Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Szűcs Endre: Szecessziós üvegablakok

Székely Mihály u. 4 Röpül a labda, törik az üveg. Megint szegényebbek lettünk egy műtárggyal Ferenc körút 35. Ferenc körút 35. A szerző felvételei SZŰCS ENDRE ÍRÁSA SZECESSZIÓS Az európai művészetben a XVIII. századi szentimentalizmus fejezi ki először az ember visszavágyódását az elveszettnek hitt természetbe. Ez folytatódik a XIX. századi romantikában, majd a századfordulón a szecesszió fogalmazza meg a legszemléletesebben. A természet és az ember viszonyában bekövetkezett változás segít megérteni: miért tartották szükségesnek a XIX—XX. század fordulójának építészei, iparművészei, hogy a lakóházakat színes üvegablakokkal díszítsék. Az üvegfestés műfaját a gótika vitte tökélyre. A bordás-támpilléres-oszlopos építési mód kacérkodott először a tömör térelhatároló szerkezetek nélkülözhetőségének álmával. A teherhordás nyűgétől megszabadított falak színes üvegablakain át megszűrt, tört fény teremti meg a kapcsolatot a külvilággal. A templomtérben táncoló, vibráló fényfoltok egyben a középkor emberének misztikumigényét is kielégítik. A középkori üvegablak-művészet tulajdonképpen két tökéletlenségének köszönheti utolérhetetlen tökéletességét. Nem tudtak nagy darabokat készíteni, ezért lettek az üvegablakok mozaikszerűek, és nem voltak képesek az üveget árnv^io ásványi lerakódásokat eltávolítani, ezért lágyak, elmosódok a gótikus üvegablakok tónusai. A reneszánszban fejlődik az üvegkészítés technikája, híres mesterek festik a kartonokat és a műveket már szignálják. Cél az emberközpontúság, az evilági élet fontosságának hangsúlyozása. Több fény jut a templomtérbe is. Egyre inkább eltűnik a mozaikszerűség, az ábrázolás a naturalizmus felé hajlik. A barokk fényhatása misztikusabb, kedveli az éles kontrasztokat, eltűnnek a lágy, elmosódott tónusok. A reneszánsz és a barokk egyaránt alkotott maradandót, de céljául a festészet utolérését tűzte ki, így alkotásai az üvegfestés és a festészet határterületén keresik bizonytalan helyüket. A régi korok igézetében született historizmus újjáéleszti az üvegfestészetet is. A műfaj azonban nem nyer az újabb technika: tökéletesedéssel, mert a tiszta és nagy üvegfelületekre „olajképeket" festenek. A szecesszió üvegablak-művészete visszakanyarodott a középkori, elfelejtett technikához. A főbb formákat az ólomkeret hullámzása határozza meg. Egy mezőn belül lehetőleg egy szín jelentkezik. A festés technikáját csak ott alkalmazzák, ahol feltétlenül szükséges (pl. az arc részei), de akkor is lehetőleg csak segédszínnel, feketével dolgoznak. Trefort Ágoston kultuszminiszter érti meg először az új áramlat jelentőségét. Meghívja a cseh származású Eduard Kratzmannt Münchenből. Az ő vezetésével alakul meg 1878-ban az első pesti üvegfestő műhely, hogy munkáival díszítse a főváros új középületeit és templomait. Kratzmann Ede még historizáló-eklektikus stílusban dolgozik, s ezt a példát követi Palka József és Róth Zsigmond. Róth műhelyében végzi első ujjgyakorlatait fia, Miksa, a századforduló magyar üvegművészetének határainkon túl is ismert és becsült alakja. Jó érzékű, jó szemű iparművész. Kapcsolatban áll a kor vezető építészeivel, festőivel. Toroezkai Wieg and Ede, Kőrösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Rippl-Rónai kartonjait valósítja meg. Hírt kapott arról, hogy Amerikában Luis C. Tiffany a középkori technikát utánzó, saját anyagukban színe-24