Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Dévényi Tamás: Kirakatpolitika?

Tahin Gyula felvételei Bárczy István utca: egy klasszicista ház üzletsora A Philanthia virágüzle|. Váci utca 9. amely a lakószintektől elválasztott üzletszintjeivel a portálépítés új fejezetét kezdeményezte (1911). Ez volt az első budapesti üzletház. Sajnos, nem korhűen restaurálták. A gyógyszertár új portálja is idegen a homlokzattól. A Rózsavölgyi-zeneműbolt eredeti berendezése a hatvanas években leégett, eltűnt a bejáratok fölötti üveghenger is. Az első világháború után az üzletportálok kialakításának művészi fejlődése az építészetéhez hasonlóan megtorpant, konzervatív irányzatok kerültek előtérbe. A neobarokk térhódításának példái: a Váci utca 18. sz. alatti drogéria berendezése és nemrég elcsúfított portálja és a Petőfi Sándor utca 20. szám alatti szövetbolt, amelyet azonban szakmai értékei miatt jogosan védünk műemlékként. (Forgó Gábor tervezte 1927-ben.) Az új építészetnek a húszas évek végén kezdődő kibontakozása egybeesett a gazdasági föllendüléssel, amelyet a világválság csak átmenetileg szakított meg. A kereskedők voltak az elsők, akik fölkarolták az új stílust. Ahol az átépítés folyamata megindult, az első építkezést továbbiak követték, úgyhogy lassan az utca minden portálját át kellett építeni, mert a megszépült üzlet olyan konkurrenciát jelentett, hogy az átalakítást a szomszédoknak is el kellett végezni. A nagy tükörüvegtáblák, fémkeretek, nemes kövek divatja háttérbe szorította a volutás, oszlopos faportálokét. Aharmincas években művészi feladatnak minősült a portáltervezés. Jelentőségét tükrözi a korabeli szakirodalom is: „A házak alsó síkja a lüktető városi életé, az abba beépített portál minél élesebben válik el a felette unalmaskodó lakóháztól, minél határozottabban hangsúlyozza önmagát, annál jobban felel meg életelemének, és annál szebbé teszi az uccát . . ." (Szirmai József, Tér és Forma, 1930/2.) „A kereskedő nemegyszer igen súlyos anyagi áldozatok árán, a lehetőség határáig megnagyítja kirakatát, és azt kifelé, amenynyire csak lehet, megnyitja, s ma már legtöbbször üvegből készült konstrukcióval, pillérek, sőt, sarokszegések alkalmazása nélkül képezteti ki. A cél: a kirakatba rakott árut minél láthatóbbá, mondhatnám foghatóvá tenni a bolt előtt álló számára . . . Csak így számíthat a nagyvárosi kereskedő arra, hogy a sok százezer vevőből minél több betérjen a boltjába. S ha az belép, akkor akárhogyan is különleges, előkelő, finom légkörnek kell a bizalmatlan vevőt fogadnia ''iinden, a helyzetet átlátó kereskcuo a vevőben azt az érzést kívánja kelteni, hogy a Place Vendőme, a Regent street valamelyik világviszonylatban is előkelő üzletébe lépett be . . ." (Sz. L. Tér és Forma, 1935/4.) „Elismeréssel kell adózni azon tervezők és kivitelezők irányában, akik a budapesti utcakép megújhodásán dolgoznak. Munkáik frissek és ötletesek — bár néha a túlzásba hajolnak — gyakran nagyon is anyagszerűek, és főként az az érdemük, hogy tervezőik tele vannak ötletekkel és gondolatokkal, hogy az anyagot, az új szerkezet lehetőségeit miként lehet felhasználni, miként lehet azok lehetőségeit a portál reklám céljai érdekében mozgósítani, alkalmazni.'''' (Bierbauer Virgil, Tér és Forma, 1935/4-) Kiváló építészek és iparművészek tervezték a portálok nagy részét. Úgy például Kozma Lajos tervezte 1936-ban Hatschek Ettiil Fotó Optika üzletét (Népköztársaság útja 13., ma cipőbolt van benne). A képeken jól látható a különbség a mai és az eredeti állapot között. Egy-egy cég állandó tervezővel dolgoztatott, ami garantálta az üzletek egységes képét. Kende Ferenc nagyon sok portált és jellegzetes üzletbelsőt tervezett. ő volt például a Stühmerédességboltok állandó tervezője (a Bartók Béla u. 1. sz. alatti édességbolt berendezése; a Bajcsy-Zsilinszky út—Népköztársaság útja sarok faportálja; a Szentkirályi utca 8. sz. központ berendezése és portálja). A Kecskeméti utca 1. sz. alatti Stühmer-bolt régi és mai állapotát is érdemes a képek alapján összehasonlítani. Az 1930-ban bronzból és vörös márványból készült Budapestgyógyszertár portálja megvan még, csak a bolt rendeltetése változott meg és a tipográfiailag zavaros Röltex felirat került rá (Lenin körút 114.). Horváth Lajos, Rákos Pál, Bálint és Sándor, Weiss Pál megannyi kiváló portált terveztek. A leghíresebb kivitelezők pedig Haas és Somogyi, Márkus Lajos, Jungfer Gyula, Martini József voltak. Közülük legjelentősebb a Haas és Somogyi cég; érdemes összehasonlítani gyártmányaik sokféleségét és minőségét a „Fémmunkás" vállalatéval. E cég sok üzletportált is tervezett. Bally cipőüzletük, a Horváth Lajos tervezte Lívia ékszerbolttal, a mai Kristóf téri Delicatesse élelmiszerbolt helyén állt, a korabeli legszebb portálok közé tartozott, ők készítették a Rákóczi úton Neuman László textiláru üzletét is. Kóródy György 1938-as üzletházát, a mai Modellházat három-négy éve újították fel. Sajnos, a bejárat jelentős megváltoztatásával. Érthetetlen módon az ép figurális díszítésű kerámia burkolatot leszedték a pillérről, az íves üvegeket egyenes táblákra cserélték ki, a bejárat mellé került új kirakat a portál legszebb részét tette tönkre. A Seiner és Klinger-féle kétszintes nőikonfekció-áruház (Brestyánszky Tibor tervezte 1938-ban) a Kossuth Lajos utca— Magyar utca sarkán, az Astoria mellett állott. A helyén található Iparművészeti Bolt homlokzata nem is hasonlítható a harmincas évek portálkultúrájához, a képi össszehasonlítás elemzés nélkül is bizonyítja a művészi, szakmai hanyatlást. Ma is megszívlelendők lennének a kortársak szakmai kívánalmai. Kende Ferenc a Tér és Forma 1933/3-számában részletesen elemezte a 6