Budapest, 1979. (17. évfolyam)

3. szám március - Az Iparművészeti Múzeum (Honismereti pályamunka)

A Tanácsköztársaság idején a műtárgyakat társadalmi tulajdonba vették. Az államosítás vezetője Keutzler Hugó, a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. A tulajdonképpeni munkát albizottságok végezték. Számos műtárgy után valóságos nyomozást kellett folytatni. A gyűjtők a legfantasztikusabb helyekre rejtették el őket. Viszonylag könnyebb dolguk volt az albizottságoknak a hitbizományosok gyűjteményeivel, ezekről ugyanis a megyei törvényszékeken leltár volt. Előfordult az is, például a fraknói Esterházy-kincstár esetében, hogy maga a tulajdonos vitette Budapestre a gyűjteményt. A megszerzett műtárgyakat leltározták, majd zárolták, később megrendezték a Műcsarnokban a Szocializált gyűjtemények kiállítását. Az ellenforradalomnak első dolga volt, hogy a társadalmi tulajdonba vett műtárgyakat visszaadja eredeti tulajdonosainak és a szocializálást végző bizottságok tagjait bűnvádi eljárás alá helyezze. Ilyen körülmények között a Nemzeti Múzeum vezetősége is elérkezettnek látta az időt, hogy 1878-ban átadott gyűjteményeit visszakövetelje. Akkor az átadást nem végezték kellő körültekintéssel, ezért a Nemzeti Múzeum képviselője joggal hivatkozhatott arra, hogy olyan anyag is átkerült az Iparművészeti Múzeumba, amit tulajdonosa végrendeletileg a Nemzeti Múzeumra hagyományozott. (Például a Behár-gyűjtemény.) Ezért kártérítést követelt, amit a miniszter meg is ítélt. Konferenciát hívnak össze az Iparművészeti Múzeum gyűjtési területének meghatározására. Később más múzeumoknak is juttatnak a gyűjteményből. Az épület állaga romlik, feltör a talajvíz, a fűtőberendezés nem működik. Csak 43 ezren látogatják évenként, a többségük iskolás. A könyvtár éves gyarapodása mindössze 11 mű, 12 kötet, 17 fénykép. A sanyarú állapotokon valamit javít a pengő bevezetése, de utána minden visszasüllyed az előző állapotokba. * A világháború tönkreteszi az épületet. 1948-ban rendezik a felszabadulás utáni első kiállítást az ideiglenesen helyreállított üvegcsarnokban. 1956-ban ismét megrongálódik az épület, de ezt hamar helyreállítják. A munkatársi gárdába sok fiatal kerül, és új rendszert vezetnek be. A Ráth-villában a keletázsiai gyűjtemény, a múzeum Gorkij fasori épületében pedig a kínai anyag nyer elhelyezést. A nagytétényi kastélyban európai hírű bútor- és interieur-kiállítás nyílik. Az Iparművészeti Múzeum napjainkban ismét gyarapszik, és ellátja azt a feladatot, ámit nagy felvirágoztatója, Radisics Jenő álmodott meg. Tóth János, a Fazekas Mihály Gyak. Gimn. tanulója Szakkörvezető tanár: Bardocz Attila 37