Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Kubinszky Mihály: A margitszigeti Thermal Hotel

A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete a dolgozó ember szolgálatában Az intézet 25 éves múltra tekint vissza. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége és a Minisztertanács 1952-ben hozott határozatában kimondta: a munkabiztonság fokozása érdekében elengedhetetlen, hogy a balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése a tudományos kutatás módszereivel is folyjék. Az intézet tevékenységi körét is e célok határozták meg: — a balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló műszaki tudományos kutatás, — a munkavédelem felügyeleti tevékenységének segítése, — munkavédelmi oktatás, tanácsadás. Az intézet 1954 nyarán kezdte meg tevékenységét, a Hűvösvölgy kapujában, ideális környezetben kialakított Ötvös János utcai székházában, újonnan épített laboratóriumokban és kísérleti műhelyekben. Az intézet költségvetése 2,5 millió forint volt. A korszerűen felszerelt intézményben 40 munkatárs dolgozott a feladatok megvalósításán. Már az első években jelentős kutatási eredmények születtek. Az első öt évben kidolgozták a korszerű érintésvédelem alapvető módszereit és eszközeit, a gépipar részére az első modern védőberendezést, a porártalom, ezen belül a szilikózis műszaki eszközökkel történő megelőzéséhez a méréstechnikai és légtechnikai módszereket, az első korszerű egyéni védőeszközöket. A zaj- és rezgéscsökkentés, a világítástechnika, valamint a kapcsolódó mérési módszerek első eredményei, a munkahelyi, főként a melegüzemi mikroklíma javítását szolgáló korszerű szellőzéstechnikai megoldások és méretezési eljárások is ebből a kezdeti időszakból származnak. 1955 végén, az alapítási határozatnak megfelelően a propagandamunka is beindult. Állandó munkavédelmi kiállítás nyílt, és az intézet mint oktatási központ is működik. Az első 5 év munkáját a Magyar Tudományos Akadémián megtartott tudományos ülésszak értékelte és összegezte, helyeselte az intézet addigi irányvonalát, de rámutatott a munkavédelmi kutatás új feladataira'is. Az ülésszakot követő idők az intézeti munka második szakaszának tekinthetők. Ebben az időszakban jelentősen bővült és megerősödött a kapcsolat az üzemekkel, főhatóságokkal, más fejlesztő, kutató és tervező intézményekkel. A minisztériumok és a vállalatok egyre gyakrabban igényelték a közvetlen céljaikat szolgáló kutatásokat. Új kutatások kezdődtek az anyagmozgatás során jelentkező veszélyek megelőzésére, a nehéz fizikai munka csökkentésére, a munkahelyi porártalmak további csökkentése mellett a gáz alakú levegőszennyezők megszüntetésére, valamint a környezeti levegő tisztaságának védelmére. 1964-ben az addigi eredmények és tapasztalatok felhasználásával, az intézetben átszervezésre került sor. Az átszervezés új lendületet adott a kutatómunkának. Az újonnan létrehozott szervezeti egységek nagyobb és sokrétűbb feladatok ellátására lettek alkalmasak, s hatékonyan segítették az adott időszak legfontosabb problémáinak megoldását. A kutatási osztályok felkészültsége már lehetővé tette, hogy a népgazdaságnak úgyszólván valamennyi ágazatában közreműködjenek a felmerülő biztonságtechnikai, egészségvédelmi, szervezési, szabályozási feladatok megoldásában. Ebben az időszakban dolgoztak ki több találmányt: az FCL típusú légtisztítót, a „Dermatex" filmképzőt, hidraulikus darutúlterhelés-gátlót, rezgésbiztos érintésvédelmi relét, a „Gázrobot"-ot a robbanóképes gázkeverékek jelzésére, számos műszert stb. Ez időszak kutatómunkájának jelentősebb eredményei: a nyomás alatti berendezések biztosítása hasadótárcsákkal, traktorok biztonsági védőkeretének kialakítása, elektrosztatikus feltöltődések megelőzése, hősugárzás csökkentése, levegő- és füstgázok tisztítása porszennyeződésektől, különféle bőrvédő kenőcsök és filmek, védőruhák, védősisakok, védőlábbelik stb. Kidolgozták a munkagépek és berendezések munkavédelmi minősítésének módszereit. Az intézet koordinálásával 22 ágazati kutatóintézetben kezdődött meg a munkavédelmi minősítési munka. Ezekben az években az intézet munkatársai számos szakkönyvet írtak, az ipari szellőzés, világítástechnika, színdinamika, zajelhárítás, porelszívás, porleválasztás, az elektromosság biztonságtechnikája stb. témakörökben. Ugyanebben az időszakban dolgozták ki a különböző egyetemi, főiskolai, a munkavédelmi szakmérnök- és technikusképzéshez szükséges általános munkavédelmi és szakmai tankönyvek jelentős részét. Az addigi munka elismerését jelentette, hogy 1964-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megbízásából, az ENSZ Technikai Segélyprogramjának keretében, az észak-afrikai és közel-keleti országok szakemberei számára ipari porelhárítási tanfolyamot szervezett az intézet. A háromhetes tanfolyamon 12 ország szakemberei vettek részt. A intézet 15 éves fennállásának alkalmából, 1969-ben került sor a második nemzetközi tudományos ülésszak megrendezésére. Az ülésszakon 12 ország munkavédelmi kutatóintézete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Nemzetközi Társadalombiztosítási Szövetség vett részt. A tudományos ülésszakon 29 előadás hangzott el. A hazánkban bekövetkezett ipari fejlődés sok új technikát, technológiát hozott létre. Az új technológiák bevezetése egyúttal egy sor korábbi munkavédelmi probléma megoldását jelentette; ugyanakkor újabb veszélyek és egészségártalmak léptek 42