Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Tamás Ervin: Siklós

Vincze Oszkár Megépül a budapesti nagy sportcsarnok A sportcsarnok makettje A Minisztertanács ez év no­vember 17-éii hozott döntésével jóváhagyta egy nagy létesítmény építését, ame.y nemcsak a fő­városnak, hantm az egész ország­nak több jogos igényét elégíti ki majd egycsapásra. A budapesti nagy sportcsarnok (a továbbiak­ban: BNS) megépítésével a fő­város és az ország politikai, ün­nepi és egyéb események — kongresszusok, szimpóziumok — rendezésére alkalmas modern csarnokhoz jut. Itt kapnak ott­hont a versenysportok helyiségei, mindez teljes komforttal és a hírközlés legkorszerűbb berende­zéseivel felszerelve. A sportcsarnok nagyterme, a gyakorló csarnokok és a közleke­dő folyosók, zsibongók alkalma­sak lesznek időszakos kiállítások rendezésére is. Helyet kap itt minden olyan műszaki, sport és egyéb berendezés, felszerelés, amely modern, több célú sport­csarnokból semmiképpen sem hiányozhat. A BNS-ben minden olyan sportág otthonra talál, amelyen magyar versenyzők rendszeresen részt vehetnek, és amelyekben Magyarország elnyerheti nagy nemzetközi versenyek rendezésé­nek jogát. A nagyterem befogadóképes­sége 3000-12 500 néző, a rendez­vény helyszükségletétől függően. A négysávos atlétikai futópálya 90 x 45 méter, a műjégpálya 30 X 60 méter alapterületű. Az edző­termek alapterülete 1500 négy­zetméter, amelyet 25 X 50 méter alapterületű gyakorló műjégpálya egészít ki. A küzdőtér átmérője 103 mé­ter, a teljes épület alapterülete 22 000 négyzetméter, térfogata 300 000 légköbméter. Budapest jelentősége a nem­zetközi politikai, sport és kultu­rális életben mindenképpen in­dokolja a BNS korszerű meg­építését és felszerelését. Építési költsége az anyagárak, bérek, külföldi fizetési eszközök árfolyamának alakulásától függő­en 1,7 milliárd forint körül ala­kul. A berendezéshez szükséges összegből a fővárosi nagyvállala­tok 500 millió forintot, az Orszá­gos Testnevelési és Sporthivatal 200 millió forintot ajánlott meg, ehhez járul még az állami költség­vetésből 200 millió. A többi — igen jelentős — összeget pedig saját bevételi forrásaiból fedezi a Fővárosi Tanács VB, az ötéves népgazdasági tervben meghatá­rozott célok sérelme, csorbítása nélkül. A BNS telepítésének szempontjai A BNS a Hungária körút, az Ifjúság útja és a Népstadion út által határolt térségben, a Nép­stadion közelében kap helyet. A hatalmas létesítmény telepí­tését nyomós városrendezési és egyéb szempontokból kellett mér­legelni. A BNS telepítésében meghatározó jelentőségű volt a Népstadion építészeti egysége, amely már korábban megadta a kerület sportjellegét. Az ide­telepítendő nagy szálloda és autó­busz-pályaudvar megépítésével a Népstadion metróállomásához kapcsolódó környezetéhez teljes értékű létesítményként járul. A körzet részletes rendezési tervét a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) készítette, s a Fővárosi Tanács VB Város­rendezési és Építészeti Főosztá­lya már 1975 áprilisában jóvá is hagyta, részletes rendezési, sza­bályozási és beépítési tervként. A szükséges építési területről, a szanálási feladatok elvégzésé­ről és költségterheinek elosztásá­ról az illetékes hatóságok és in­tézmények egyidejűleg gondos­kodtak. A beépítési terv megoldásaiban különleges gondot fordítottak ar­ra, hogy a gyalogos közlekedés a közúti forgalmat ne keresztezze. A Metró bejáratától a BNS fő­bejáratához 15 méter széles gya­logos hidak vezetnek majd. E hi­dakról megközelíthető a Volán autóbusz-pályaudvar, a Hungária körúti gyalogos aluljáró, az új szálloda-étterem. A parkolóhe­lyek, a Népstadion főbejáratai és a BNS gyakorlótermének tömbje két oldaláról, az Ifjúság útján át­ívelő gyalogos hidakon keresztül is megközelíthetők. A Kerepesi úton, a Metró nyugati bejárata mellett, a 75-ös autóbuszhoz megállót is építenek. A Minisztertanács jóváhagyá­sa alapján a tereprendezési mun­kálatokat már 1977-ben meg­kezdték. A beruházás kooperációs partnerei A csarnok méreteiből követ­kezik, hogy 100 méternél na­gyobb fesztávolságú tetőszerke­zet szükséges, aminek megépíté­se nem mindennapi műszaki fel­adat. Ehhez még megközelítően hasonlót sem volt alkalma produ­kálni a magyar építészeknek. Szakembereink behatóan ta­nulmányozták a Bécsi Rundhallé­nak, a Teheránban, Leningrád­ban és az észak-amerikai Oregon­ban megépült, hasonló célú léte­sítményeknek terveit és kivitele­zési megoldásait, különösen a csarnokok fedésének megoldá­sait. Minden műszaki és gazda­sági szempont mérlegelése után a leningrádi Jubilejnij-nek szin­tén kör alaprajzú, kábelszerkeze­tes megoldása mellett döntöttek. Létrejött a megállapodás, amely szerint magyar—szovjet koope­rációban valósítják meg a lenin­grádi sportcsarnoknak magyar szükségletre átértékelt terveit. A BNS műszaki terveinek elkészí­tését Leningrád egyik legismer­tebb tervező vállalata a Lenzniiel vállalta, szovjet kormányhatósági jóváhagyás alapján, azzal a zára­dékkal, hogy a leningrádi csarnok meg építése és üzembehelyezése óta bekövetkezett fejlődési ered­ményeket a BNS tervezésében figyelembe veszik, és a magyar­országi követelményekre alkal­mazva belefoglalják a tervbe. A szovjet kohászati ipar vállalta a BNS egész acélszerkezetének elkészítését és határidőhöz rögzí­tett szállítását. A szerkezeti ele­mek szállítását meg is kezdték, és semmi aggályunk nem lehet az iránt, hogy a szerkezeti elemek és anyagok mindenkor határidőre meg is érkeznek. A beérkező 14

Next

/
Thumbnails
Contents