Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Dr. Körmendy István: Népesedéspolitikánk eredményei és feladatai

Jenei István reprodukciói Feltöltéssel hozták létre a Kőbányai Jubileumi parkot Nagykőrösi út) között, illetve a határ mentén tavakat látunk, Nádastó, Sóstó, Fizértó és Füzkút elnevezéssel. Häufler 1850-es évekből származó térképén (Historischtopografische Skizzen von Ofen und Pest" c. munkájának melléklete) már „Grosse Saulakken" és ,,Kleine Saulacken" megjelölések szerepelnek. A névváltozást indokolja, hogy a térképen a nagy sertés-tó mellett a „Schweinställe" (sertésólak) elnevezés is fellelhető. A Pesti Tanács 1869-ben úgy rendelkezett, hogy az Üllői út nyugati oldalán a városi legelőhöz tartozó területet és a „nagysertés-tavat" szemétlerakóhellyé jelöli ki. Ez a terület az 1920-as évekből származó térképen mint szeméttelep, gyakorlótér, Kuttó dülő szerepel — ma pedig a József Attila lakóteleptől a Határ útig terjedő, túlnyomórészt ipari terület! Talán még érdekesebb a pesti felső Duna-part története. Ezt a területet már 1846-ban szemétlerakóhellyé jelölték ki. A múlt század közepéről származó terven látható a part szabályozási vonala. A szabályozáshoz nagy mennyiségű anyagra volt szükség: ezt túlnyomórészt a szemét biztosította. 1869-ben már a Viktória malom táján rakták le a szemetet, ami ellen a malom igazgatója tiltakozott. 1870-ben ismét szerepel a Pozsonyi út mint kijelölt lerakóhely. Az 1920-as években körülbelül az Árpád-híd magasságáig terjedt a szeméttelep, mert a Népszava 1925. augusztus 9-i száma „A lepsii szemétkirály" címmel támadta az ott uralkodó állapotokat. A szeméttöltés alakja ma is kirajzolódik: az Újpesti rakpart — Pozsonyi út — Népfürdő utca magasan kiemelkedik a Duna fölé, majd enyhe lejtéssel süllyed a Kárpát utca (most töltik fel) és a Vizafogó pályaudvar felé. Az 1920-as évek után feltöltött területek azonosítása már könnyebb, mert Halmai József segítségével — aki a Fővárosi Köztisztasági Hivatalnak több mint 50 éven át volt dolgozója — a helyszínen közösen behatároltuk a 40—50 évvel ezelőtti lerakóhelyeket. Jelenleg a fővárosban keletkező hulladék 8 fővárosi és egy vecsési lerakóhelyre kerül. A várostervezés számol ezekkel, mert pl. a kőbányai park egy részének, valamint Pestlőrincen a strand mögött épülő parknal< az alapjait már tervszerűen töl tötték fel szeméttel. Épül a budapesti szemétégetőmű, mely a főváros hulladékának több mint felét semmisíti meg. A másik felének elhelyezésére alkalmas lerakóhelyekre azonban még hosszú időn keresztül szükség lesz. Ez már a közeljövőben is nagy problémát okoz, mivel a távolabbi szemétlerakóhelyek üzembe helyezése hosszabb szállítási időtartamot, s az eddiginél jóval nagyobb költséget követel majd meg. 33 A Szent István park Csigó László felvételei