Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Zolnay László: A budai képfaragók középkori emlékei I.

BORSODABAÚJZEMPLÉN MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe 7248 km2

, lakosainak száma 800 ezer. Az ország második legnagyobb megyéje, egyik legiparosodottabb területe, a népgazdaság több területén meghatározó szerepet tölt be. Sokarcú, változatos tájain szinte minden megtalálható, ami a pihenéshez, felüdüléshez szükséges. Olyan jelentős hegyvidékei vannak, mint a Bükk keleti része és a Zempléni hegység. A megyében található az ország erdőterületének 11%-a. Igen gazdag folyóvizekben is: a Tisza, a Bodrog, a Hernád, a Sajó a legnagyobb folyói. Termál- és hőforrásai és tavai szintén sok látogatót vonzanak. Sok turista keresi fel évente barlangjait és világhírű borvidékét: Tokaj-Hegyalját. Történelmi múltjának emlékei is széles körű érdeklődésre tarthatnak számot. Várak, várromok, építészeti és történelmi nevezetességű kastélyok és más épületek sokasága található a megyében. A megye híres népművészete mellett szólnunk kell a ma művészetéről, művészeti eseményeiről is, amelyek szintén az idegenforgalom nyilvánossága elé kívánkoznak. A megye idegenforgalmi szempontból négy — egymástól jellegében lényegesen elütő — tájegységre tagozódik: Miskolc, Dél-Borsod és a Bükk, az Aggteleki karsztvidék és a Zemplén vidéke. Melyek a fő jellemzői ennek a négy tájegységnek? Ezt szeretnénk bemutatni e folyóirat hirdetési mellékletében, ahol ismertetjük azokat a kereskedelmi és egyéb létesítményeket is, amelyek a Borsod megyébe látogató vendégek pihenését, gyógyulását, szórakozását szolgálják. Kérjük, fogadják szeretettel bemutatkozásunkat! (X)