Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Breuer János: Fesztiválváros? — Még nem az!

BREUER JÁNOS Fesztiválváros? - Még nem az! Idén éppen húsz esztendeje an­nak, hogy a hangversenyévad kezdetének hangsúlyosabbá téte­le végett szeptember—október eseményei Budapesti Zenei Hetek összefog­laló címmel zajlanak. ,,Nagyon örvendetes, hogy a Liszthez és Bartókhoz kapcsolódó fesz­tiválok után az állandó jellegű, évről évre visszatérő ünnepségsorozat: a Budapesti Ze­nei Hetek alkalma irányítja felénk a világ fi­gyelmét, s a világ kiváló zeneművészeit... Budapest is kialakítja a maga sajátos ünnepi heteinek arculatát. Milyen jó lenne, ha Buda­pest hírét a nagyvilágban ezek az évente tar­tott zenei ünnepségek is fokoznák — sót, ép­penséggel azt szeretnénk, ha ezek a hetek valami különleges eseményt jelentenének, jel­legzetes szint, ami elválaszthatatlanul hoz­zátapad Budapest őszi évadjához..." — ol­vasom az első vállalkozás köszöntőjében (Muzsika, 1959. november). Először 1923 tavaszán próbálkoz­tak zeneünneppel Budapesten. A háború után fellendülő kor­társ zeneszerzés Európa-szerte megteremtette az új zene heteit, s ebbe a sorozatba illeszkedett volna Budapest vállalkozása is, valóban figyelemreméltó műsorajánlatával. A szervezés hiányosságai és a közönség érdektelensége azonban meg­buktatta a kísérletet. A 30-as években Jú­niusi Hetek címmel ismét csak az évadvé­get szemelték ki alkalmas fesztiválidőpon­tul. Idegenforgalmi attrakciónak szánták; a Júniusi Heteknek műsorpolitikai koncep­ciója nem volt, fényes előadóművészeti pro­dukciókkal kívánt vonzerőt gyakorolni. Hogy turisztikai szempontból a fesztivál be­vált-e, nem tudhatom. Mindenesetre, akár májusban, akár júniusban kívánták zeneün­nep fényébe vonni a fővárost, az események évad után zajlottak le. Az idő tájt október vége felé kezdődött és április végéig tar­tott a hangversenyélet; május végén zárt az Operaház. A felszabadulás után, a szabadságharc cen­tenáriumának évében, 1948-ban, Bartók ne­vével fémjelzett nemzetközi versenyeket és modern zenei fesztivált rendeztünk Buda­pesten, ország-világ elé tárva zenekultú­ránk újjáépítésének eredményeit. A II. vi­lágháború 'itáni Európában — az Új Zene Nemzetközi Társasága immár hagyományos fesztiváljai mellett — ez a budapesti volt az első modern zeneünnep. A „tizenhar­madik" órában rendezték meg eseményeit, 1948 októberében, amikor már több mint fél éve megszülettek a századunk zenéjé­nek jelentését beszűkítő állásfoglalások. Ősz következik ismét: 1955-ben, Bartók halálának 10. évfordulóján műveinek soro­zatos előadásával kezdődött meg nálunk a zeneszerzőt ért mélységesen igaztalan bírá­lat kiigazítása, a súlyos hibák helyrehozata­la. Nevében, igaz, nem volt ez fesztivál, tar­talmában mégis ünneppé vált. Egy év múlva ismét nemzetközi versenyt (Liszt-zongora­versenyt) tendeztünk, s utána — akár 1948-ban — Bartók-fesztivált. Ősszel tehát — 1948-tól kezdve, mindmáig. A fesztiválidőpont megváltoztatásának (tavasz—ko­ra nyár helyett szeptember—ok­tóber) formai indoka, hogy már az első ze­neünnepünk idején is meglehetősen zsúfolt volt az évadvég: Bécsi Ünnepi Hetek, Hol­land Fesztivál, Prágai Tavasz, firenzei ,,Mag­gio