Budapest, 1978. (16. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Műemlékházak az Úri utcában. Hemző Károly felvétele

BUDAPEST A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, z Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: VARGHA BALÁZS A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 78.2376 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési dlj: negyedévre 30,— Ft, fél évre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: SEBŐK MAGDA Képszerkesztő: SÍVÓ MÁRIA Tördelőszerkesztő: BUZÁSSY LÁSZLÓ Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül ATARTALOMBÓL: Major Máté: Lakásaim — otthonaim 6 Tamás Ervin: Szarvas io Konrádyné dr. Gálos Magda: A Fortuna utca és a Fortuna fogadó 17 Vargha Balázs: Ladányi Mihály versei L. M.-ről II 22 Vadas József: A napbanéző — Bokros Birman Dezsőről 24 FÓRUM Nemes György: Utcatábla-irodalom 28 Ságvári Agnes: Brüsszel 30 Zolnay László: A budai képfaragók kisebb emlékei II 34 Breuer János: Egy zenekar születésnapjára A Budapesti Filharmóniai Társaság 125 esztendeje .... 42 A címlapon: Műemlékházak az Úri utcában. Hemző Károly felvétele A hátsó borítón: Bernardino di Funga: Mária a gyermekkel (XV. sz. vége) Esztergomi Keresztény Múzeum. Schiller Alfréd felvétele XVI. ÉVF. 12. SZ. 1978 DECEMBER ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgatója; SZILÁGYI LAJOS épttésiigyi-és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Pereházy Károly MULTUNK J0V0JE Ha fővárosunk szépségéről esik szó, elsősorban fekvéséről, táj és város nagyszerű harmóniájáról beszélnek, arról a megbonthatatlan egységről, mely a történelmi fejlődéssel formálódott. Műemlékeit emlegetve a Halászbástya, a Mátyás-templom, a Bazilika, a Parlament és esetleg még néhány középület vagy templom kerül felsorolásra. Védett lakóépületeit a széles közvélemény nem ismeri, ezért közömbösen megy el mellettük — pedig azoknak mindegyike a magyar művészet és ízlés hordozója—, szépségükre csak akkorfigyelnek fel, ha felújítják, és az új köntösben régi szép formájuk szembetűnővé válik. A védett épületek hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékai; építészeti, történeti, régészeti, munkásmozgalmi, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségűek. Társadalmunk korábbi ízlésére, formaképzésére, gazdasági életére utainak. A védett lakóépületek többsége azon a területen van, amely már a középkorban beépült, így a budai várat magában foglaló I. kerületben és a pesti városmagot is őrző V. kerületben. A védett lakóépületek átmeg átszövik a város területét, festői hatásukkal olykor az utcakép lényeges elemeivé válnak. A városszerkezet szempontjából a lakóépületek a legjelentősebbek, ezek a város alkotói, formálói, ahogy mondani szokták: a kötőszövete. A műemléki védettségű lakóépületeket az ingatlankezelő vállalatok gondozzák, felújításukat, restaurálásukat a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat végezteti el a fővárosi építőipari vállalatokkal. A műemlékek hiteles helyreállítása sajátos feladat, szerteágazóbb ismereteket (építészettörténeti, művészeti stb.) követel, mint a budapesti bérházak tömegének karbantartása. E speciális feladatok megoldására külön szervezetet kellett létrehozni. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezért még 1957 szeptemberében a Városrendezési és építészeti osztály (ma: főosztály) hatáskörébe utalta a műemléki hatósági jogkört, és ezzel megalakult a Budapesti Műemléki Felügyelőség. A műemlékvédelem operatív szervezete ugyancsak 1957 óta működik, jelenleg a Fővárosi Tanács V. B. Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságának felügyelete mellett a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat műemléki osztályaként. Feladatai: az épületfelújítások előkészítése, tervezése vagy terveztetése, a kiviteli munkák ellenőrzése, a tudományos kutatással feltárt adatok összegyűjtése (tudományos dokumentáció készítése). Ez utóbbi nélkül műemléki helyreállítás nem is történhet, mert alapos levéltári és régészeti kutatással, építészeti feltárással egybegyűjtött anyag alapján bontakozik ki az épület építéstörténete. Ezek ismeretében és figyelembevételével készülnek a kiviteli tervek. Hazánk egyik legismertebb „műemléki jelentőségű területe" a budai Várnegyed; ennek helyreállítása a magyar műemlékvédelem egyik legnagyobb és első városrészméretű helyreállítási munkája volt. Anyagi, szellemi és fizikai energiáink javát kellett itt felhasználnunk egy évtizeden át (1958—1967). Tervezők és kivitelezők, építészek és képzőművészek, fizikai és szellemi dolgozók tömege munkálkodott. Nem egyszerű helyreállítás történt; feltártuk az épületek korábban elfalazott, átépített részleteit, és a háború előtti, főleg barokk városkép sok középkori részlettel gazdagodott. A ma fel látogató hazai és külföldi szemlélődő előtt középkori építészetünk európai színvonala tárul fel. Nemcsak az épületek hiteles helyreállítását, hanem lakhatóvá tételét is célul tűz/