Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Kubinszky Mihály: A margitszigeti Thermal Hotel

A SZOT Munkavé­delmi Tudomá­nyos Kutató Intézete a dolgozó ember szolgála­tában Az intézet 25 éves múltra tekint vissza. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnök­sége és a Minisztertanács 1952-ben hozott határozatában kimondta: a munkabizton­ság fokozása érdekében elengedhetetlen, hogy a balesetek és a foglalkozási megbe­tegedések megelőzése a tudományos kuta­tás módszereivel is folyjék. Az intézet tevékenységi körét is e célok határozták meg: — a balesetek és a foglalkozási megbe­tegedések megelőzésére irányuló műszaki tudományos kutatás, — a munkavédelem felügyeleti tevékeny­ségének segítése, — munkavédelmi oktatás, tanácsadás. Az intézet 1954 nyarán kezdte meg te­vékenységét, a Hűvösvölgy kapujában, ideá­lis környezetben kialakított Ötvös János utcai székházában, újonnan épített labora­tóriumokban és kísérleti műhelyekben. Az intézet költségvetése 2,5 millió fo­rint volt. A korszerűen felszerelt intéz­ményben 40 munkatárs dolgozott a felada­tok megvalósításán. Már az első években jelentős kutatási eredmények születtek. Az első öt évben kidolgozták a korszerű érintésvédelem alapvető módszereit és eszközeit, a gépipar részére az első modern védőberendezést, a porártalom, ezen belül a szilikózis mű­szaki eszközökkel történő megelőzéséhez a méréstechnikai és légtechnikai módszere­ket, az első korszerű egyéni védőeszközö­ket. A zaj- és rezgéscsökkentés, a világítás­technika, valamint a kapcsolódó mérési módszerek első eredményei, a munkahelyi, főként a melegüzemi mikroklíma javítását szolgáló korszerű szellőzéstechnikai meg­oldások és méretezési eljárások is ebből a kezdeti időszakból származnak. 1955 végén, az alapítási határozatnak megfelelően a propagandamunka is bein­dult. Állandó munkavédelmi kiállítás nyílt, és az intézet mint oktatási központ is mű­ködik. Az első 5 év munkáját a Magyar Tudomá­nyos Akadémián megtartott tudományos ülésszak értékelte és összegezte, helyesel­te az intézet addigi irányvonalát, de rámu­tatott a munkavédelmi kutatás új feladatai­ra'is. Az ülésszakot követő idők az intézeti munka második szakaszának tekinthetők. Ebben az időszakban jelentősen bővült és megerősödött a kapcsolat az üzemekkel, főhatóságokkal, más fejlesztő, kutató és tervező intézményekkel. A minisztériumok és a vállalatok egyre gyakrabban igényelték a közvetlen céljaikat szolgáló kutatásokat. Új kutatások kezdődtek az anyagmozga­tás során jelentkező veszélyek megelőzé­sére, a nehéz fizikai munka csökkentésére, a munkahelyi porártalmak további csökken­tése mellett a gáz alakú levegőszennyezők megszüntetésére, valamint a környezeti levegő tisztaságának védelmére. 1964-ben az addigi eredmények és ta­pasztalatok felhasználásával, az intézetben átszervezésre került sor. Az átszervezés új lendületet adott a kutatómunkának. Az újonnan létrehozott szervezeti egy­ségek nagyobb és sokrétűbb feladatok ellá­tására lettek alkalmasak, s hatékonyan se­gítették az adott időszak legfontosabb problémáinak megoldását. A kutatási osz­tályok felkészültsége már lehetővé tette, hogy a népgazdaságnak úgyszólván vala­mennyi ágazatában közreműködjenek a fel­merülő biztonságtechnikai, egészségvédel­mi, szervezési, szabályozási feladatok meg­oldásában. Ebben az időszakban dolgoztak ki több találmányt: az FCL típusú légtisztítót, a „Dermatex" filmképzőt, hidraulikus daru­túlterhelés-gátlót, rezgésbiztos érintésvé­delmi relét, a „Gázrobot"-ot a robbanó­képes gázkeverékek jelzésére, számos mű­szert stb. Ez időszak kutatómunkájának je­lentősebb eredményei: a nyomás alatti be­rendezések biztosítása hasadótárcsákkal, traktorok biztonsági védőkeretének kiala­kítása, elektrosztatikus feltöltődések meg­előzése, hősugárzás csökkentése, levegő- és füstgázok tisztítása porszennyeződésektől, különféle bőrvédő kenőcsök és filmek, vé­dőruhák, védősisakok, védőlábbelik stb. Kidolgozták a munkagépek és berendezé­sek munkavédelmi minősítésének módsze­reit. Az intézet koordinálásával 22 ágazati kutatóintézetben kezdődött meg a munka­védelmi minősítési munka. Ezekben az években az intézet munka­társai számos szakkönyvet írtak, az ipari szellőzés, világítástechnika, színdinamika, zajelhárítás, porelszívás, porleválasztás, az elektromosság biztonságtechnikája stb. té­makörökben. Ugyanebben az időszakban dolgozták ki a különböző egyetemi, főisko­lai, a munkavédelmi szakmérnök- és tech­nikusképzéshez szükséges általános munka­védelmi és szakmai tankönyvek jelentős ré­szét. Az addigi munka elismerését jelentette, hogy 1964-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megbízásából, az ENSZ Techni­kai Segélyprogramjának keretében, az észak-afrikai és közel-keleti országok szak­emberei számára ipari porelhárítási tanfo­lyamot szervezett az intézet. A háromhe­tes tanfolyamon 12 ország szakemberei vet­tek részt. A intézet 15 éves fennállásának alkalmá­ból, 1969-ben került sor a második nemzet­közi tudományos ülésszak megrendezésére. Az ülésszakon 12 ország munkavédelmi ku­tatóintézete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Nemzetközi Társadalombiz­tosítási Szövetség vett részt. A tudományos ülésszakon 29 előadás hangzott el. A hazánkban bekövetkezett ipari fejlő­dés sok új technikát, technológiát hozott létre. Az új technológiák bevezetése egy­úttal egy sor korábbi munkavédelmi prob­léma megoldását jelentette; ugyanakkor újabb veszélyek és egészségártalmak léptek 42

Next

/
Thumbnails
Contents