Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A magyar királyi korona első ábrázolása

azok utóbb, 1463-ig Frigyes német-római császár birlalatába kerültek. Ez volt az oka annak, hogy Jagelló I. Ulászló királyt 1440-ben, majd pedig Hunyadi Mátyást 1458-ban nem az ország valódi — szent — koronájával, hanem Szent István király székesfehérvári koponyaereklyéjének aranyfoglalatával, talán az ún. corona latinával kenték királlyá. Ulászló koronázásakor — az igazi korona híján — az ekkor felhasznált koronát, tehát Szent István koponyaereklye-foglalatát nyilvánították az ország valódi koronájává. Utóbb, amikor aztán 1463—64-ben Mátyás II. Frigyes császártól visszaszerezte a valódi, mint régen mondták: a Szent koronát — így véli Polner és Grexa —, nehogy az országnak egyszerre két azonos hitelű koronája legyen: egyesíttette a kettőt. Ez a zárt, fedeles korona egyúttal politikai gesztus — affajta odavágás — is lehetett Mátyás király részéről Frigyes császár felé, mivel ez a felsőpántos koronatípus emlékeztet a fedeles német-római császári koronára. (Ugyanígy cselekedett száz évvel korábban, 1363-ban II. János francia király, „hogy magát a császárral egyenrangúnak tüntesse fel, s országának a németrómai császártól való függetlenségét bizonyítsa".) Polner és Grexa ekként indokolja elméletét: a két koronaelem egyesítésére azért volt szükség, hogy az I. Ulászló koronázásakor használt fejereklyekorona beépüljön az addig „uralkodóvá avató" koronába: azaz a pillanatnyilag létező kettő helyett egyetlen olyan korona legyen, amellyel a koronázást jogi értelemben érvényesen végre lehet hajtani. Polner és Grexa kísérletet tett elméletének képzőművészeti igazolására is. így a bautzeni Ortenburg-vár ismert Mátyás szobrának koronájában, majd a Thuróczi krónika Mátyás-képén, s Mátyás birodalmi címerének koronájában vélték felismerni a legrégibb — immár összeötvözött, két elemből szerkesztett, fedeles, vagyis a mai koronát idéző — ábrázolást. Ez a két ábrázolás — kivált a Thuróczi krónika birodalmi címerének koronája — már valóban fedeles koronát mutat be. Az utóbbi pedig — a magyar ún. birodalmi címer koronája — formai megjelenésében is emlékeztet mai koronánkra. Ami pedig az 1470-ben faragott budai Mátyás-templomi címerkorona megalkotásának kora szempontjából figyelemreméltó: a bautzeni szobrot 1486-ban faragták. A Thuróczi krónika brünni, illetve augsburgi kiadása pedig i486-, illetve 1488-ban látott napvilágot. Tehát 1470-ben faragott budai címerkoronánk a legrégebbi ábrázolása mai koronánknak. Természetes, ez az elmélkedés nem vághat elébe a korona megkezdett modern vizsgálatainak. Az is meglehet: 1470. évi budai faragásunk semmitmondó adat ahhoz, hogy a korona összeötvözésének tényleges időpontját meghatározzuk. (Hiszen például utóbb a Jagellók alatt újra csak a liliomos, leveles abroncskoronát ábrázolják! Igaz: a két utolsó Jagellónak — Mátyással ellentétben — nem is volt pere II. Frigyes császár utódaival!) De a budai, 1470-ben faragott korona bemutatásakor nehéz lett volna elmulasztanunk Polner Ödön és Grexa Gyula — felettébb logikus — elméletének felidézését. Grexa Gyula, illetve Polner Ödön feltételezésével kapcsolatban egyébként meg kell jegyeznünk: történetíróink zöme — Polnerral és Grexával ellentétben — a XII. századra vagy a XIII. századra teszi a két korona összeépítésének korát. S ebben ezeket a tudósokat az sem zavarja, hogy kettős koronánkat 1470-ig nem tükrözik az egykorú ábrázolások. IRODALOM Polner Ödön: A magyar szent korona felső részének kérdése. Kolozsvár, 1943 Grexa Gyula: A magyar királyi korona problémái. Festschrift für Michael de Ferdinandy zum sechzigsten Geburtstag 5. Okt. 1972. Wiesbaden, 1972- 401—427- 1-Csemegi József: A budavári főtemplom. Budapest, 1955. 12, 106, no, 112. 1, és 1. képtábla Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest, 1966. „Mátyás címerei", jegyzék, a kötet 765—766. lapján. Uo. II. kötet, 419. 1. 590. kép Bertényt Iván: A magyar korona története-Budapest, 1978. 50—52. 1. Győrffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 337- 1. A Mátyás-templombeli 1470-es korona ábrázolásához hasonló barokk kőkorona. Szent György téri ásatási lelet. Szemenyei Tivadar felvétele Mátyás címere a budai várpalotából