Budapest, 1979. (17. évfolyam)

3. szám március - Mihály Éva: Lakótelepek helyett városokat

lek, törékeny vázák, széttéphető könyvek, értékes szőnyegek. Itt szét lehet rámolni, mert könnyű rendet csinálni. A legváltozatosabb szerepet képes betölteni ez a helyiség. A nagy családi étkezéseken kívül, amelyeknek fontosságára lassan újra kezdünk ráébredni, az étkezések közötti szünetekben a kisgyermek igazi birodalma lehet. Este átalakulhat házi varrodává vagy „moziteremmé". Még baráti társaság fogadására is alkalmasabb, mint egy díszes nappali. A konyha Fő funkciójából következően, az étkező akkor jó, ha a konyhával szoros a kapcsolata, lehetőleg közvetlen ajtó, de legalább egy áttekintő ablak van közöttük. így a kisgyerek szülői felügyelete is meg van oldva, míg a mama dolgozik a konyhában. Ez a fajta szülői felügyelet ideális: a gyermek önállóan játszhat. A felnőtt nem vesz részt a játékban, de nem is szerepel úgy, mint csősz, aki szemmel tartja a gyermek tevékenységét. Fontos, hogy a gyermeket ne zaklassuk, hanem hagyjuk önállóan tevékenykedni, így fogja egyedül felfedezni a körülötte levő világot, így fog elmélyülten játszani, később meg dolgozni. A gyereknek így eszébe sem jut minduntalan a szüleit zaklatni, de biztonságot nyújt számára a szülő közelsége. Tekintettel arra, hogy a szülők túlnyomó többsége dolgozik napközben, a gyerekek pedig iskolában, óvodában, bölcsődében vannak, csak a késő délután, az este, illetve a hétvége az, amikor a család együtt van. Ilyenkor a nők legtöbb idejüket a konyhában töltik, illetve más háztartási munkát végeznek. Az étkező és a konyha ilyen kapcsolata hozzásegíti őket, hogy ebben az időben is valamelyest részt vehessenek családjuk életében. A mai nők nem szívesen tartózkodnak a konyhában. Hogy elviselhetővé, sőt kellemessé tegyük ezt az időt, a konyhának egyrészt olyannak kell lennie, mint egy jól automatizált laboratóriumnak, ami lerövidíti a munkaidőt, másrészt szépnek, hogy kellemesebb legyen az ott-tartózkodás. A konyha mérete az utóbbi időben megváltozott, mivel a főzési szokásokban is bekövetkezett némi változás (például a befőzési igények csökkenése), elterjedőben vannak a korszerűbb főzési eljárások, amelyek a hagyományostól eltérő tárolást, felszerelést igényelnek. De a konyha méretének csökkentése csak abban az esetben indokolt, ha közvetlen kapcsolata van az étkezővel. A fürdőszoba Az utóbbi években a lakótelepi lakások tervezői nagy igyekezettel próbáltak helyet szorítani az automata mosógépeknek a parányi fürdőszobákban. Az ipar is segítségükre sietett: megjelent az üzletekben a „helytakarékos automata". A kérdés azonban még mindig nincs megoldva, mert a mosógép elfér ugyan, de ha többgyerekes a család, szinte naponta ontja a mosott ruhát, amit valahol szárítani kell. Igy a legszebb fürdőszoba is szárítókamrává alakul át. Ráadásul még a szennyes ruhát is tárolni kell valahol, és ez automata mosógép esetén is tekintélyes mennyiség. Többgyermekes család számára tervezett lakásban tehát szükség van: fürdőszobára (fürdőkád, mosdó,W. C., bidet), ahol a családtagok tisztálkodásán kívül a kisgyermekek ápolása is történik, tehát az ehhez szükséges eszközök (gyermekfürdőkád, pelenkázó stb.) tárolására is alkalmas helyet kell biztosítani; külön W. C.-re kézmosóval, egyidejű használat esetére; és mosó, szárító, szennyesruha-tároló helyiségre is, amely lehet a külön W. C. előtere is. így a külön funkciók nem zavarják egymást. Tárolási igények A lakás korszerű használatának egyik alapfeltétele, hogy a tárolási igények kielégítésére megfelelő beépített bútorok, illetve helyiségek álljanak rendelkezésre. Az előzőekben említett szennyestároláson kívül, a tiszta ruhák, élelmiszerek, takarítóeszközök, sporteszközök, lakáskarbantartáshoz szükséges szerszámok, gyermekjátékok és egyéb dolgok (pl. bőröndök) tárolására is alkalmas helyet kell biztosítani úgy, hogy az a lakás használatát ne zavarja. Egyrészt a lakáson belüli beépített szekrényekkel és esetleg lakáson kívüli tárolóhelyiségekkel, persze nem lomkamra jelleggel. Mindezek talán apróságok, mégis ezektől függ a mindennapi élet