Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - Dr. Dalmy Tibor: Másfél év Petőfi-híd nélkül

kedésben betöltött szerepe is igen jelentős: az 1976. évi for­galomfelmérések szerint 194 300 személy haladt át rajta naponta, 75 százalék tömegközlekedési járműveken, 25 százalék pedig személygépkocsin. Az építési program Az aiapvető építési munkála­tokat magán a Petőfi-hídon és a pesti parti híd területén vé­gezzük. A híd vasbeton pályalemeze oly mértékben megrongálódott, hogy annak teljes lebontása és újjáépítése vált szükségessé. Az új vasbeton lemezre szigetelést, majd új út- és villamospályát építünk. A hidat hossztengelye irányában három sávra bontjuk, egyharmadán bontás—építés fo­lyik, egyharmada munkaterület lesz, egyharmadán, egy-egy for­galmi sávon, fenntartjuk a köz­úti forgalmat. A pesti parti hidat a jelenlegi 2x2 helyett 2x4 nyomszéles­ségűre kell átépítenünk. A híd­szerkezet állapota, a tervbe vett szélesítés és a pesti parti híd alatti új felszíni közlekedési rend egyaránt megköveteli, hogy a jelenlegi ötnyílású acélszerkeze­tet lebontsuk, és helyette új, háromnyílású vasbeton hidat építsünk. A fenti munkálatokkal össz­hangban kell elvégeznünk a Bo­ráros tér rendezését. A Petőfi­híd átépítésével egy időben a Ferenc körutat és a hídi fel­hajtót korszerűsítjük, a térren­dezés egyéb munkái 1982 végéig elhúzódnak. A Boráros téren, a hídi felhajtótól délre, azzal pár­huzamosan, gyalogos aluljáró­rendszert létesítünk, amelynek központja a Baross téri aluljáró nyitott teréhez hasonlít majd, amelybe gyalogos folyosók tor­kollnak. Az aluljáró lépcsői mel­lett lejtős lejáratok is létesül­nek. A lépcsőkbe — később — mozgólépcsők lesznek beépít­hetők. Az aluljáróban üzleteket helyezünk el. Az aluljáró-rend­szer méreteinek kialakításánál figyelembe vesszük a tér rend­kívül nagy gyalogos forgalmát. A régi aluljárót feladjuk, kábel­alagútként hasznosítjuk. A tér rendezésének érdekessége, hogy az igényeknek megfelelően to­vább fejleszthető. A megvalósít­hatóság valószínű sorrendjében a következőképpen: — a csepeli HÉV Kálvin téri meghosszabbítása, — a Duna-parti út kiépítése, — felszíni kapcsolat létesítése a metró harántoló, ötödik vona­lával. A szóban forgó terület, a Pe­tőfi-híd és a Boráros tér, a csat­lakozó pesti és budai nagykörúti szakaszokkal együtt, egyetlen úthálózati forgalmi egységet al­kot. A Boráros térnek a forga­lom lebonyolításában kulcsfon­tosságú szerepe van, ami válto­zatlan marad. A tervezett átala­kítások: a hídi felhajtó négy nyomra, a Ferenc körúti irány 3 nyomra való bővítése stb. a híd közúti kapacitásának növe­kedését eredményezik. Számot­tevően javítható a téren átha­ladó észak—déli közút átbocsátó képessége is. A csatlakozó budai körút­szakaszon az átmenő közúti for­galom részére irányonként 3—3 közúti sáv épül. Az átépülő út­szakaszon a villamosmegállók középperonos elrendezésűek lesznek. A 4-es és 6-os villamos budai megállóhelyénél folyosó­rendszerű gyalogos-aluljárót lé­tesítünk. 700 millió forintos költségvetés Az építkezés területén felújí­tásra kerülnek a közművek: víz-, gáz-, csatorna-, távfűtés-, posta-, elektromos-, BKV kábelhálóza­tok; megújul a több, mint két kilométeres út közvilágítása is. Az építéssel kapcsolatos for­galomelterelések koncepcióját megszabta az a tény, hogy a Petőfi-hídon csak egy-egy for­galmi sáv biztosítható, melyet — a híd forgalmi szerepéből következően — munkanapokon 5—21 óráig csak a nehézgép­kocsik és a villamospótló autó­buszok használhatnak. A híd­ról letiltott járművek részére a főváros eddigi legnagyobb­szabású terelőút-hálózata épült ki. A május 3-án megindult for­galomelterelés súlyos nehézsége­ket okoz a főváros közlekedési rendjében. Hogy az eddigi ta­pasztalatok kedvezőbbek a várt­nál, annak köszönhető, hogy az elterelés bevezetését széles körű tájékoztatás előzte meg. A bu­dapesti forgalmi nehézségekre, illetve a forgalom rendjére vo­natkozó tájékoztató anyagokat a külföldi IBUSZ-irodákban és a határátkelőhelyeken is terjesz­tik. A munka nagysága több, mint duplája a Margit-híd — Mártírok útja építési munkáinak. 35 válla­lat vesz részt az építési program végrehajtásában, amelynek költ­ségvetése 700 millió forint. A munkakörülmények nehézségi foka azonban még ezt a mérté­ket is meghaladja. Tekintettel arra, hogy a forgalomkorlátozá­sok rendkívül súlyosan hatnak a főváros és az ország közleke­désére, szeretnénk elérni, hogy az eredetileg két évre tervezett munka időtartamát másfél évre lerövidítsük. 11

Next

/
Thumbnails
Contents