Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Vadas József: Pór Bertalan

ók modern festője: TALAN (Petrás István felvételei) mán. Czóbel, anélkül, hogy bármelyik iskolához csatlakozna, többé-kevésbé beilleszthető az expresszionizmus skatulyájába. Ezzel szemben az Itáliát is megjáró Pór Bertalan szinte klaszszicista felépítésű aktokból állít össze a művészet klasszikus korszakait felidéző jeleneteket. Láthatóan nem tud és nem is akar elszakadni a művészet hagyományos ikonográfiájától. A kubizmus által felfedezett konstrukció tisztelete érződik az ő műveiben is, ez a konstruktív szemlélet azonban megfér képein a szépséget és harmóniát sugárzó idillikus jelenetekkel. Ezek után nem véletlen, hogy elválnak útjaik. Czóbel — egyelőre — kint marad, Pór Bertalan viszont 1903-ban hazatér. Az sem véletlen persze, hogy idehaza csatlakozik a Kernstok Károly körül szerveződő Nyolcak mozgalmához. Azért szükségszerű szinte ez a csatlakozás, mert a Nyolcak összes tagja — Kernstokkal egyetemben — már velejéig modern piktúrát csinál, s mert ennek a társaságnak Kernstok személyében olyan festő a vezéregyénisége, aki szintén vonzódik a hatalmas klasszikus kompozíciókhoz. Vöröshajú fiú (1905) Lechner Ödön (1909)