.) A palotai ásatások során alig akadt aranyleletünk. Kevéske — hímzéshez szükséges — aranyfonál, pár gyűrű, néhány pénzdarab... Nemhiába kutatta át a török Buda földjét a magyar királyok kincsei után. Utána meg a bécsi udvar végeztetett Budán kincskereső ásatásokat. A török a magyar királyok kincsét kereste, Bécs pedig a török pasák aranyára áhítozott. A kisszámú középkori magyar aranyleletek budai kollekciójának egyik ékessége Thurzó Elek, egykori országbíró és tárnokmester, címeres pecsétgyűrűje. Az A(lexius) T(hurzo) betűkkel és a Thurzó család címerével díszített arany pecsétnyomó gyűrűt 1911-ben Törökbálinton találták meg. A megtaláló ezúttal igen becsületes ember volt: a gyűrűt nyomban beszolgáltatta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Ott azután 1911/13. szám alatt leltárba vették. Megvan ma is. Elgondolkozhatunk azon: miképpen került Törökbálint földjébe a hajdani országbíró és tárnokmester aranygyűrűje. Thurzó Elek — Bethlenfalvi Thurzó György zólyomi főispánnak és a legendás Fugger családból eredő Fugger Annának fia — 1490-ben született. Az ország leggazda-Thuizó Elek pecsétgyűrűje Karáth József felvétele (Magyar Nemzeti Múzeum) és szerelmes levele gabb embere, művelt humanista; a külföldi s a magyar humanisták lelkes támogatója. Igaz híve — Piso Jakabbal, majd Habsburg Mária királynéval, II. Lajos feleségével együtt — Erasmus Rotterdamusnak. 1526-ban II. Lajos király kívánságára azért marad távol a török elleni hadjárattól — így a mohácsi csatamezőről is —, hogy a Budán hátramaradó királynénak oltalmára legyen. Amikor 1526 augusztusának utolsó napján Budára ért a mohácsi csatavesztés híre, Thurzó Elek szervezi meg Mária királyné menekülését. A budai vár Logodi kapuján át menekülő csoportot, a királynét is, Thurzó elkíséri egészen Pozsonyig. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán veszítette el Thurzó a Törökbálinton megtalált aranygyűrűjét, amikor a királyné fejvesztett kocsikaravánjával, fáklyák fénye mellett — a mai Bécsi úton — Komárom, Pozsony felé száguldott. Egyébként épp idejében indultak: a királyné menekülésének napjától számított egy hétre a török már Budán volt, Lajos király halálának híre Komáromban érte utol a menekülőket. Thurzó mint országbíró és tárnokmester 1543-ban, két évvel Buda tartós török kézre jutása után halt meg. Alakjához még egy értékes — ezúttal irodalomtörténeti jellegű — emlékünk fűződik. ő az első, megmaradt, magyar nyelvű szerelmes levelünk írója. A címzett: Orosdi Székely Magdolna, a Mohácsnál hősi halált halt Széchy Tamás, Vas megyei főispán fiatal özvegye. Hadd idézzünk pár sort Thurzó Eleknek 1528. szeptember 9-én kelt szerelmetes leveléből! Miképpen tették a szépet a magyar gavallérok — négyszázötven esztendővel ezelőtt? ,, Szerelmetes Magdolna Asszony! Hogy én ide hozzád nem mentem, azt semmi edegenségre ne vegyed, mert embert senkit örömösebben nem látok náladnál. De tegnap megirám, hogy oka vagyon, mert én oda Lindvába (Alsólend va, azelesettférj birtoka, Z. L.j most nem mehetek, kit időjártában megértesz. Azért kérlek azon, én szerelmes atyámfia, hogy ebből ne végy magadnak semmi nehéz gondolatot, és egyébre ne véljed, mert szívem szerint kívánnálak látni. Volna is miről szóljunk elég, ilyes dolgokról, ha helye s idő volna... Úr Isten tartson meg, én szerető Magdolnám, nagy jó egészségben. Minket el ne feledj! Thurzó Elek" Utóbb azután „ilyes dolgok" szólására is alkalma nyílt a szerelmeseknek. Kevéssel levele kelte után Thurzó feleségül vette Székely Magdolnát. Thurzó Elek levelét közli A Régi magyar levelesláda. Budapest, 1923, 9—10. — Kozocsa Sándor: Magyar szerelmes levelek, 1528—1944. Budapest, 1976. 9—10. és 272. lap. A 10. lapon a levél fakszimiléjével. A latin nyelvű címzésben Thurzó már legkedvesebb jegyesének — sponse mee carissime — nevezi Székely Magdolnát. Sajnos, a levél eredetijét nem láttam. így nem tudom: ékesíti-e a levelet Thurzónak a gyűrűspecsétje? Ha igen, akkor valószínűtlen az a feltevésem, amely szerint az országbíró 1526. évi budai meneküléskor veszítette el gyűrűjét. Zolnay László 40