Musicale", hogy csak a hangsúlyosabba­kat említsem. Tartalmilag nyilvánvaló lett, hogy nem az idegenforgalomnak, hanem ön­magunknak rendezünk zeneünnepet. Tel­jesen hiányoznak a feltételek is ahhoz, hogy a Budapesti Zenei Hetek, amelyekre mint szilárd vázra, a Művészeti Hetek eseményei a 60-as évektől ráépültek, a nemzetközi turizmus figyelmét felkelthessék. Ahhoz, hogy a Zenei Hetek mint nemzet­közi fesztivál, internacionális vonzerővel rendelkezzenek, szükség volna vonzó szer­kezeti-tartalmi koncepcióra, amelyre je­lentékeny események sorozata felfűzhető. Szükséges továbbá, hogy külföldi csoport vagy egyéni érdeklődő az utazási irodák­ban jegyet foglalhasson az általa kiválasz­tott eseményekre. Ennek feltétele, hogy külföldiek számára tartsanak fenn megha­tározott mennyiségű jegykontingenst, és a fesztiválról készüljön jó előre a világnyel­veken nyomtatott prospektus. Talán mon­danom sem kell, hogy az említett feltéte­lek egy szálig hiányzanak; objektíve nin­csenek meg összeségükben, s hogy így van, azért bűnbakot aligha kereshetnénk. Cikkem írása közben került a kezembe az Österreichische Musikzeitschrift idei 5—6. száma, benne az év második felében meg­rendezésre kerülő fesztiválok felsorolásá­val. Nem kevesebb, mint 51 európai zene­ünnep szerepel e listán, a Budapesti Zenei Hetek nem! Pedig nemrégiben felvette tag­jainak sorában a Zenei Fesztiválok Európai Szövetsége. (jijipj) A Budapesti Zenei Hetek annak "" i'A idején tematikus műsortervvel indultak; 1959. a Haydn-, 1960. ^ az Erkel-, 1961. a Liszt— Bartók-év­forduló jegyében telt, s a nemzetközi zenei verseny is beépült ebbe a programba (1959: vonósnégyes; 1960: ének; 1961: zongora). 1962-től azután megszűnt a hangverseny­műsorok valamilyen koncepciót tükröző megszerkesztettsége. A Zenei Hetek átala­kultak egyes hangversenyek laza sorozatá­vá, amelyeknek csupán látszathangsúlyt adott a vendégművészeknek és együttesek­nek szerencsés esztendőkben gazdagabb, sovány években vékonyka kínálata. Maga a zeneünnep, a piros betűsnek szánt hónap ezenközben közönségszervezési-bérletezé­si tranzakcióvá változott. Van bizonyos rendezői tapasztalat arról, hogy milyen bérleti ciklusokat praktikus egy időben árusítani. Ha ezeknek az első koncertjei valamilyen vonzerőt képvisel­nek, a bérletek eladása könnyebb. Az épp hogy megemelt évadindítást pedig kinevez­zük Zenei Heteknek. Mivel az érdeklődés eleve jócskán nagyobb, mint a koncertter­mek behatárolt befogadóképessége, a Ze­nei Hetekké kissé feltupírozott bérleteket veszik is szívesen. Félreértéseket elkerü­lendő jegyzem meg sebesen: akik a na­gyobb koncertsorozatokra ilyeténmód biztosítják helyüket, nem fantombérlők, hanem valóságos érdeklődők, legalábbis túlnyomó többségükben. Árn, arníg az igény ennyire meghaladja a kínálatot, teljesen szükségtelen a Zenei Hetek műsorpolitikai koncepcióján töprengeni, valamilyen kohé­ziós erővel a 30—35 hangversenyt egybe­fogni. Hisz a bérletek arányos bontásban, kitaposott sémákba osztva is elfogynak. Ha több volna belőlük, elkelne az is. Ilyenformán teljesen logikus, hogy a Ze­nei Hetek műsoráról nem nyomatunk ide­gen nyelvű prospektust IBUSZ-irodák és 28

Next

/
Thumbnails
Contents