Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: A Vidám Park

betű) feldolgozását igényli. Ezen adatállomány tárolásához és feldolgozásához természetesen megfelelő kapacitású számítógépparkra van szükség. A szervezeti modul a termelő, szolgáltató és intézményi, valamint társadalmi szervezetek adatait kell hogy tartalmazza. Az egységes rendszer kialakítását ma még számtalan nehézség teszi szinte lehetetlenné. Ilyen pl., hogy — a termelői, szolgáltató vállalatok számjelrendszere nem egyezik az intézmények számjelrendszerével, — a jelenlegi vállalati, intézményi számjelrendszerek az önálló jogi személyekkel számolva különböztetik meg a szervezeti egységeket, holott a tanácsigazgatási munka számos területén — a területi szemlélet következtében — telephelyenkénti információhalmazra van szükség. Ezért a vállalati számjelrendszert célszerű lenne mielőbb kiegészíteni a telephelyek sorszámozási rendszerével. A telephelyi adatszolgáltatási rendszer nemcsak a tanácsigazgatási munkához nyújtana pontosabb felvilágosításokat, hanem olyan információhalmaz kerülne így birtokunkba a vállalatok tevékenységéről, amelynek elemzésével megkezdhetnénk a telephelyek számának racionális csökkentését, amivel az anyag és a félkész áru fölösleges mozgatásának fokozatos megszüntetését érhetnénk el. E témát nemcsak igazgatási, hanem gazdálkodási szinten is célszerű megvizsgálni. Ez a rendezés olyan pénzeszközök felszabadítását eredményezné, amely többszöröse lenne annak a tételnek, amely a telephelyi információs rendszer létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges. Már megteremtettük annak az alapját, hogy az egységes címlista létrejöjjön. Ez az Igazgatási osztály helyiséggazdálkodásához éppen úgy szükséges, mint a Városrendezési és Építészeti főosztály telephely-nyilvántartási rendszerének kialakításához. Sajnos még csak most tervezzük azon adatok körét és minőségi ismérvek szerinti osztályozási rendszerét, amely a szervezeti modul teljes kiépítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges. A népességmodult is csak most készítjük elő. Ez természetes is, hiszen a fővárosi lakosság személyi adatainak számítógépes feldolgozásához elengedhetetlen az Állami Népességnyilvántartási Hivatal alaptevékenységének az elvégzése, pl. a személyi számok kiadása. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a személyi adatok titkosságának védelmét csak körültekintő munkával lehet biztosítani. Ennek alapján a jövőben a népességmodul kialakításánál elsősorban az ún. személyre szóló, de személytelenített információk tárolását és feldolgozását kívánjuk szorgalmazni. A modul adatállományának kialakításánál a demográfiai adatokon kívül a munkahely címének pontos megszerzése is szükséges, hogy a lakóhely és munkahely közötti forgalom tervezését vagy az ellátási színvonal tervszerű, arányos fejlesztését segítsük. Az igazgatási modul létrehozásának sajátos szerepe lesz. A begyűjtésre kerülő adatokat nemcsak a tanácsigazgatási munka mennyiségi és minőségi elemzésére kívánjuk használni, hanem a tanácsigazgatási tevékenység során hozott érdemi vagy nem érdemi határozatokban rögzített információkat is feldolgozzuk, és csatoljuk az eddig felsorolt valamennyi modul, illetve ezek alrendszereinek adatállományához. Példaképpen említem meg a következőket: a) Közismert a főváros területén az engedély nélküli építkezéseknek és az építési engedélyek megszerzésének gondja. Ha a városvezetési adatbank területi és épületmodulja teljes egészében kiépül, akkor ezek segítségével a jelenlegi tanácsigazgatási munkát hatékonyabbá lehet tenni. Az építtető pl. egy helyen megkaphatja a különböző közművek elhelyezkedésére, kapacitására vonatkozó információkat, amikhez ma több mint 10 db pecsét szükséges. Ugyanakkor a tanácsi apparátusban dolgozó személyek is könnyebben dönthetnek, hiszen naprakész nyilvántartással rendelkeznek. Objektív alapokon dönthetik el, hogy jogos-e a kérelem, a tervezett építmény megfelel-e a városrendezési igényeknek, vagy éppen kiszolgálása biztosítható-e különböző közművekkel. b) Hasonló a helyzet a lakáskiutalásnál is. A kérelmező adatait a népességmodulból, a lakáshelyzetére vonatkozó információkat az épületmodulból ellenőrizhetjük, s ugyanakkor a megfelelő adatok kiíratásával a döntést hozó személyt minden szükséges információval ellátjuk. A feladatok