Budapest, 1979. (17. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: Szabóki Zsolt: A Margitszigeten

Hol épülnek lakások? A lakásépítésre alkalmas területek a beépítés-bontás aránya, a közlekedés- és a közműhálózat, valamint az ökológiai feltételek biztosíthatósága és a városépítészet követelményei alapján kerültek kijelölésre. Hogy a lakásállományt fokozottabban növelhessük, a bontások számát minimálisra kellett leszorítani. Még így is 110 ezer lakás bontásával kell számolni. Ennek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy beépítésre alkalmas újabb szabad területek igénybevételére van szükség. Elengedhetetlen emellett a külső kerületek rekonstrukciójának folytatása és a belső városrészek korszerűsítésének nagyobb arányú kibontakoztatása. A vizsgálatok szerint nagyszámú lakás építhető az észak-budai, észak-pesti, valamint a dél-pesti területen, mert ezek gazdaságosan kiszolgálhatok közlekedéssel és közművel. így Észak-Budán a III. ker. Kaszásdűlő, Békásmegyer, Csillaghegy, Bécsi út. Aranyhegy, Újlak, Észak-Pesten Káposztásmegyer, tőle keletre Újpalota bővítése s a város déli részén a Pesterzsébettel, Soroksárral egységet alkotó Szentlőrinci úti térség, valamint a csepeli kavicsbánya-tavak környéke alkalmas — ökológiai szempontból is — lakásépítésre. A tervidőszakban a rendkívül magas közlekedési és közműköltségek miatt nem vehető számításba Buda déli része: a Tétényi fennsík, valamint a város keleti területe: XVI. ker. Cinkota és XVII. ker. Rákosliget. A szabad területek beépítése mellett átépülnek a peremkerületi központok: Újpesten, Kőbányán, Rákoskeresztúron, Kispesten, Pesterzsébeten, és folytatódik a belső városrészek rekonstrukciója: a VIII., IX. és XIII. kerületben. A nagyobb arányú városrész-korszerűsítés — rehabilitáció — a VII. ötéves tervben bontakozik ki: a Népköztársaság útja — Nagykörút — Rákóczi út — Tanács körút által határolt területen. A budai városrészen a hegyvidék további beépítését környezetvédelmi és városépítészeti okokból tovább korlátozza a terv. Ugyanígy a történelmi városrészben, a Várban, a várlejtőkön, valamint közvetlen környékükön és más, városképi szemponból kiemelkedő jelentőségű területeken nem lesz tömeges lakásépítés. Ezek a területek főleg a városképet javító, fejlesztő beépítésre használhatók fel. Milyen lakások épülnek? A főváros lakáshelyzete hatást gyakorol az épülő lakások nagyságára, komfortosságára, minőségére, városrendezési-építészeti megjelenésére. A szükség tömeges lakástermelésre késztet, és ennek „melléktermékeként", ha nem is törvényszerűen, kényszermegoldások (gyengébb minőségű, kedvezőtlen építészeti, városképi megjelenésű lakóházak) is létrejönnek. Már az V. ötéves tervidőszak elején jelentősen javult a lakások nagyság szerinti összetétele, és megközelítette a családok nagyságának arányait. Tovább emelkedik a nagyobb lakások és csökken az egy- és másfél szobás lakások aránya. Emelkedik a használhatóságszempontjából előnyösebb kétszobás + két félszobás lakások aránya. 2 A hosszú távú tervidőszak alatt megépülő lakások nagymértékben javítják a lakások minőségi összetételét. Az egy szobára jutó személyek száma megközelíti a távoli célt: a személyenkénti egy szobát. Országos tervpályázat alapján készülnek azok az új lakástípusok, amelyeknek a mérete, használhatósága, gyártása, valamint építészeti-városképi megjelenése a jelenleg épített lakástípusokénál lényegesen jobb lesz. Építésükre a VI. ötéves terv közepe táján kerülhet sor. Ezek az új típusok javítják a lakásösszetételt, s a lakófunkciók korszerűbb csoportosításával növelik a lakóterületet. Alapvető igény, hogy az egyhangú földszint + 10 emeletes beépítés helyett olyan városrészeképüljenek, amelyekben biztosítani lehet az épületek, terek és utcák klasszikus egységét. A lakásállományt és annak összetételét az új lakások száma és minősége mellett a meglevő lakások felújítása, korszerűsítése, karbantartása határozza meg. Ezért a koncepciónak fontos eleme a lakóházfenntartás, -felújítás és -korszerűsítés. A tervidőszak alatt 230—245 ezer lakás felújítása esedékes. 1976. január 1-én 94 ezer komfort nélküli lakás volt tanácsi kezelésben. Ebből 15 év alatt megszüntetünk 17 ezret, 77 ezerből pedig, komfortfokozatuk és alapterületük növelésével, 30—35 ezer korszerű lakást alakítunk ki. A számítások szerint 150—155 ezer lakás felújításához lesznek meg a műszaki-gazdasági feltételek. A korszerűsítésre váró 77 ezer lakásból 50 ezer lakás átalakításával 20—25 ezer komfortos, nagy alapterületű lakást lehet kialakítani. A 38 ezer félkomfortos lakás korszerűsítésével 25 ezer komfortos lakást valósíthatunk meg. A felújítás és karbantartás minőségi változást hoz a belső városrészek lakásállományában. Megnő a lakásfelújítás és -korszerűsítés szerepe "a városrendezésben és a városkép alakításában. A lakásépítés városszerkezet-alakító hatása A tervezett 300 ezer lakás az előző 15 év alatt épült 187 ezerrel együtt mintegy 1,2 millió ember számára biztosít korszerűen felszerelt otthont. Tehát a főváros lakosságának több mint fele új, városi környezetbe kerül. Ez a nagyarányú építés és a vele járó közlekedés-, közmű- és intézményhálózat-fejlesztés lényegesen módosítja a jelenlegi városszerkezetet. A területfelhasználásban jelentős átalakulás történik, még a jelenleg érvényben levő általános rendezési terv területfelhasználása is módosul, közvetve vagy közvetlenül. A tervezett lakásépítés városalakító hatását felhasználjuk a felismert városrendezési problémák megoldására. A tervidőszak második felében új épület- és lakástípusok alkalmazásával biztosítani akarjuk, hogy a kellemetlen asszociációkat kiváltó „lakótelepek" helyett építészeti együttesek, városépítészeti hatású városrészek jöjjenek létre. A kiépülő városrészekben nívós legyen a kereskedelmi ellátás. A szabadidő célszerű felhasználását közművelődési intézmények hálózata szolgálja. Ennek feltételeit nemcsak a programban szereplő középfokú közintézmé-A békásmegyeri új városrész terve Kispest tervezett központja