Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - Tamás Ervin: Makó

Ott állok az öregember munkástelepi háza előtt. Idősebb Jósváth János fáradt, szintelen szemében felébred halódó otthona. Aztán legyintve rombolja szét az álmot: — Letérdel már ez is, akár a döglődő ló. Tóth József statikus és Bakonyi Tibor építészmérnök az UNIVÁZ-technológiát magyarázza: — Monolit vasbeton gerendatalpakon nyugszik az épület, erre fazsaluzatokkal pilléreket állítunk, majd kibetonozzuk. Beemeljük a födémszerkezeteket. A technológia első ütemében az oszlopokat helyezzük el, ezután a mestergerendákat, amelyeket az oszlopokhoz kell hegeszteni. A végleges merevítők behelyezése után a monolitikus vasbeton falakat már a helyszínen húzzuk fel. Ezzel kész az épület csontváza. A külső és belső térelválasztók hagyományosan vakolt téglafalak. Makó város lakásainak mintegy 60 százaléka vályog, vert-földes, sártapasztásos, alapozás nélküli. 1976 őszén költöztek be a lakók Makó első „liftes" házába. Az épület UNIVÁZ-technológiával készült, tervezője Bakonyi Tibor volt. Nehezen ment a városteremtés. Az elsőként felszabadult magyar város sokáig tetszhalott volt. A középgeneráció magára hagyta Makót. Miért? Hivatalos rangja csorbult elsőnek: megszűnt megyeszékhely lenni, feleslegessé váltak az irodák s bennük az alkalmazottak. Az iparosítás nem tört be a városba, a meglevő kisüzemek A Lenin tér korszerűtlenek voltak, kenyeret is alig adtak. A hagyma hol jól, hol roszszul fizetett. Ráadásul a jugoszláv határ közelsége — akárcsak Szegedet — Makót is leghátrább tétette a beruházások sorrendjében. 1946 és 1959 között 2521-el többen költöztek el innen, mint ahányan letelepültek, s rendszeresen többen haltak meg a születetteknél, a vidéki városok között sehol sem volt olyan kevés a gyerek, mint itt. Nem csoda hát, hogy sokáig minden tanácsülés első napirendi pontja az anyakönyvi adatok ismertetése volt. 1969 szeptemberében előzte meg először az élet a halált. — A lakosok 23 százaléka érte el a nyugdíjkorhatárt — vezet statisztikákkal a jelenbe dr. Forgó István. — Ugyanakkor azonban a lélekszám 40 százaléka már KISZ-korosztályú! Az elképzelések szerint a 30 ezres Makónak az ezredfordulóra 34—35 ezer lakosa lesz. A gyorsabb, látványosabb fejlődés 1970-től számítható. Addig szuronyos puskával harcoltunk a beruházásokért. A szuronyra ma már nincs szükségünk ... Be van kerítve, föl van túrva fél Makó: építkezünk! A liftes ház tehát akár jelképnek is tekinthető. Szimbóluma annak, hogy a település kitör a földszintes, vályogos világból. Ma már minden házban ott a vezetékes ivóvíz, új lakótelepek nőnek ki a földből, tavaly korszerű áruházat avattak, a kórház rekonstrukciója is nemsokára befejeződik. — Persze, nem a lift, hanem a komfort számít — mondja a tanácselnök. — Hogy miért nevezik mégis liftes háznak? Mert a makóiak érzik, hogy a város urbanizálódásának fontos állomása ez az épület. Vele kezdődött meg a városközpont rekonstrukciója. Elképzelésünk szerint nem fog tovább nőni Makó területe, inkább csökken, mert a külterületeket visszaadjuk a mezőgazdaságnak, erdőtelepítésre. Koncentrálni szeretnénk az építkezéseket, nem pedig szétteríteni. Jelenleg nincs olyan, erre az időszakra tervezett beruházás, ahová ne vonult volna föl az építőipar! Leraktuk az új múzeum alapkövét, 1980-ig 1300 lakás épül — köztük házgyári is, az öreg, becsesebb emlékekkel nem bíró házakat lebontjuk, helyükre újak kerülnek. Fontos a vendéglátóhelyek s az üzletek bővítése is, hiszen a város átkelőforgalma nagy, közel a nagylaki határállomás. Nemrég még járta a szólás: ez a város olyan messze a fejlődéstől, mint Makó Jeruzsálemtől. A szólás egy bizonyos Makó nevű vitéz legendáját sűríti egyetlen mondatba, aki keresztesháborúba vonult, de ráunt a hoszszú útra, és amikor a had Spalatónál a tengerpartra ért, hálálkodva a földre borult, hogy megpillanthatta Jeruzsálemet. A többiek világosították fel, hogy kissé elsiette a dolgot . . . Egyesek szerint tévedésében szerepet játszottak a nehéz dalmát borok is. Fölzárkóztunk a középvárosok sorába — mosolyog dr. Forgó István. — Tudja, ha szondázni akarom egy település életképességét, mindig a darukat számolom, hiszen azok jelentős építkezésekre utalnak. Nos, nálunk hat daru áll. Közeledne hát Makó Jeruzsálemhez? 17