Budapest, 1979. (17. évfolyam)

6. szám június - Tamás Ervin: Tata

sem bírták. Később föl akarták eleveníteni a hagyományokat, de akkoriban az edzőtábor gátolta ezt — a város szabadtéri színpadához csak a táboron keresztül lehetett eljutni. A pálmaház s a nyári lak környéke is elvadult képet mutatott a hatvanas évek közepén. Bajokat jelentettek a források tájékáról is. A Magyar Nemzet 1969-ben keltezett tatai fürdőlevelében olvasható: „A tatai források gondját 1961 óta ismerik. 1961 óta a három nagy forrás kiapadt — ennyivel lett szegényebb Tata, ennyivel lett szegényebb az ország. Egy idézet kívánkozik még ide, országos hírű vízügyi szakember megállapítása: ,,A bányászat és a vízgazdálkodás sokszor látszólagos, de sokszor tényleges ellentéte nem új keletű és nem ismeretlen a szakemberek előtt. E két fontos népgazdasági ágazat szakemberei és hivatott vezetői az utóbbi évek során egyre fokozottabb mértékben felismerik ezt a tényt, de a megfelelő következtetések levonása egyre késik, és ez szinte felmérhetetlen károkat okozott..." A Fényes-tavak jövőjéért aggódik egy 1973-ban született Magyar Hírlap-beli cikk: „A Tatabányai Szénbányák Vállalat olyan szénréteg feltárásához kezdett, amely a vízszint alatt helyezkedik el. Állandóan szivattyúzzák a vizet, nehogy egy betörés katasztrófát okozzon. A katasztrófa azonban Tatán jelentkezik. A híres Fényes-források sorra elapadnak, velük pusztulnak azok a tavak és erdők, amelyek belőlük táplálkoztak". Öt esztendővel ezelőtt ünnepelte városi rangjának húszéves jubileumát Tata. Ennek alkalmából sajtótájékoztatót tartottak, amelyről a Magyar Távirati Iroda többi között így tudósított: „Fürdő- és üdülőparadicsommá alakult a város legékesebb természeti kincse, a tatai Nagy-tó, amelyet 36 millió forintos költséggel rekonstruáltak. A kikotrásából származó földdel száz holdnyi területet töltöttek fel! Partján nemzetközi kempingtelep, sok kisebb üdülő, több mint S00 víkendház áll, és öt strand működik már. Az 500 holdas erdővel övezett „kis Balatonnál" megteremtődtek a feltételek a nagyobb üdülőházak építéséhez is. 400 holdas vizében építették kl az első hazai és nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas 2 ezer méteres evezőspályát .. . Sikerült megmenteni a Fényes-fürdőtelepet is, amely egyedülálló, télen is 21 fokos forrásvizeiről ismert. A bányászat következtében megszökött vizet ugyanolyan minőségű és elegendő mennyiségű fúrással sikerült felszínre hozni. A fürdő területén eddig több mint száz hétvégi ház épült, s itt található az ország legnagyobb szaunája. A város harmadik üdülőterülete a Cseke-tó és környéke. A tó partján a XVIII. század végén igen szép kertet alakítottak ki. E tó környékét különösen a csendet, nyugalmat keresők kedvelik. A tó sporthorgászatra igen alkalmas. E parkba települt a tatai edzőtábor". — A Nagy-tó mindenkié — fordulunk a jelenbe dr. Varga Gyula tanácselnökkel. — A partot övező sétányon négy szabadstrandot működtetünk, s ezt a részt nem sajátítják ki sem magánházak, sem vállalati üdülők részére. A Fényes-források körüli üdülőtelep kialakítása is több millió forintba került. Megépültek a vendéglátó-egységek, öt kis szálloda fogadja a vendégeket, persze, éttermekből, motelekből soha sincs elég . . . Híres a lovaglóiskolánk, s nincsenek messze a várostól a hegyek: a Vértes, a Gerecse sem . . . Ugye, így nem is olyan sok évente az a mintegy félmillió idelátogató?! Lehetnének többen is! Akkor hát — indulhatunk! A Tó utca Az Öregvár