Budapest, 1978. (16. évfolyam)

12. szám december - Konrádyné dr. Gálos Magda: A Fortuna utca és a Fortuna fogadó

volt, sokat számítottak föl „olly két Lyukért melyei Newyorkban csibeketrecnek is rosszallnának". Az állapotok ennyire rosszak nem lehettek, a színvonalat bizonyítja, hogy a fenti eset előtt né­hány hónappal Ferdinánd főherceg szállt meg itt kíséretével. Nem valószínű, hogy az udvarmeste­ri hivatal gyenge helyet választott volna szállásául, amikor már olyan sok kiváló fogadó működött Pest-Budán. Ami pedig Munkácsy egyéniségét illeti, Vörösmarty Mihály egyik cikkében így jel­lemzi: ,,Munkácsy csak hamis vádakkal véli ma­gát fenntartani, neki minden szabad és semmi sem lehetetlen ..." Az üzletmenet a 19. század derekán már nem elég élénk. Az országgyűléseket Pozsonyban tart­ják, akinek pedig Budán van dolga, az sem a Vár­ban száll meg, hanem inkább a Hajóhíd melletti, jobbfekvésű fogadóban. A Tanács úgy látja, hogy ilyen körülmények között a fogadó fenntartása nem fizetődik ki, és áruba bocsátja a Fortunát. De nem veszik meg. A szabadságharc idején Hentzi tábornok lakott és étkezett itt. A Budát ostromló honvédseregben tudták ezt, ezért többször megcélozták a Fortu­nát. Egy jól irányzott ágyúgolyó be is csapott az épület egyik udvari falába.Ezt az ágyúgolyót ma is láthatjuk az udvarban, bár nem az eredeti becsapódás helyén, mert az egyik átépítés alkal­mával átfalazták. A szabadságharc után a pesti szállókkal nem versenyezhet, az utasforgalom az ifjú Pest felé áramlik. Széchenyi Lánchídjának megnyitása óta a Pest és Buda közötti közlekedés nem okoz ne­hézséget. Az abszolutizmus korában sok nehézséggel küzdött a fogadó, az akkori utazási korlátozások miatt megcsappant az utasforgalom, a kávéházat kevesen látogatták: féltek a polgárok a besúgók­tól. Amikor pedig a politikai elnyomás némileg enyhült, a pesti szállodaipar rohamos fejlődése és az öreg fogadó egyre több hiányossága siettetik megszűnését. 1865-ben folyt le az utolsó árverés a bérletéért. A fogadóban még mindig 9 utcai és 6 udvari szo­ba áll a vendégek rendelkezésére. Az istállókban 44 ló számára van hely, ami a vasúti és gőzhajó­közlekedés fellendülésével már részben felesleges. A szobákat nem tudták kiadni. 1868-ban meg­szűnt a nagymúltú Fortuna fogadó. A kávéházat még meghagyta a Tanács. Helyet kapott az épületben a „polgármesteri szállás" (eb­ben az esztendőben Házmán Ferenc polgármester lakta), Máltás Hugó rajziskolája, több magánlakás. 1872-ben Buda város tanácsa az egész épületet bérbeadta a budai királyi törvényszéknek. Ekkor bezárt a Fortuna kávéház is. Az épület további sorsa változatos. 1875-ben átépítették „a törvényszék bűnfenyítő osztálya" számára: emeletmagasságban fedett függőfolyo­sóval, „sóhajok hídjá"-val kötötték össze a Fortu­na közön át a Fortuna utca 2-vel (ezen át vezették a rabokat, hogy a nyílt utcán ne kelljen velük köz­lekedni). A Fortuna börtönt megtöltik a férfi és női foglyok: gyilkosok, zsebmetszők, betörők, hamisbankó-készítők, akiknek Fortuna istenasz­szony neve nem sok szerencsét hoz. Az újságok­ban izgalmas cikkek jelennek meg a rabok múlt­járól, viselt dolgairól, a börtönben folytatott tit­kos levelezésükről. Azután többször változik az épület rendeltetése: különböző hivatalok költöz­nek bele. A régi Fortuna épületnek legújabbkori sorsáról szólva: a második világháború erősen megrongálta. A helyreállítás után részben lakóház, egyik szár­nya pedig vendéglátóipari központ lett. A Fortuna nevet a Fortuna étterem viseli, a Hess András tér 4-es számú házban működik. 1966 augusztusa óta az egyik épületrész a Vendéglátóipari Múzeum otthona, amely később Kereskedelmi és Vendég­látóipari Múzeummá bővült. A régi idők hangula­tát és emlékeit idéző, boltíves helyiségek hangula­tos környezetet biztosítanak a kiállításoknak. Diana vagy Cupido? Fortuna utca 6. Fortuna utca 6. A két címeren nyugvó szarvas-szobor. Fortuna utca 8. í

Next

/
Thumbnails
Contents