Budapest, 1978. (16. évfolyam)
2. szám február - Dr. Radnai Lóránt: A ráckevei kastély
A kastély 1814 körül leégett, s ezután új, az eredetinél szerényebb tetőszerkezetet kapott. A ráckevei kastély helyreállításánál a közép-európai barokk építészet jellegzetes elemeit is figyelembe kellett venni, de azt is, hogy az épület középtengelyében álló újabb, mintegy 150 éve emelt kupola is építészeti hagyományaink közé tartozik. A homlokzatok egyéb részleteit az eredeti formákra ügyelve kellett helyreállítani, amire az elvégzett gondos kutatások biztonságos alapot teremtettek. * A kastély teljesen korhű helyreállítása lehetetlen volt. A megfelelő pénzösszeg előteremtésére olyan társat kellett keresni, aki határozott céllal, programmal és pénzzel is rendelkezik. Ilyen próbálkozások már 1962 óta folytak, de a végső megoldás csak 1973-ban Dr. Szabó János építésügyi államtitkár javaslata nyomán született meg, amely a kastélyt építészeti alkotóházként kívánja felhasználni. A pénzügyi keretet részben az Országos Műemléki Felügyelőség, részben pedig a kastélyt — annak helyreállítása után hasznosító tervező vállalatok biztosítják. A tervezőnek figyelembe kellett vennie a középrész reprezentatív helyiségeinek műemléki szerepét. Az új terv ide helyezte a tanácstermet, az éttermet, társalgót, kiállítási, előadó- és könyvtártermet, valamint az ezeket kiszolgáló helyiségeket, pl. a konyhaüzemet. A főhelyiségek előcsarnokon, alkalmi recepción, valamint ruhatáron át érhetők el. A földszinti oldalszárnyakban és az utcára néző épületrészekben az alkotók számára alakítanak ki lakóegységeket. Ezekhez előszobák, fürdőszobák tartoznak. Az alagsort elsősorban a konyha és az azt kiszolgáló üzemi helyiségek foglalják el. Itt alakítják ki az igen szép boltozatokkal fedett borozót. Az utcai szárnyban lesz a hőközpont, amely az egész épület központi fűtését és melegvízellátását szolgálja. Maga a kazánház a szomszédos gimnázium kazánházának bővítése révén a kastélyon kívül helyezkedik el, így kéménye nem rontja a kastély képét. Az épületet, különösen a reprezentatív helyiségeket, egyedi tervezésű bútorokkal rendezik be, amelveket az épület adottságaihoz alkalmaznak Különös figyelmet érdemel a környezet kialakítása. Tudvalevő, hogy Ráckeve nagyközségnek a Dunára kivezető egyetlen közösségi zöld területe a kastély előtt terül el. Ez egyrészt lehetővé teszi a kilátást a kastélyból és a Duna megközelítését a parkon át. A kastély a Duna felől a parkkal együtt szemlélhető. Városképi és városrendezési szempontból ez rendkívül fontos tényező. Pillanatnyilag a közeli iskola sportpályája foglalja el a terület egy részét; ez azonban a tervező javaslata értelmében másutt kaphat helyet: a kastélytól északra fekvő parkterületen. Ez a terület nemcsak az építészeti környezet megteremtéséhez, hanem az alkotóház munkájához is igen fontos. A kastély így visszanyerheti méltó helyét felújított műemlékeink sorában. 44