megvalósításának módszere A feladat megoldása természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha azt a logikai követelményeknek megfelelően, illetve az informatika és rendszerelmélet, valamint az operációkutatás alapján, tervszerűen, ütemezetten végezzük el. Ezért minden egyes alrendszer létrehozásánál meg kell különböztetnünk: — a helyzetfelmérés, — a rendszerjavaslat, — a rendszerterv, — a programdokumentáció, — az adatfeltöltés, — az üzemeltetés fázisait. A helyzetfelmérés során a szervezést végző szakembernek meg kell ismerkednie a tanácsigazgatási munka adott területére vonatkozó jogszabályokkal, utasításokkal, a kialakult eljárásokkal, valamint a témához tartozó információk tartalmi, formai és áramlási követelményeivel. Másrészt azokkal a nemzetközi eredményekkel, amelyek hasonló vagy azonosítható területeken más országokban már kialakultak, illetve kialakulóban vannak. S rendszerjavaslatában már a korszerűsítés szinte valamennyi elemét fel kell tüntetnie, összehasonlítva a fejlődés feltételrendszerét a várható eredményekkel. A rendszerterv és programdokumentáció a konkrét szakmai utasításokat, megoldásokat tartalmazza. Az adatállomány feltöltése minden rendszer működésének egyik alapkritériuma. A több százezer telek, épület, lakás és bérlemény vagy éppen a vállalatok és intézmények, továbbá ?. népesség nyilvántartása közel 100 milliárdos nagyságrendű szám, betű, jel tárolását, feldolgozását és folyamatos karbantartását jelenti. Azok, akik e munkának sajátosságait, lehetőségeit nem ismerik, talán irreálisnak, megvalósíthatatlannak, sőt, utópikusnak láthatják a célt. A szakember azonban éppen olyan szép feladatnak látja, mint az esztergályos a 0,01 milliméteres pontosságú tengelyek kialakítását. Honnan származik akkor a félelem és idegenkedés, amely a feladat megoldását esetenként lassítja, máskor indokoltságát is megkérdőjelezi? Ha e kérdéseket valóban mélyen, nemcsak szakmai, hanem emberi és társadalmi oldalról is vitatjuk, ilyen válaszokat kell adnunk: a) A számítógép gyorsabban terjedt el, mint bármely más korábbi találmánya az emberiségnek. Annak ellenére, hogy a számítógép a 2-es számrendszer működési elve alapján csak az igent és a nemet, vagy más szóval, a fehéret és a feketét ismeri, és nem ismeri a szürkét, a piszkosfeketét stb., ugyanolyan korszakalkotó a szellemi munka megkönnyítése, automatizálása területén, mint amilyen volt hajdanában a fizikai munka területén a gőzgép és a villamos energia felfedezése, majd hasznosítása. A számítástechnikai eszközök segítségével lehetőség nyílik nagy tömegű adatok gyors, pontos feldolgozására. így alkalmazásával a jelenleg még bürokratikus adminisztratív tevékenység csökken, a munka egyértelművé váíik. Már a tervezés fázisában megfelelő pontossággal készülhetnek a döntéseket előkészítő anyagok, amelyek meghatározó elemei a mindenkori társadalmi, gazdasági fejlődésnek. b) Mint minden újnak, a számítástechnikai eszközök alkalmazásának is megvannak a sajátos igényei. Az újtól való félelem, a tanulástól való tartózkodás egyes személyekből nyílt, másokból burkolt kétkedést vált ki. Sokszor úgy tűnik, hogy egyes körökben a számítógépet úgy fogadják, mint hajdanában az első mozdonyok megjelenését, amikor a mozdonyokról az a hír terjedt el, hogy pestist, sárgalázt terjesztenek. Az egyénnek természetes védekezése ez az ismeretlen eszköztár ellen. E felett azonban, ahogy a történelem azt előbb vagy utóbb bebizonyította, mindig győz a társadalmi fejlődés. E felfedezések az emberi élet természetes elemeivé válnak. Hogy ezen elemeket mikor tudja az emberiség saját szolgálatába állítani, s ezek előnyeit kihasználni, ezáltal az emberi munkát megkönnyíteni, az optimális döntéseket jó előkészítéssel biztosítani, az vitában, harcban dől el. Ma már egyértelmű követelmény, hogy a főváros kerületi tanácsainál és a főváros szakigazgatási szerveinél a naponta mintegy 10 ezer ügytípus, ügyfajta rendezéséhez mielőbb megteremtsük azt a módszertani és technikai feltételrendszert, amely az állampolgárok ügyeinek gyors és pontos intézéséhez szükséges, és a gyors, pontos munkán keresztül jó közérzetet, a tanácsi dolgozóknak pedig megfelelő munkakörülményeket biztosítsunk. A Főinform ezért szorgalmazza az új módszerek bevezetését. Ezért alapozza meg, készíti elő a bevezetés és üzemeltetés feltételeit. 3