minősége, megkímélnek sok bosszúságtól, elősegítik az emberek jó közérzetének kialakulását, azt, hogy lakásukban otthon érezzék magukat. Amikor megöregszünk A család egysége megbomlik a gyermekek felnövekedésével. Bizonyos esetekben továbbra is szükség van nagy lakásra, például, ha idős nagyszülők költöznek a szülőkhöz, de általában, ha addig kényelmes volt a lakás, a gyermekek távozásával feleslegesen nagy lesz. Lakáskereséseink során sokszor tapasztaltuk, hogy idős emberek, sokszor egyedülállók tulajdonában (vagy használatában) milyen nagy lakások vannak. Sokan közülük egész életük alatti „nyomorgásukat" akarják ellensúlyozni azzal, hogy idős korukra nem válnak meg nagy lakásuktól. Ha azonban idős korukra kapnának egy kisebb méretű tanácsi bérlakást, valamelyik családos gyermekük javára bizonynyal szívesen lemondanának róla. A felszabadulás után többnyire összkomfortos, 1—2 szobás lakásokat építettünk. Ezek igen nagy számban találhatók minden nagyvárosban. Nem a fiatal házasoknak adnám ezeket — eltérően az eddigi gyakorlattól —, hanem idős embereknek és egyedülállóknak. Világjelenség az egyedülállók számának növekedése, a válásokkal és azzal is, hogy sokan (főleg nők) ma már nem tartják elfogadhatónak a házasságot, mint életformát. Ezzel számolnunk kell. A jelenleg meglevő 1 és 2 szobás lakások számukra éppen megfelelőek volnának. Hogyan alkothatnánk városokat? Hiányoznak a családoknak szükséges nagy lakások, és teljességgel hiányoznak a panzió vagy kollégium jellegű szállások fiatalok számára. Vagyis hiányzik az a szemlélet lakásépítésünk tervezésénél, hogy a valós igényeknek megfelelően, néhány évre előre gondolva határozzuk meg a lakásállomány összetételét. Mindezeket nem halaszthatjuk holnapra, mert amíg mindenfajta lakásból nincsen elegendő, a lakásokkal való manipuláció elharapózása megállíthatatlan. Alapkérdés, hogy mi módon lehet városokat építeni lakótelepek helyett. Szerintem egyrészt a lakások méretének differenciálásával, másrészt azzal, hogy ezeket az eltérő méretű és ezáltal különböző összetételű lakásokat egy lakóegységen belül helyezzük cl, megfelelő arányban. Ha egy tóba csak egyfajta halat telepítünk, a tó vize, növényzete, addigi élővilága súlyos változásokat mutat, a tó biológiai egyensúlya megbomlik. Úgy vélem, ilyen tavak a mi lakótelepeink. A városoknak élete, életüknek története van, az emberek ott születnek, cseperednek fel, ott élik át első szerelmüket. Az utcákhoz, terekhez, kövekhez és fákhoz emlékek fűzik őket. Lakótelepeink ezzel szemben az átmenetiség érzetét adják azáltal, hogy uniformizált lakásaikba hasonló korú, hasonló szituációban élő családok települnek. Ha a család összetételében változásán elő, sez lakásváltozást kíván, sok esetben a város másik végébe kell költözni, ott új környezetben, új emberek között kell új életet teremteni. De van egy másik, szigorúan gazdasági probléma is. A lakótelepek felépülésével, azzal, hogy oda sok fiatal házas, gyerekes család költözik, a gyermekintézmények iránti igény sokkal magasabb, mint a tervezésnél előírt norma. Kezdetben tehát a gyermekintézmények túlzsúfoltak. Azután a gyerekek felnövekednek, s mivel a lakótelepen belül már nincsen több lakás, előbb-utóbb elköltöznek, és csak a szülők maradnak a lakótelepen. A bölcsődék, óvodák, iskolák lassan kiürülnek, miközben más lakótelepeken túlzsúfoltság jelentkezik. Vagyis lesznek fiatal és öreg lakótelepeink. Abban az esetben viszont, ha egy lakótelepen belül lennének „fiatalok panziói", „lakások családoknak" és kétszobás lakásoktöredékcsaládoknak, egyedülállóknak és idős embereknek, a lakótelepen belül kialakulhatna a körforgás, az emberek minden életszakaszukban megtalálnák a megfelelő lakást a lakótelepen belül, és így megakadályozható lenne a mai össznépi vándorlás. Talán így alkothatnánk olyan városokat, amelyeket az emberek szeretnek és amelyekhez ragaszkodnak. Azt hiszem, az ilyen módon átgondolt lakásépítés nem kíván több anyagi áldozatot a népgazdaságtól, mint a sablonosan épített kétszobás lakások tömkelege, amelyek csak a statisztikánkat teszik szebbé, de sosem fogják megoldani a lakáskérdést. 30