Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Konrádyné dr. Gálos Magda: Városmajor utca

munkáskézre, mindenfelé sok volt a szőlő, a gyümölcsös. A 19. század elején vett nagyobb lendületet az építkezés. Pénzes pestiek nyaralókat, budai módos polgárok lakóházakat emeltek, a beépített utca továbbfutott egészen a vámházig. Nem szorosan egymáshoz simuló házsorok alakultak ki, sok ház előkert mögött állt, közben akadtak még be nem épült gyümölcsösök, szőlők is. A kertek a páratlan oldalon a Városmajorig terjedtek, a pároson felnyúltak a Martinovics-hegy lábáig. II. A múlt században épült műemlék házak közül sok ma is áll. A legtöbb közülük előkertes, klasszicista stílusú. Soknak csak képe, leírása, vagy emléke maradt meg. Megmaradt a 39/b. sz., magasföldszintes, Hild József építette ház. Főhomlokzata kertre néz, amely a ház építése idején, 1S20 körül, a majorig húzódott. Bejáratához lépcsősor vezet; timpanonját négy pálmafejes oszlop tartja. A Városmajor utca felől a hátsó frontja látható. A 19. század közepétől a 2. világháborúig egy Török nevű család tulajdonában volt, a 40-es években már elég kopott állapotban. Most renoválták. In (44. sz.) építtette házát, — 1846-ban — saját tervei alapján Barabás Miklós festő. Sajnálatos, hogy az épület rozzant, pusztulni hagyják. Barabás emlékszoba berendezése érdekében is hiába történt megmozdulás. A hegy lábáig terülő nagy kertjét, amelyben még a festő ültette fák közül is él néhány, sokszor veszélyeztetik építkezési tervek. A legutóbbit sikerült megakadályozni. Hogyan lehetne védettségét továbbra is biztosítani? — A 60-as sz. ház is az előbbihez hasonló rozoga állapotban van. 1808-ban építette magának Latig kőművesmester. Az előkert elvadult bozótján át alig látja az arrajáró a díszes oszlopait. —- A hajdani 35-ös sz. házat Riipp Jakab neves várostörténész apja, Rupp György építette 1840-ben. Rupp Jakab is itt lakott és a címjegyzékben az 1900-as években még fiának, Rupp Zsigmondnak neve szerepel. Már a harmincas évek végén elég rossz állapotban láttam. A háborúban találat érte, romjait széthordták. Ma magas, zárt kerítés takarja el a telket a járókelők szeme elől, mögötte összetákolt garázsok. — A mellette álló 37-es számút még a második világháború előtt bontották le. Valamikor jelentékeny épület volt. Néhány évig Ybl Miklós lakott benne, még 1885-ben is az ő nevén szerepelt. Schachtner Jakab pékmester építtette a 24-es sz. gótizáló, korai romantikus stílusú műemlékházat. Igen szépek karcsú, hatszögű oszlopai és a csúcsíves kapualj. A harmincas években Pogány Máric építész vette meg, restaurálta, de csak az udvari részen változtatott. — Elpusztult műemlék a néhai 12-es, földszintes, romantikus stílusú ház. Emléke még feldereng előttem. A negyvenes években bontották le, hogy emeletes lakóházat építsenek helyére. Fényképét a Kiscelli Múzeum őrzi.— Nem tudjuk, milyen épület udvaráról vezetett le, bizonyára díszes kertjébe, az az 1800 körüli, késő barokk lépcső, melynek felső végén az oszlopok tobozszerű díszben végződnek. A 1 l-es számú szomorúan szegényes, földszintes lakóház az udvar végén áll; az eredeti házat (amelynek a helyére ezt építették) még a múlt század óta egy Jókay család tulajdonaként tartották számon. Az utca felső vége felé, ahol a Fővárosi Kertészet (állítólag lebontásra ítélt) házai vannak, már senki sem tud a művésztörténetekben emlegetett, a Daun villát jelölő emléktábláról. A kertészet egyik épületéről lehullott a vakolat és kivehetők egy régi fal lapos kövekből felrakott támpillérei. Az emlegetett barokk maradványoknak híre sincs, csak a kertekben találtam néhány faragott követ. Ha ide sporttelep épül, hová kerülnek ezek? És hány fát vágnak még ki ? Ha a Kékgolyó utca felől jövünk, a Városmajor utcának pontosan a sarkán nincs épület. Bokorsövénnyel körülvett, kicsi, pázsitos terecske közepén Laborcz Ferenc Halászfiú szobra áll. Valamikor Pscherer főkamarás háza büszkélkedett itt Barabás Miklós: Önarckép Glatz Oszkár Vilt Tibor: Álló alak kockával (Balla Demeter felvételei) Schaár Erisébet: Ablak