Budapest, 1979. (17. évfolyam)
7. szám július - H. Boros Vilma: Lichtenberg
A keselyűs plakát 1886-ban született és 1948-ban halt meg Budapesten ez a sokoldalú tehetségű művész. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, ilymódon nagyrészt külföldön dolgozott, alig tíz évet töltött itthon, de ez alatt a rövid idő alatt is sok nagyszerű művet alkotott. Legjelentősebbek politikai plakátjai. Emeljünk ki ezek közül példaként egyet, a Politika című radikális folyóirat számára készített plakátját. A szimbolikus kép, a Parlament tetejét felemelő és oda betekintő modern Diogenész jelentését nem nehéz megfejteni. Nemcsak politikai plakátokat tervezett, számos budapesti intézménytől, gyártól kapott megbízást. Hadd emlékeztessünk például a keselyűs plakátra, amelyet az Állatkert számára készített 1912-ben. Nagyon szépen megformált a három változatban kivitelezett, három különböző színű: sötétpiros, zöld és narancssárga háttérből kiemelkedő sötét keselyű. Reklámcélokat szolgált az Új Színpad plakátja is. A rajta szereplő írók, dekoratőrök névsora miatt ez jelentős kortörténeti dokumentum is. A plakátok mellett a kor másik sokszor alkalmazott grafikai reklámeszköze ,,a számolócédula". A pénztárgép elterjedése előtt az üzletekben a vevők vásárlásainak összegét kis cédulákon számították ki, amelyek a hátlapján a vállalatok termékeiket hirdették. A pesti gyerekek ebben az időben nem papírszalvétát, hanem számolócédulát gyűjtöttek, cseréltek — kialakult a számolócédulák értékrendje is (a művészi megoldás, a tetszetősség mellett a ritkaság volt a fő értékmérőjük), és a nagyobb játszótereken, a Margitszigeten valóságos börzék működtek. Szellemes, humoros Bíró Mihálynak a Népszava előfizetésére felhívó számolócédulája, amely egy rendőr és egy pap karikatúrája. Bizonyos, hogy a gyerekek között nagy sikere volt a Szent Péter-alakos, kedves humorú Pedikop számolócédulának. A könyvdíszítés területén is alkotott. Ő tervezte és kivitelezte Révész Béla A magunk útján című könyvét. A könyv a szegény emberek életéről, a munkásmozgalom eseményeiről — köztük a Vérvörös Csütörtökről is — közöl írásokat. Ezeknek az írásoknak a tartalmához kapcsolódnak Révész Mihály iniciáléi. Illusztrációi közül emeljük még ki a Magyar Iparművészet 1913-as évfolyamában Nádai Pál és Sztrakonitczky Károly pesti Számolócédulák 35 Braun Tamás felvételei Az Új Színpad plakátja.